A szerkesztő levele Tomsits Tímea Főszerkesztő, pszichológus Korhatár nélkül! Amikor kicsivel több mint két évvel ezelőtt az első Gyereklélek magazint tervezgettük, arra gondoltam: oké, hogy szülők veszik majd a lapot, akik szeretnének többet tudni a gyerekük érzéseiről, gondolatairól, és ehhez gyakorlati nevelési tanácsokra van szükségük, de milyen jó volna, ha eközben a saját gyerekkorukat is jobban megértenék. Azt a gyerekkort, ami nagyban meghatározza, milyen felnőttekké és milyen szülővé váltak. Ha átgondolnák, hogyan nevelték őket a szüleik, hol lehetnek a hiányaik, mik lehetnek a félelmeik, amit most már nekik maguknak érdemes betölteniük, feloldaniuk. Arra viszont egyáltalán nem gondoltam, hogy ez a magazin gyerekkezekbe kerül majd, és ők maguk is elkezdenek általa ismerkedni a pszichológiával és a pozitív nevelés elveivel. Megjelent az új Gyereklélek magazin! -. Aztán Bus István kollégám megemlítette, hogy a kislányának, Stefikének (9) a Gyereklélek a kedvenc magazinja. Amint megkapja az új számot, teljesen belemélyed az olvasásba, szó szerint falja a cikkeket.
Hát még a többi! Összegyűjtöttünk egy csomó kérdést, amit érdemes feltenned magadnak, a gyereknek és az intézménynek. Váláslicit Válás után a felek gyakran még hosszú évekig, vagy akár életük végéig folyamatosan egymásra licitálnak a jobb szülő címért. Ez érintheti az anyagiakat vagy azt is, hogy ki az engedékenyebb szülő. Kinek a hibája? A tizenéveskori túlsúlyról laikusként nehéz megítélni, meddig egészséges, és mikor beszélünk egészségügyi problémáról. Az ismerősök azt mondják, majd kinövi, a nagymama szerint te is ilyen voltál kiskorodban. De amikor a háziorvos több alkalommal jelzi, hogy ez már igenis probléma, felmerül benned, hogy mindez a te felelősséged. És ha te vagy a felelős, akkor neked is kell megoldanod a helyzetet, ugye? Biztos? Nagydolgok Mennyi figyelmet szentelj a kakinak? Sokat. Gyereklélek. Vagy inkább mondjuk úgy, hogy folyamatosan szemmel kell tartanod, minden rendben van-e a pelusban, biliben, vécében landoló végtermékkel. A legújabb Gyereklélek magazin dgitális formában is megvásárolható ITT!
A kislány végre egy jól elkészített, hatékony segédeszközt kapott, amelynek viselésére – a szakemberek oldaláról tapasztalt személyes, törõdõ és figyelmes hozzáállás miatt – szinte azonnal rávehetõ volt. Sõt, sikerült az addigi rejtõzködõ, szégyenlõs és a gerincferdülése miatt komplexussal küzdõ kislányt igazi élharcossá tenni: a korzettes közösség egyik fõ motorjává vált. A segédeszközt bátran a ruhán kívül viselte, s ezzel társaival szinte divatot teremtett; a kezdõ korzetteseket minden fórumon biztatta a kezelésben való részvételre; iskolai elõadásokat tartott, gyermekújságoknak cikkeket írt a témában, s minden szituációban bátran vállalta fûzõjét. Sajnos az erõfeszítéseit a röntgenfelvételek nem igazolták vissza, görbülete tovább romlott, felmerült a mûtét szükségessége. Rengeteg beszélgetés, tájékozódás és a mûtétre való érzelmi-lelki felkészítés után Liza vállalta az operációt, amelyre 2010-ben került sor, s nagyon szép eredményt hozott. Szar anya vagyok, ha engedem a Fortniteozást? | Éva magazin. Liza a felépülése után szinte azonnal bekapcsolódott a mûtétre váró gyermekeknek szervezett programunkba, s annak ma is meghatározó tagja.
Nálunk limitált idő áll a kütyüzésre. Vagy suli van, vagy délutáni futkározás az osztálytársaival a napköziben, majd edzés késődélután VAGY!! – és ezen sokat melózok - kütyü nélküli szabadidő t esóval/magában/együtt. De még így is bekúszik az életünkbe a 'gémerezés', mert az is kell. Hogy miért? 1. Az a gyerek, aki nem kap csokit, csakis a tiltott dolgot akarja majd mindenáron megszerezni. Ergo: van Xboxunk, vannak játékok és lehet együtt, zárt csoportban játszani online játékban. 2. Ha nem engedek ilyen online-ozást, akkor elzárom a barátaitól, mert a játszótér helyett már ez a közösségkovácsoló, de ez van. 3. A vibráló virtuális világ káros hatásai mellett, van, amit még jó is, hogy megtanul... például az angol nyelvet, a gépkezelést... Bár a 3. pont leírása közben, eszembe jutott az a mondat, amit egyszer egy cikkben olvastam, így szólt: '.. már mobilt adok a gyerek kezébe, akkor miért nem veszek neki drogot is. ' Illetve Zacher Gábor toxikológus szavai is felsejlettek bennem, melyet egy előadáson mondott, miszerint: 1.
ÉVA Magazin - Veled vagyunk mindenhol! Amikor kamaszodni kezdenek, fordul a kocka, és egy szót sem lehet kihúzni belőlük. Hogyan lehet elérni, hogy szóba álljanak velünk, sőt még értsük is egymás mondatait? # hottopic Miért van az, hogy a gyerekek olyan strapabírók, mint az atléták? # hottopic Egykor a cukor ételízesítő és tartósítószer volt, mára pedig mintha "fizetőeszközzé" vált volna: sokan ezzel vásárolják meg a gyerek együttműködését, cinkosságát, hallgatását. "Ha jó leszel, kapsz egy csokit! " Ismerős? Összegyűjtöttünk hát egy egész zacskónyi színes "infocukorkát" mi is. # hottopic A legtöbben még felnőttként is emlékszünk legalább egy gyerekkori rémálmunkra. Megfigyelések szerint öt- és tízéves kor között fordul elő leggyakrabban, hogy félelmetes álmok keserítik meg az éjszakai alvást. # hottopic A pszichológus elárulja a "3. szabályt", amit minden szülőnek tudnia kellene… - A pszichológusok azt mondják, hogy van egy nagyon fontos szabály a gyermekekkel történő kommunikációkor.
És van a rendmániás, akivel időben szakemberhez kell fordulni. Méghozzá ezért: # hottopic A családi összetartás nem épül fel magától, hisz minden famíliának megvan a maga gyenge pontja, amelyen dolgozni kell. Addig is a közös programok és a hagyományok segítenek erősíteni a biztonságos kötődést. # hottopic Amíg a gyerekek kicsik és be nem áll a szájuk, néha jólesne egy kis csend. A pszichológus elárulja a "3. szabályt", amit minden szülőnek tudnia kellene… - A pszichológusok azt mondják, hogy van egy nagyon fontos szabály a gyermekekkel történő kommunikációkor. Ez az úgynevezett "három perces szabály". Ennek lényege úgy foglalható össze, hogy mindig olyan örömmel találkozzunk a gyermekünkkel, mintha csak egy olyan barátunkkal találkoztunk volna, akit nem láttunk sok-sok éven át. Nem számít, hogy csak fél órát voltunk távol tőle a … Csörög eladó ingatlan Tékasztorik 2 teljes film magyarul indavideo Ovis zsák varrás szabásminta
Ismerős? Összegyűjtöttünk hát egy egész zacskónyi színes "infocukorkát" mi is. # hottopic A legtöbben még felnőttként is emlékszünk legalább egy gyerekkori rémálmunkra. Megfigyelések szerint öt- és tízéves kor között fordul elő leggyakrabban, hogy félelmetes álmok keserítik meg az éjszakai alvást. # hottopic Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Megértettem Kutya hasmenés széntabletta teljes film Az ajtó film Lakcímváltozást hova kell bejelenteni az Tunézia időjárása októberben Hallstatt szállás
Hogyan legyünk jó szülők? Rohanó világunk száguldó eszeveszett tempójában melyek azok az aspektusok, nevelési szempontok, módszerek, értékek, amelyeket figyelembe kell vennünk? Hiszen tudjuk jól: egyetlen szempont önmagában soha nem lehet igaz, az igazság mindig sokoldalú. Kutatási eredmények azt tükrözik, hogy megküzdési képességeink – így gyermekeink megküzdési képességei is – döntő mértékben az érzelmi intelligenciánktól és ennek különböző változataitól, illetve szociális készségeinktől és egyéb számtalan tényezőtől függenek. Mi erről a véleménye Vekerdy Tamás író, pszichológus, gondolkodónak? Mi az, amit nem tudunk gyermekeinkről és magunkról? Valóban annyi lexikai tudásra és készségre van szüksége gyerekeinknek, és olyan száguldó tempóban, mint azt mai világ sugallja? Mindenféle diagnózis nélkül is embert neveltünk belőled! - Egy ADHD-s anyuka megrázó története | Családinet.hu. Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz a sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekként élhetett. Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyermekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így a személyiséget roncsoló kapcsolatoktól.
Kikerülünk a felnőtt életbe, dolgozni kezdünk, és már nem segítenek mások kitalálni, mi létezésünk célja. Esetleg karriert építünk, házra gyűjtünk, társat keresünk, gyereket szülünk, talán többet is, és végül nyugdíjba vonulunk… De mindezek között mi marad számunkra? Nem mindenkinek egyszerű motivációra lelnie a mindennapokban – sokszor még az sem magától értetődő, hogy mi tesz minket igazán boldoggá. Vekerdy tamás betegsége van. Könnyen beleragadhatunk egy rossz szerelmi vagy munkakapcsolatba, mert túlságosan megterhelőnek tűnik erőfeszítést tenni, hogy kikerüljünk belőle, félünk fenekestül felforgatni életünket – de az is elképzelhető, hogy valóban teljesen tehetetlenek vagyunk adott szituációban. De mindezek ellenére felnőttnek lenni igenis szép, noha nem egyszerű feladat. Ne feledjük, életünk első hónapjaiban még járni sem tudtunk segítség nélkül! Ha úgy érezzük, elakadtunk egy problémával, segítségre van szükségünk (nekünk, vagy szerettünknek), ne féljünk szakemberhez fordulni, elvégre a mentális problémák tabusításának ideje rég lejárt.
"A kamaszkor – mondják – a második születés kora. Az első szüléssel egy elkülönült kis test jön a világra, most: egy elkülönült én, önálló személyiség. A kamasznak el kell szakadnia – bizonyos mértékig – a családjától, le kell válnia a családból érzelmileg… így tud majd sikeresen beilleszkedni a családon kívüli emberi világba is, a társadalomba. " Vagyis először önmagát kell megtalálnia, hogy aztán folytathassa a családon kívüli életét. Ha írnak naplót, akkor ebben az időszakban a legtöbbet a ki vagyok én, és a milyen vagyok kérdések foglalkoztatják a legjobban. Gyakori és szintén nem kell megijedni tőle, ha egy titkos helyet keres, ahova csak a kiválasztottakat engedi be, vagyis a legjobb barátait. Ezt a fajta klikkesedés t a szakember szerint el kell fogadnunk. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A kamasz elviselhetetlen és lusta Viseljük el, hogy elviselhetetlen "A kamasz elviselhetetlen. "Sündisznózik" – mondja a szaknyelv, ami azt jelenti, hogy kifelé fordítja a tüskéit, lehetetlen megközelíteni – minden közeledésre sértéssel és sértődéssel válaszol -, ugyanakkor úgy igényli a gyengéd, mit sem kérdező, a megértő szeretetet, mint utoljára talán hároméves korában. "
Nem gondolom most sem, hogy akiknek érveit elfogadtam, s igazukat a magam érveivel is alátámasztottam, ne lett volna meg a maguk igazsága. De a másik fél érveinek figyelembe vétele nélkül ez sokszor csak csonka, néha talán csak féligazság volt. Ha nagymamák panaszkodtak lányukra, fiukra – unokájuk anyjára, apjára – vagy vejükre, menyükre, vagy szülők pedagógusokra, nem volt módom arra, hogy a bepanaszoltat is meghallgassam és sokszor mégis éles – ma már úgy látom: időnként túl éles – véleményt fogalmaztam. Olyan eset is van persze, amikor félreértik vagy szántszándékkal nem akarják megérteni az embert. Egyik válaszomban arról írtam, hogy nem helyes a gyerekeket árulkodásra – netán besúgásra – nevelni, bár a mi égtájunkon évtizedekig ez volt az egyik nevelési eszmény – "a jó gyerek megmondja a tanító néninek, hogy ki rosszalkodott" – s még szobrot is állítottak annak a kisgyereknek, aki a szüleit is feljelentette. Egyik olvasónk ezt az állítást valótlannak nevezte és felszólított, hogy mondjak pontosabb adatokat – hozzátéve, hogy ő biztos benne, hogy ilyet nem fogok tudni mondani.