Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek. A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt. A fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet. A keleti toronyban a gótikus várkápolna maradványai láthatóak. Báthory Erzsébet kiállítás A Csejte községben található, 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély ma múzeum. Csejte és környékének történelmén és néprajzán túl a vár egykori úrnőjével is megismerkedhetünk. Báthory Erzsébet – Csipkékbe rejtett kegyetlenség című kiállítás fő darabja Báthori Erzsébet korhűen rekonstruált öltözéke. Báthory Erzsébet életéről több filmet is forgattak. Hívták Csejtei rémnek és Drakula grófnőnek is. Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdráma kicsit kilóg a sorból. Báthory Erzsébet életéről készült filmek A hírhedt 16. Caravaggio és Monteverdi is feltűnik a vásznon | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent.
E sztori sincs meg hiba nélkül: a filmmel együtt rezdül, hogy a manierista olasz művész valóban ugyanabban az évben halálozik el, mint ahogy "kedvese" fogságba kerül, ám Caravaggio feltehetően homoszexuális volt, ráadásul nem is igazán szignózta festményeit. Kézi Róza
A nyulacska harangocskája Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska elment az erdő szélére, lefeküdt egy bokor tövébe, és a bokorra felakasztotta a harangocskáját. Reggel, mikor felébredt, a bokrot sehol sem látta, hanem egy nagy fát látott helyette. Felnézett reá, és látta, hogy a harangocskája a fán van. Kérte a fát, hogy adja vissza a harangocskáját, de a fa nem adta vissza. Ekkor a nyulacska elment a fejszéhez, és kérte, hogy a fát vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló harangocskát. De a fejsze nem vágta ki a fát. Most a nyulacska elment a köszörűkőhöz, hogy fenje meg a fejszét, hogy a fejsze vágja ki a fát, hogy a fa adja vissza a harangocskát. De a köszörűkő nem fente meg a fejszét. Ekkor a nyulacska elment a vízhez, hogy hajtsa a köszörűt, hogy a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a víz nem hajtotta a köszörűt. Ekkor a nyulacska elment a bikához, hogy igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska elment az erdő szélére, lefeküdt egy bokor tövébe, és a bokorra felakasztotta a harangocskáját. Reggel, mikor felébredt, a bokrot sehol sem látta, hanem egy nagy fát látott helyette. Felnézett reá, és látta, hogy a harangocskája a fán van. Kérte a fát, hogy adja vissza a harangocskáját, de a fa nem adta vissza. Ekkor a nyulacska elment a fejszéhez, és kérte, hogy a fát vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló harangocskát. De a fejsze nem vágta ki a fát. Most a nyulacska elment a köszörűkőhöz, hogy fenje meg a fejszét, hogy a fejsze vágja ki a fát, hogy a fa adja vissza a harangocskát. De a köszörűkő nem fente meg a fejszét. Ekkor a nyulacska elment a vízhez, hogy hajtsa a köszörűt, hogy a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a víz nem hajtotta a köszörűt. Ekkor a nyulacska elment a bikához, hogy igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska elment az erdő szélére, lefeküdt egy bokor tövébe, és a bokorra felakasztotta a harangocskáját. Reggel, mikor felébredt, a bokrot sehol sem látta, hanem egy nagy fát látott helyette. Felnézett reá, és látta, hogy a harangocskája a fán van. Kérte a fát, hogy adja vissza a harangocskáját, de a fa nem adta vissza Ekkor a nyulacska elment a fejszéhez, és kérte, hogy a fát vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló harangocskát. De a fejsze nem vágta ki a fát Most a nyulacska elment a köszörűkőhöz, hogy fenje meg a fejszét, hogy a fejsze vágja ki a fát, hogy a fa adja vissza a harangocskát. De a köszörűkő nem fente meg a fejszét. Ekkor a nyulacska elment a vízhez, hogy hajtsa a köszörűt, hogy a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a víz nem hajtotta a köszörűt. Ekkor a nyulacska elment a bikához, hogy igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát.
Alszik, alszik a nyulacska, s hát, amikor fölébred, nézi, nézi a bokrot: volt bokor, nincs bokor. A kicsi bokorból olyan magas fa lett, amíg aludt, hogy alig látott a tetejébe. De jó, hogy oda fellátott, mert éppen ott lógott a fának a legfelső ágán - a szépen szóló harangocska. Felszól a nyulacska: - Hallod-e, te szépen szóló harangocska, gyere le! - Nem megyek én! Minek tettél a bokor ágára? Megharagszik a nyulacska, mondja a fának: - Fa! Add ide az én szépen szóló harangocskámat! - Nem adom biz én! A gyermekek életének legnagyobb részét a játék és a meseélmények töltik ki. Színes, kedves rajzocskákkal teli könyvünkkel mi az utóbbi, a mesék világába repítjük őket. Közös, meghitt pillanatokat élhetünk át gyermekeinkkel meseolvasás közben, amely nemcsak kellemes szórakozást nyújt számukra, hanem alakítja a jó ízlésüket, a fantáziájukat, gazdagítja azon képességeiket, amelyekre a való életben szükségük van. Olvassunk gyakran nekik, hogy mire kisiskolás korba érnek, önállóan is szívesen vegyék majd kezükbe a rengeteg izgalmat rejtő könyveket.
Mondotta a macska: – Elfogom én jó szívvel, csak hozzál nekem tejet! Továbbszalad a szegény nyulacska, találkozik a tehénnel. – Tehén, adj nekem tejet! Tejet adok macskának; macska elfogja az egeret; egér megcsípi a vadász lába szárát, vadász meglövi a bikát, bika, megissza a vizet; víz hajtja a köszörűkövet; köszörűkő megélezi a baltát; balta levágja a fát; fa visszaadja nekem szépen szóló harangocskámat. Mondotta a tehém: – Adok én jó szívvel, csak előbb hozz füvet! Szaladott a nyulacska a kaszáshoz. – Kaszás, adj nekem füvet! Füvet adom tehénnek; tehén nekem tejet ad, tejed adom macskának; macska elfogja az egeret; egér megcsípi a vadász lába szárát, vadász meglövi a bikát, bika, megissza a vizet; víz hajtja a köszörűkövet; köszörűkő megélezi a baltát; balta levágja a fát; fa visszaadja nékem szépen szóló harangocskámat. Megsajnálta a kaszás a szegény nyulacskát, vágott neki füvecskét, s vitte nagy örömmel a tehénnek. Tehén megette a füvecskét, s adott mindjárt tejecskét a nyulacskának.