Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Az Anna-bál olyan bál ("táncvigalom"), amelyet hagyományosan Anna napján ( július 26. ) szoktak rendezni magyarországi fürdőhelyeken. Az esemény egyben a fürdőévad első szakaszának végét jelenti. Anna Nagyszálló a balatonfüredi Anna-bálok hagyományos színhelye A szokás Balatonfüredről terjedt el, bált rendezni ezen a néven csak a város önkormányzatának engedélyével lehet. [1] A füredi Anna-bál Szerkesztés A Szentgyörgyi Horváth Fülöp János (1777-1841) rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Krisztina tiszteletére, aki 1805. július 15 -én született Baján, öt keresztnevet is kapott, de ezek között nem volt az Anna. A hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, eleméri és ittebei Kiss Ernő huszár főhadnaggyal.
[3] A bál menete szintén tarkának mondható, 1901. július 27 -én a bált megelőzőleg konfetti csata zajlott, miközben tűzijátékok is voltak. Miután a Balaton partján szórakoztak, bent a teremben felhangzott a zene, és akkor kezdődött hivatalosan a tánc és maga a bál. [4] A védnök a bálon szokás szerint a Zala vármegye főispánja volt, és a helybeli zalai tisztségviselők voltak a bál szervezők, például az 1904. július 30 -án zajlott bált Langer István (1876-1920) fürdőbiztos, balatonfüredi szolgabíró szervezte. [5] 1903. július 19 -én jelent meg az újságban, hogy a régi hagyománytól eltérően, nem Anna napján tartották a bált, hanem augusztus 8 -ára tették át. [6] Sokszor jótékony célból szervezve, például az 1907. augusztus 3 -án tartott füredi Anna Bál tiszta jövedelme a zalai Csány László vértanú tiszteletére felállítandó szoborra fordították. [7] A bálon a tánc kedélyes hangulata még reggel 7 óráig is tarthatott, ahogy történt 1908 -ban. A társasága lakóhelye vegyes, nem csak Zala megyei, hanem például Aradról, Budapestről, Szatmárról és Fiuméről is érkeztek vendégek, természetesen köztük a szokásos vendég báró Splényi Ödönné Blaha Lujza is.
[8] 1914 és 1954 között Füreden nem volt Anna-bál, 1954-től viszont már minden évben megtartották, az elsőt 1954. július 31-én. Zákonyi Ferenc, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal akkori vezetője kezdeményezésére újították fel az egykori bál hagyományát, és az elődök iránti tiszteletből számozzák úgy a bálokat, mintha minden évben megtartották volna. Ennek alapján a 2011. július 23-ai a 187. lett volna, hivatalosan mégis a 186. füredi Anna-bál néven rendezték meg. Az Anna-bál Szépét 1957 óta választják meg minden évben. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a bál elmaradt, mert a rendezők nem tudták volna a korábbi színvonalon lebonyolítani az eseményt. [9] Anna-bál Szépei Szerkesztés Az 1950-es évektől kezdődően az Anna-bál Szépe címet adták annak a lánynak, akit a zsűri vagy a többi vendég a legszebbnek talált a bálban. Az első díj egy Viktoriánus stílusú váza és Erisz almája, a második díj egy Rothschild stílusú váza, a harmadik helyezett díja pedig egy Apponyi stílusú váza, valamennyi a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásában.
A győztes és udvarhölgyei a bál másnapján hintón körbekocsizzák Balatonfüredet. A kommunista éra alatt az 1980-as évek közepéig az Anna-bál Szépe választás volt az egyetlen országosan is ismert - bár nem hagyományos - szépségverseny, így a győztesek neve minden évben sajtónyilvánosságot kapott.
Kilétükre a tévéközvetítés miatt a hagyományoktól eltérően nem éjfél után, hanem előtte negyedórával derül fény. A bálkirálynő jutalma az aranyalma mellett egy Viktória-mintás herendi váza, az első udvarhölgy Rothschild-, a második pedig Apponyi-mintás vázát kap. A bál előtti pénteken rendezik meg a balatoni szívhalászatot, amelynek résztvevői kihalászhatják a tóból jövendőbelijük nevét. E kedves szokásról már Vörösmarty Mihály és Krúdy Gyula is megemlékezett. Akkoriban a tóra ladikokkal, csónakokkal kievező lányok fából készített kis szívecskéket hajítottak a hullámok közé, amelyekre egy-egy férfinevet róttak. A szívek közül minden lány kifogott egyet, s akinek a neve szerepelt rajta, az lett az első táncpartnere másnap a bálon. A hagyományt néhány évvel ezelőtt újították föl, a lányok az 1891-ben épült Kelén gőzös fedélzetéről merítőhálóval foghatják ki a szíveket. A bál napján hagyományosan az előző évi bálkirálynő hajt végig hintón a városon, a bált követő vasárnap délelőtt pedig az Anna-bál legszebb hölgye és kísérői négyesfogattal, huszárbandérium kíséretében indulnak sétakocsikázásra.
1914 és 1954 között Füreden nem volt Anna-bál, 1954-től viszont már minden évben megrendezték. 1954. július 31-én Zákonyi Ferenc, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal akkori vezetője kezdeményezésére újították fel az egykori bál hagyományát, és az elődök iránti tiszteletből számozzák úgy a bálokat, mintha évente megtartották volna. A minden év júliusában, Anna naphoz legközelebbi szombaton megrendezett társasági eseményt hagyományosan az Anna Grand Hotelben tartják. Az Anna-bál országszerte ismert és elismert, rangos esemény, melynek neve mára összeforrt Balatonfüredével. A nonprofit rendezvény nemcsak az elsőbálos lányokat, hanem a város iránt érdeklődőket is vonzza. Híre a Kárpát-medencén túl a világ minden pontjára eljut, ahol magyarok élnek, jelentősége már a reformkorban is túlmutatott a szűkebben vett helyi kereteken. A rendezvény elsődleges célja a bál rangjának megtartása és a hagyományok ápolása, továbbörökítése. Balatonfüred városa hagyományosan meghívja a balatonfüredi lakhelyű 18 éves lányokat a rangos eseményre.
ker. 1095 Budapest IX. ker., Tagló utca 11. (1) 2159085, (1) 2159403, (1) 3097850 kandallók, belsőépítészet, márvány, gránit, padlóburkolat, pala, kőmegmunkálás, tömb kád, konyhapult, korongvágott, vízmosott, mattcsiszolt, serpentin, stokkolt, falazókő Budapest IX. ker. 2030 Érd, Muskotály U. 7. (70) 6154090 kandallók, cserépkályhák, kivitelezés, tűzterek, csempekandallók, mázolás, festés, forgalmazás, tervezés, kellékek, felújítás Érd 4080 Hajdúnánás, Árpád utca 26. (52) 570713 kandallók, fürdőszobafelszerelés, radiátorok, parketta, építőanyag, kazánok, szerelvenyek, szaniter, építőanyagok nagykereskedelme, festék, ajtó, nyílászáró, ablak, hangszigetelés, fürdőszobaberendezés Hajdúnánás 2243 Kóka, Táncsics Mihály U. Németh Kandalló. 22. (20) 5853940 kandallók, kandalló, gránit, kőfaragó, kőburkolat, duleba, sírkövek, grillező, kóka, szalonnasütő, hunyadi györgy, mészkő, kőbútor, sírkő Kóka 8315 Gyenesdiás, Hunyadi U. 2/7 (83) 310343, (83) 310343 kandallók, kályhák, kandallóbetétek, kandallóbetét, jotul cb-rendszer, jotul kályhák, füstgázok, öntöttvas k, jotul fatüzelésű öntöttvas kályhák, clean burn Gyenesdiás 2120 Dunakeszi, Fő út 98. kandallók, cserépkályhák, csempekandallók, szaktanácsadás, csempe, padlolap, cseh, kőműves és burkolómunkák, lengyel, novoker termékeke, üvegtéglák, olasz cégek termékei, fugaanyagok, szlovák, házhozszállítás Dunakeszi 6000 Kecskemét, Alsószéktó 30.
Kémény A jó kémény a legfontosabb a kályha működése során. Ha nem megfelelő a kémény huzata, a kályha nem fog megfelelően működni, és még vissza is füstölhet. Kandallók esetén a kémény minimális belső átmérője 160 mm, de a 180 – 200 mm-es belső átmérőt szoktam ajánlani. Cserépkályha esetén jobb a helyzet, mert a hagyományos, kis téglás kéménybe is beköthető, melynek belső átmérője 140 mm. Németh kandalló sopron megye. Igaz, itt is jobb, ha 160 – 180mm-es belső átmérőjű kémény van. A legjobb, ha a kifejezetten erre a célra gyártott Leier, vagy Schiedel kéményt vásárolnak. Ahhoz, hogy kellő huzatunk legyen, a készülék kéménybe történő bekötésétől számítva 5-6 méteres magasságra (kémény hasznos magassága) van szükség. Ha a kémény közel van a tetőgerinchez, akkor a kéménynek 80 cm-rel el kell hagynia a gerinc magasságát. A kémény építése előtt mindenképpen egyeztessen a kályhás mesterrel, hogy milyen átmérőjű kémény kell az ön által kiválasztott kályhához, ill. milyen magasra kerüljön a bekötő idom. Milyen fa használható?
Fűtésre száraz (legalább 2 éves) keményfát használunk. Ilyen a bükkfa, tölgyfa, akácfa, kőrisfa, égerfa és az összes gyümölcsfa. A keményfák nyugodt lánggal égnek és kevés a hamujuk, fűtőértékük magasabb, mint a puhafáké. A puhafák (nyír, hárs, fenyő, nyár és a jegenye) gyorsabban égnek, sok hamut adnak és hamar kihűl a parazsuk. A gyanta tartalmú tűlevelű fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyantakristályok miatt gyakran pattognak és sisteregnek, égésükkor a szikrakicsapódás nagyon gyakori. NémethKandalló (Németh Róbert e.v.) – Harka község honlapja. A gyanta égésekor nagyon sok kátrány és korom keletkezik, ezért ilyen fa használatakor számítani kell a kátránylerakódásra és a kályha gyorsabb tönkremenetelére. A fát cserépkályha esetén 33 cm-re, míg kandalló esetén tűzterének ismeretében 25-50 cm hosszúságúra kell fűrészelni. Csapadékmentes helyen kell tárolni vágástól számított 2 évig, amikor már csak körülbelül 18% nedvességtartalma van. Csak nagyon száraz fát használjunk a legjobb hatásfok elérése érdekében is és azért is, hogy elkerüljük a füstcső és az üveg kormosodását.