Mivel a plazma az albumin legmagasabb tartalmát tartalmazza, az onkotikus nyomást elsősorban az ilyen típusú fehérjék alkotják. A plazmában való csökkentése vízveszteséghez, a szövetek duzzadásához vezet, és a növekedés a víz megtartásához vezet. Felfüggesztési tulajdonságok A plazma-szuszpenziós tulajdonságok egymáshoz kapcsolódnaka fehérjék kolloid stabilitása összetételében, azaz a sejtelemek szuszpenzióban való megőrzésével. A vér ezen tulajdonságainak indikátora az eritrocita üledékképződés (ESR) alapján határozható meg az ingatlan vérmennyiségében. A következő összefüggést figyeltük meg: minél több albumint tartalmaz a kevésbé stabil kolloid részecskékhez képest, annál nagyobb a vér szuszpenziós tulajdonságai. A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete - Érettségid.hu. Ha a fibrinogén, a globulinok és más instabil fehérjék szintje emelkedik, az ESR nő, és a szuszpenziós kapacitás csökken. Kolloid stabilitás Meghatározzuk a plazma kolloid stabilitásáta fehérjemolekulák hidratációjának tulajdonságai és a felületükön egy kettős réteg képződése, amely egy phi-potenciált (felületet) hoz létre, amely magában foglalja a kolloid részecske és az azt körülvevő folyadék közötti csomópontban található zeta-potenciált (elektrokinitikai).
Bonyolult szerkezetük miatt egyszerű kimutatási reakciókkal csupán a fehérjék jellemző csoportjait mutathatjuk ki. A biuret-reakcióval a peptidkötések (ibolya szín), a xantoprotein-reakcióval (sárga elszíneződés) az aromás oldalláncú aminosavak jelenlétét igazolhatjuk. A fehérjék óriásmolekulák. A poláris oldalláncú aminosavak növelik, az apolárisak csökkentik vízoldhatóságukat. A felszínükön sok poláris oldalláncú aminosavat tartalmazó fehérjék vizes oldatban kolloid rendszert képeznek. Az oldat ionösszetételének megváltozásával a fehérjék kicsapódhatnak. A kicsapódás (koaguláció) reverzibilis, ha csupán a hidrátburkukat vesztik el a fehérjemolekulák. Ezt jól hidratálódó alkáli- vagy alkáliföldfém-sókkal, ammóniumsóval, illetve tömény etanollal válthatjuk ki, amelyek tömény oldatai segítségével elvonhatjuk a fehérjék körül kialakult hidrátburkot. Hígítással ez a fehérjekolloid visszatérhet a szol állapotba. A nehézfémsók, tömény savak olyan erős változást hozhatnak létre a fehérje konformációjában, ami nem állítható vissza víz hozzáadásával: ekkor a koaguláció végleges, irreverzibilis.
Így alakulnak ki a sejt membránjai, a riboszómák, a sejtszervecskék, a sejtek és a szövetek. VIII. Szerkezeti fehérjék A sejtek, szövetek, szervezetek alakját, rugalmasságát fehérjék biztosítják. A kollagén a test fehérjéinek 30%-át teszi ki. Molekuláris szinten hosszú, rugalmas fehérjeszálakból épül fel. A kollagénszálak hajlékonyak, de a nyújtásnak ellenállnak. A kollagénnek köszönhetjük szöveteink mechanikai ellenállását. IX. Szervezetünk védelmezői - az immunrendszer fehérjéi A testnedvekben számos olyan fehérje van jelen, amelynek az a feladata, hogy külső támadás esetén védelmet nyújtson. Az első lépés a betolakodó felismerése és megjelölése, ezt követi a megsemmisítés vagy eltávolítás folyamata, amelyben egy fehérjékből és sejtekből bonyolult rendszerbe szervezett "hadsereg vesz részt". X. Enzimek - molekuláris "nanogépek" Az enzimek katalizátor fehérjék. Felgyorsítanak olyan kémiai folyamatokat, amelyek az élet körülményei között nem, vagy csak nagyon lassan mennének végbe. Egy-egy sejtben enzimek sokaságának összehangolt működése folyik.
A fehérjék az egész világon elterjedtek. (Ausztrália kivételével). A mobil emlős a rágcsálók családjába tartozik. Az állatoknak sokféle típusa létezik, méretük, szőrzetük, szokásaik és élőhelyük szerint különböznek egymástól. Lehetnek fás és földes, bolyhosak, és nem nagyon, még tüskés példányok is találhatók. A mókus élettartama nagyban függ attól, hogy milyen fajhoz tartozik. De mindegyik nagyon jóindulatú és aranyos állat, viselkedésében általános örömöt okozva. Mókusok típusai Összesen körülbelül 200 ilyen van a világon. A legszokatlanabb és szórakoztatóbbok elsősorban Észak-Amerikában élnek. Szeretnél csíkosmókust háziállatnak? Itt a lehetőség!. Ide tartoznak a mókusok és a fúróban élő földi csíkos mókusok, valamint a fekete, a Carolina szürke és az Aberta fák. Az Orosz Föderációban a család vörös képviselője gyakoribb. Közönséges mókusnak is hívják. Repülő mókusok találhatók néhány erdőben, a mókusok pedig a déli sztyeppékben. Attól függ, hogy hol él a fehérje és mire táplálkozikegyfajta. Például a földes mókusoknak nincs olyan bolyhos farkuk, mint fás.