A Föld országainak népessége A demográfia az emberi populációdinamikával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, halálozások, vándorlás és öregedés hatására történő változására. Demográfiai És Etnikai Változások A 18 Században, Demográfiai Változások Magyarországon A Xviii. Században - Történelem Kidolgozott Érettségi Tétel | Érettségi.Com. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egyes – oktatási, nemzetiségi, vallási vagy etnikai szempontok alapján lehatárolt – csoportjaira. A legtöbb országban a közgazdaságtan vagy a szociológia egy ágának tekintik és foglalkozik vele a hadtudomány [1] is. A formális demográfia vizsgálódását leszűkíti a népesedési folyamatok mérésére, míg a tágabb értelemben vett népesedéstudomány a népességet befolyásoló gazdasági, társadalmi, kulturális és biológiai folyamatok összefüggéseit is vizsgálja. Alapvető mutatók [ szerkesztés] A demográfia által használt legfontosabb mutatószámok a következők: nyers születési arányszám: az 1000 főre jutó élveszületések éves száma általános termékenységi arányszám: az 1000 szülőképes korú (általában 15-49, néhol 15-44 éves) nőre jutó élveszületések éves száma kor szerinti termékenységi arányszámok: az 1000 adott korú (általában 15-19, 20-24 stb.
Az 1552-66-ig tartó várháborúk, a drinápolyi béke (1568) után állandósult portyák, a tizenöt éves háború (Bocskai-szabadságharc: 1593-1606), majd a török kiűzéséért folytatott harcok komoly szenvedéseket okoztak az ország társadalmának, gazdaságának. A török háborúk következtében az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon a település jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak. Az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A településszerkezeti változások következtében városok, falvak pusztultak el, az Alföldről sokan a városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, mivel az Alföld aprófalvai teljesen elpusztultak. Demográfiai, etnikai változások történtek: a háború, az éhínség, a járványok, a kivándorlások (sokan elmenekültek) miatt egész területek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben.
Mivel az új lakosság szinte egyöntetűen paraszti állapotú volt, s az itt talált jobbágyi társadalomba tagolódott, Magyarország társadalomszerkezete egészében változatlan maradt. Magyarország benépesítése a XVIII. században Az ország népessége a már három évtizede tartó lassú emelkedés ellenére 1720 körül alig érte el a Mátyás korabelit. De míg akkor hazánk fiai legkevesebb 80%-a magyarul beszélt, a 18. század elejére a magyarok száma felére, kb. 2 millióra csökkent. A lakatlan tájak benépesítése a török kiűzésével azonnal megindult, hogy – a Rákóczi-szabadságharc alatti megtorpanás után – hatalmas méreteket öltsön. A bozótosok és vadvizek visszahódításában a sűrűn lakott megyék ideáramló jobbágynépe járt az élen. Magyarország lakosságszáma stagnált: a 15. századi 3, 5-4 millió fős lakosság száma a 18. században sem lépte túl a 4 millió főt, míg a nyugati népek lélekszáma növekedett. A stagnáló lélekszámban ráadásul már a bevándorlók száma is benne van: a Délvidékre (Határőrvidékre) szerbek, Erdélybe románok, Szlavóniába horvátok, Bánátba, Tolna – Baranya vidékére németek, Északkelet-Magyarországon lengyelek, ruszinok vándoroltak be, ezáltal etnikai eltolódás ok is bekövetkeztek.
Dienes László Gimnázium címkére 4 db találat Debrecen - A peron nem az út és a villamospálya közé esik, ezért lehetséges az átszállás. Debrecen - Fotókiállítással egybekötött természettudományi napot tartottak kedden a debreceni Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskolában, ahol a tavaly 100. évét ünnepelő – a cívisvárosban 17 éve működő – AFS Magyarország Nemzetközi Csere Debrecen – Diákok rajzaiból nyílt kiállítás kedden a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskolában. Dienes László Gimnázium - HAON. Debrecen - Beolvad a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola a Debreceni Egyetembe (DE), ha a megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtökön megszavazza az erről szóló előterjesztést. Szeptemberben már DE OEC hatáskörében műk
Dienes László Született Dienes László 1889. március 27. Tokaj Elhunyt 1953. április 5. (64 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Götz Irén (1913–1941) Foglalkozása újságíró könyvtáros szociológus egyetemi oktató Tisztség könyvtárigazgató (1946–1953, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) A Fővárosi Könyvtár igazgatója Hivatali idő 1946 – 1953 Előd Hajdu Henrik Utód Winter Pálné Dienes László ( Tokaj, 1889. – Budapest, 1953. ) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár. Dienes Pál testvére. Felesége Götz Irén Júlia. Élete [ szerkesztés] Tokajon született Dienes Barna és Pusztay Erzsébet gyermekeként. 4 évfolyamos gimnázium képzés - Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe, Szabó Ervin tanítványa, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtár vezetője Budapesten, a KMP alapító tagja, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején városi népbiztos.
Szilágyi Júlia: Művelt álom a szabadságról. Korunk 1978/1. Művei [ szerkesztés] Walter Hofmann könyvtári törekvései (1916) Előtanulmány Marx "Tőke" című művéhez. Bevezetés a közgazdaságtanba (1948) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Ki kicsoda a magyar irodalomban?
Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái 1914-től jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század közölte. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt mint politikai emigráns Romániában telepedett le, s együtt indították meg a Bukaresti Hírlap c. napilapot. Munkatársa a Napkeletnek is, Nyugati szemle c. rovatában rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista novellákkal jelentkezett; közölt az aradi Genius ban és Periszkop ban is. 1922-ben Kolozsvárt telepedett le, s a Keleti Újságnál volt szerkesztőségi tag 1925-ig. Életrajzírói bírálták Művészet és világnézet c. cikkgyűjteményének (Kolozsvár, 1925) idealista beütéseit, s alapítása, az 1926 február havában beköszöntőjével induló kolozsvári Korunk, haladó úttörésében sem volt még mentes a kísérletező eklekticizmustól. Amikor radikális gondolkodása miatt vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után feleségével, Götz Irén Júlia egyetemi vegyészprofesszornővel és gyermekeivel 1928-ban Berlinben keresett menedéket.