A forgási sebesség változása a mindennapi életre nincs kihatással, az érzékenyebb eszközöket viszont zavarhatja. Bolygónk forgási sebessége minimális mértékben, de állandóan változik, az utóbbi időben pedig inkább a lassulás volt a jellemző. 2020-ban azonban váratlanul gyorsulni kezdett a Föld forgása. A jelenség megértéséhez az úgynevezett atomórák működését kell alapul venni, melyek hihetetlen pontossággal képesek mérni az idő olyan kis szeletkéit is, mint a milliszekundum. A szerkezetek másik előnye, hogy általuk a forgási sebesség is meghatározható. A hivatalos mérések kezdete (vagyis az atomórák létezése) óta a Föld forgási sebessége csökkenő tendenciát mutatott, ám tavaly, egész pontosan július 19-én ennek ellenkezője történt: ez a nap lett a valaha volt legrövidebb nap. A szerint a kérdéses nap pontosan 1, 4602 milliszekundummal volt rövidebb a többi 24 órás napnál. Márpedig ilyesmi csak akkor lehetséges, ha a tengely körüli forgás gyorsul. A jelenséget számos tényező befolyásolhatja, köztük a Föld–Hold távolság, illetve a hósapkák olvadása, közvetve pedig – noha ezt csupán a tudósok egy része gondolja így – a globális felmelegedés is.
A Föld forgása az idők során jelentősen módosult, jelenleg nagyjából 365-ször fordul meg saját tengelyén, míg megtesz egy kört a Nap körül. Az ősi korallok elemzése ugyanakkor arról árulkodik, hogy ez nem mindig volt így, több száz millió éve például 420-szor fordult meg ugyanezen idő alatt – írja az IFLScience. Ahogy a korallok nőnek, minden nap egy finom kalciumréteg rakódik le rajtuk. Ezen rétegek segítségével következtetni lehet rá, hogy egy adott év hány napból állt – a módszer sokban hasonlít a fagyűrűk elemzésére. A kutatók úgy vélik, 444-419 millió éve egy földi esztendő még 420 napból állt, néhány millió évvel később viszont a bolygó forgása lelassult. LEONELLO CALVETTI/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images A jelenség hátterében számos tényező állhat, köztük a tengerszint emelkedése, a legfontosabb faktor azonban a Hold. Ahogy az objektum egyre távolódik bolygónktól, úgy változik az égitestek közötti interakció, és lassul a Föld forgása. Az eltérés korrigálását az úgynevezett szökőmásodperc segíti.
Az éjszakai égbolton sem a csillagok mozdulnak el, hanem a Földünk fordul el a tengelye körül. A Föld forgásideje a napi időszámításunk alapja. A nap és az éjszaka váltakozása Amikor azt mondjuk, hogy nálunk "a Nap kel", akkor a Föld éppen olyan helyzetben van, hogy megfigyelőpontunk éppen a Nap felé fordul. Reggel van. Délben van a legmagasabban a Nap az égbolton – megfigyelőpontunk éppen "szemben áll" a Nappal. Azt mondjuk, a Nap delel. Este, amikor a Nap lenyugszik, lassan elfordulunk a Naptól, egyre kevésbé látjuk. Éjszaka pedig hátat fordítunk a Napnak.
Mágneses pólusváltás, katasztrofális végkifejlettel A tudósokban az is felötlött, hogy a globális felmelegedésnek is lehet ilyen következménye, ha például a hegyek hótakarója elolvad. Ha ez így folytatódik, a távközléssel és számítástechnikával foglalkozók feje főhet, hiszen nagyon sok modern technika épül a valós időre. Mellett a pólusváltás is esedékes lehet, hiszen már jó néhány ezer éve meg kellett volna történnie, mert a múltban mindig adott időközönként bekövetkezett. Ami aggasztó, hogy rendzserint ez az eseméynsor tömeges kihalási hullámot idézett elő a Földön. Ilyenkor a Föld ugyanis mindig egy rövid időre elvesztette a mágneses mezejét, ami védelmet nyújtott a Napból és a kozmoszból érkező gyilkos sugarakkal szemben. Ez pedig leradírozhatja a földi élet igen jelentős részét, tönkre teheti az összes elektromos eszközt a Földön, visszaküldve a túlélőket a kőkorszakba. Az elit már menti a bőrét a Földről? Egyesek szerint az elit, a világ hatalmasságai már rég tudnak egy ilyen eseményről, és hogy lassan "esedékes" lesz.
Például a birodalom egyik uralkodója – Chimú – elrendelte, hogy az isteneiket egy különleges rituális gyilkossággal kibékítsék. Több száz évvel később fiatal lámákkal együtt, több száz szív nélküli gyermek temetkezési helyét találták meg" – árulta el az inkák múltjának sokkoló részleteit a JVS Group Magyarország vezérigazgatója. Az exkluzív kiállítás szervezői megtudták: a perui átkot hordozó halotti maszk ugyancsak vérrel van átitatva, hiszen a rituális szertartások közben a sámán azzal takarta el az arcát. "Hátborzongató múlttal rendelkeznek a kiállított inka kincsek. Az erjesztett kukorica párlatot gyakran keverték össze az áldozatok vérével" – mondta Bátyi Dániel. A kiállításon már elérhetőek az audioguide készülékek, ahol a paneleken szereplő információkon felül több érdekes történet és információ elérhető. Az Inkák Aranya kiállítás Budapesten, a Király utcai KOMPLEX-ben tekinthető meg, egészen július 31-ig. Forrás: JVS Group Képző
2020. június 24., 19:24 A fővárosba érkezett a páratlan Inkák aranya nevezetű kiállítás, amelynek aranykincsei mától megtekinthetők a pozsonyi vár kiállítótermeiben. A világhírű Inkák aranya (Poklad Inkov) nevezetű kiállítás a perui kormány támogatásával jött létre, és a világ legnagyobb aranykincsét mutatja be, amely a Dél-Amerikát egykoron uraló nép gazdagságát és fejlettségét szemlélteti. Az említett aranykincs elsőként hagyta el a dél-amerikai kontinens határait, hogy Európában kerüljön bemutatásra Peru történelme. A rituálék misztikuma, az aranynak, mint isteni esszenciának a kultusza az inkák civilizációjából egy olyan lenyűgöző birodalmat teremtett, amely egykor elvarázsolta a spanyol hódítókat, és ma is csodálatot és tiszteletet kelt. A pozsonyi kiállításon felbecsülhetetlen értékű, több ezer éves aranykincseket lehet megtekinteni: páratlan aranyékszereket, aranymaszkokat, szobrokat, lándzsákat, késeket, avagy inka fejdíszeket. Szintén megtekinthetők az egyes inka építmények, rituális helyek és a legendás Machu Picchu modelljei.
Mindezek az uralkodó rétegre is vonatkoztak. Amennyiben kiderült, hogy a nemesség tagjai lopásra vetemedtek, szigorú büntetést kaptak. A pozsonyi kiállításon felbecsülhetetlen értékű, több ezeréves aranykincs gyűjteményét lehet megtekinteni: páratlan ékszereket, aranymaszkokat, szobrokat, lándzsákat, késeket, inka fejdíszeket. A kiállítás egyik kiemelkedő alkotása az inka uralkodó tradicionális ruházatának rekonstrukciója és arany trónszéke. Megtekinthető Xochipilli, a virágok hercegének szobra, aki emellett a szerelem, a szépség és a művészetek istene is volt. Trónján hallucinogén növények és varázsgombák vannak kifaragva, amelyeket a sámánok az egyes rituálék alkalmával fogyasztottak. Kezében eredetileg kedvenc csörgőkígyóját tartotta. A moche kultúrát csodás világos színű kerámiája tette híressé. Nem ismerték a fazekaskorongot, így edényeiket kézzel formálták meg. Művészetükben gyakran ábrázolták bátor harcosaikat. A magával ragadó és egyedülállóan ritka tárgyak mellett a legmagasabb szintű oktatási és élményanyag is várja a látogatókat az Inkák Aranya kiállításon: grafikai panelek, mozi és tv képernyők segítségével kerül bemutatásra az amerikai kontinens legfejlettebb civilizációjának felemelkedése és bukása.