A munkajogi szabályozás tehát egyszerre lett "munkavállaló- és munkáltatóbarátabb" is, hiszen egyrészt nem kötelező a munkáltató felmondása előtti értesítés a várandósságról, másrészt viszont a munkáltató is visszavonhatja a felmondást az azt követő 15 napon belül. Kapcsolódó cikkek: Így pl. azt, hogy nem oszthatja be éjszakai munkára a kismamát, nem rendelhet el túlórát, vagy nem foglalkoztathatja vegyi anyagok mellett. Munkakör alóli felmentés Ehhez kapcsolódó a kismama védelmét szolgáló rendelkezés, hogy amennyiben a munkakörében történő foglalkoztatás munkafeltételei nem módosíthatóak, az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható (pl. cipelnie kell, sugárzásnak kitett helyen dolgozik, stb. ). Ha van felajánlható munkakör, a kismama ennek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet.
Foglaljon időpontot online az időpontfoglalás menüpontban! Kérjen személyes találkozót Magyarországon, Sopronban telefonon a +36 20 626 5200 -as telefonszámon.
2020 Január 1-től Munkavállalási engedély (vízum) szükséges bármilyen munka vállalásához vagy vállalkozáshoz az újonnan érkezőknek.
A gyermekgondozási segély összege mindenki számára bruttó 28 500 forint, amiből azonban még levonódik a 10%-os nyugdíjjárulék, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíj. Ezt a fajta segélyt a gyermek 3 éves koráig lehet igénybe venni. Táppénz terhesség alatt Sokszor hallani kismamáktól, hogy hónapokkal a szülést megelőzően táppénzre mentek. Alapvetően táppénzre akkor szokták kiírni a kismamákat, ha a munkaköréből adódóan (pl. fizikai munka, veszélyes anyaggal való munka, stb. ) már nem tudja ellátni a feladatait, vagy egészségügyileg indokolt a pihenés. 2013. október 1-jétől három fontos körülményben változott ez a szabály [4]: a) az ingatlan tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia (a papír alapú építési naplóban már nem kell nyilatkozatot tenni) [5]; b) ez a szabály csak az általános építményekre vonatkozik, a sajátos építményfajták esetében megszűnt a tulajdonos ezen jogosultsága (a papír alapon vezetett építési naplók esetében is) [191/2009.
Ptk. -s határidők a Kft. -knél – mit kell és mit miért nem kell március 15-tel elvégezni? A Ptké-módosítás szerint legkésőbb 2017. március 15-ig kell dönteni a tőkeemelésről, és az új 13. Kft Tőkeemelés Határideje. § (3) bekezdés alapján a tőkeemelésről szóló döntésig a 3 milliós jegyzett tőke alatti, tőkeemelésről még nem határozott kft-nek a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia (tehát nem áll fenn új Ptk-sítási kötelezettség), az új Ptk. szerinti továbbműködésről pedig az új Ptk. 3 milliós jegyzett tőkeminimuma miatt kötelező tőkeemelésről szóló döntéssel egyidejűleg kell döntenie (nem később, nem korábban). A min. 3 milliós jegyzett tőkével rendelkezők létesítő okiratát kell 2016. március 15-ig módosítani. A különbségtételnek az lehet az oka, hogy a "szimpla" létesítő okirat-módosítás nem jelent különösebb terhet a gazdasági társaságoknak (a bt-k és kkt-t tekintetében sem volt határidő-kitolás), míg az átlagosan 2, 5 milliós tőkeemelés igen, ezért csak az utóbbi körre megengedő a jogalkotó, nekik a tőkeemelés és az új Ptk-sítás tekintetében is, míg a többiekre – kisebb teher miatt – a korábbi határidők irányadók a létesítő okirat felülvizsgálatával és az új Ptk.
Ilyen esetben lehetőség van értékhelyesbítéssel kimutatni a könyv szerinti érték és szokásos piaci érték közötti különbözetet, feltéve, hogy azt a társaság számviteli politikája engedi. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka bekerül a saját tőkébe, így javítva év végén a tőkehelyzetet. Kft. kötelező tőkeemelés - Közeleg a határidő!. Ilyen esetben természetesen megfelelő a piaci értékeléssel kell alátámasztani az eszköz értékét. A saját tőke rendezésére számos megoldás létezik, de minden cég helyzetében van olyan egyedi elem, amely indokolja az alapos mérlegelést majd az alternatívák közül a legmegfelelőbb megoldás kiválasztását. Sok-sok ügylet és eset tapasztalata birtokában, adó és jogi szempontokat is mérlegelve pedig van lehetőség az optimális döntést meghozni. Keresse szakértőnket!
A többszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjai az átalakulási terv írásbeli közlésétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. Ilyen nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag a jogutód jogi személy tagjává kíván válni. A határidő nem jogvesztő, tehát a tagnak lehetősége van arra, hogy az átalakulásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozzon, hogy nem kíván a jogutód jogi személy tagjává válni, illetve korábbi nyilatkozatát is visszavonhatja. A fenti jognyilatkozatot tett tagoknak tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. Amennyiben van olyan tag, aki nem kíván részt venni az átalakulásban, az átalakulási tervet a tagok fenti nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell. 2. Az átalakulásról történő végleges döntés Az átalakulásról a végső döntést a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel az átalakulási terv elfogadásával hozzák meg.
átmeneti rendelkezéseiről szóló hétfő esti zárószavazást. Az új Polgári törvénykönyv (új Ptk. ) (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lép hatályba. Az Országgyűlés külön törvényt alkotott az úgynevezett "átmeneti rendelkezésekről", vagyis azokról az előírásokról, amelyek meghatározzák, hogy az új Ptk. mely szabályát kinek és mikortól kell alkalmaznia. Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény ("Ptké. ") javaslatát a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter szeptember elején terjesztette be az Országgyűlés elé (T/12094. sz. törvényjavaslat); amelyről a zárószavazást a Parlament ma tartotta. A kft-k törzstőkéjét 2016-ig kell felemelni 3 millió forintra Az új Ptk. hatálybalépését követően két év áll a 3 millió forintnál kisebb törzstőkéjű kft-k rendelkezésére, hogy jegyzett tőkéjüket felemeljék az előírt legalább 3 millió forintra. "Ha a 3 millió forintos jegyzett tőkéhez szükséges pénzállomány nem áll a tagok rendelkezésére és a tőkeemelés apporttal, tehát nem pénzbeli hozzájárulással, például ingatlannak vagy gépjárműnek a társaságba történő bevitelével sem oldható meg, úgy a tagok dönthetnek a társaság átalakulásáról és folytathatják működésüket közkereseti vagy betéti társaság formájában, vagy dönthetnek akként, hogy a társaság egyesül más gazdasági társasággal.
szerez a társaságban. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv. ) 11. § (1) bekezdés c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, tevékenység, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya. [Itv. 18. § (2) bek. ] Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőke emelés esetén. Ha nincs fedezet a tőke emelésére akkor átalakulás: - Átalakulhat olyan gazdasági társasággá (pl.