[7] 1968-ban épültek fel az általa tervezett OTP lakóházak a Táncsics Mihály utcában és az Alagút utca – Attila utca sarkán. [8] 1945 után nagy beruházási program keretében a BME sok új épülettel – előadóhelyiségekkel, kísérleti üzemekkel, kollégiumokkal – bővült. [9] A Bercsényi (előtte Rózsa Ferenc) Kollégiumot 1956-ban adták át. Az intézmény hivatalosan 1963-ban kapott kollégiumi státuszt, előtte diákotthonnak hívták. A első emelet ablakai, valamint a kapu felett fogsordíszes párkány húzódik végig. A párkány felett a középső tengelyben félköríves záródású ablak, felette a 3-5. szinten három-három keskenyebb, osztás nélküli ablak helyezkedik el. Az eredeti tervek hiányában az 1988-as átalakítás terveiből ismerhető az udvari épületrész belső kialakítása. [1] A kétszintes épület alagsora tartalmazta a kiállítóteret. Ide Gergely Katalin (UVATERV) tervei alapján két klubszoba és két szakkör szoba került. Rózsa ferenc kollégium szekszárd nyitvatartás. Mindegyik kőburkolatos, álmennyezetes helyiség. A földszinten parkettás "kondicionáló terem", étterem, ruhatár volt, utóbbi kettőben piszkei vörösmárvány burkolat.
A státusz megszerzésével már kizárólag építészmérnök hallgatók lakhattak benne. [ 10] A kollégiumban működött a Bercsényi Klub – benne művészeti galériával –, amely gyakran adott helyet kortárs koncerteknek is. 1963 októberében rendezték az első kiállítást, és ez év őszén jelent meg a kollégium újságja is, a Bercsényi 28-30, amit kezdetben kéthetente adtak ki. A lapban interjúk, pályázati anyagok, diplomamunkák, építészeti tanulmányok, kiállítási beszámolók jelentek meg. Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégium épülete |. [11] A Bercsényi 28-30 első számának borítója Kép forrása: [Bercsényi Építész Szakkollégiumért Alapítvány] A kiállítóhelyiség nemcsak a kollégiumi hallgatók, de azon művészek előtt is nyitva állt, akik a hivatalos művészeti helyeken nem állíthattak ki ekkor. [12] A hatvanas években a hallgatók közül Bachman Zoltán és Vidolovits László vettek részt a kollégiumi életben kiállításszervezőként és a fent említett folyóirat szerkesztőjeként. Ebben az évtizedben olyan művészettörténészek és építészek nyitották meg a kiállításokat, mint Major Máté, Pogány Frigyes vagy Németh Lajos.
A tárlat az orosz avantgárd, a Bauhaus és az Európai Iskola egy-egy képviselőjének műveit mutatta be, főleg reprodukciókon. Kiállították még külföldön élő alkotók, például Vasarely munkáit is. [13] 1972 és 1975 között Nagy Tamás és Kovács Attila hallgatók szervezték a kiállításokat. Ebben az időszakban állított ki Paizs László, Attalai Gábor és Vető János is. 1972-ben itt mutatta be Szentjóby Tamás A legnagyobb engedetlenségi szám című happeningjét. Szintén Szentjóby szervezte Beke László művészettörténésszel ebben az évben az Avangard Fesztivált, amit végül a rendőrség betiltott. A képzőművészek mellett gyakori vendége volt a Klubnak a Syrius zenekar is ebben az időszakban. Holvan.hu - Rózsa Ferenc Kollégium - 7100 Szekszárd, Kadarka utca - Magyarország térkép, útvonaltervező. [14] 1978 és 1980 között a performanszok, happeningek voltak jellemzők: Hajas Tibor, Pauer Gyula, Erdély Miklós, Halász András előadásait láthatta a közönség. Építészeti kiállításokat is tartottak, az egyik ilyen volt 1978-ban az építészet határterületeivel foglalkozó Ál-, kvázi-, metaépítészet, amelynek anyaga beküldött pályázatokból állt össze.
A világ legdrágább autói eddig egyébként Ferrarik voltak: a nyilvános csúcstartó egy 1962-es 250 GTO, amelyet 2018-ban adtak el Montereyben, 48, 4 millió dollárért. Ennél drágábban legfeljebb magánüzletben cserélt gazdát autó – évek óta pletykálnak egy másik 250 GTO-ról, amely állítólag 70 millió dollár körül cserélt gazdát. A zárt SLR vélt árát azonban az sem közelíti meg.
Nem véletlen, hogy a mai napig ott szerepel a Continental GT a Bentley kínálatának kellős közepén. Ahogy sejthető, a modell és a név mögött hosszú történelem bújik meg, és most éppen erre igyekszik felhívni a figyelmünket a brit autógyár, amikor 70-dik évfordulóját ünnepli az eredeti R-Type Continental. A mostani Continental GT-t ugyanis nagyban az eredeti modell inspirálta, és tudatosan hozták vissza ezt a nevet. A legelső R-Type Continental 1952-ben készült el, és szállították le tulajdonosának. Akkoriban nem csak a föld leggyorsabb négyüléses autója volt, de a világ legdrágább sorozatgyártott modellje is: 6928 fontot kértek érte, ami mai szemmel nem mond sokat, de jól szemlélteti az összeg mértéket, hogy akkoriban ez négy átlagos ház ára volt Angliában. Persze cserébe egy kellően lenyűgöző autót kaptak a szerencsések, akik megengedhették maguknak. A Bentley büszkén használta fel korábbi repülős múltját, és vetette be minden aerodinamikai tudását, hogy megalkosson egy gyönyörű kétajtós kupét az R-Type szedán változatából.
Pagani Huayra Roadster BC – 3, 76 millió euró Ez a szuperautó a Pagani Huayra BC Roadster. Benny Caiolának (innen a BC jelzés), Horacio Pagani elhunyt barátja emlékének szentelt limitált modell, mindössze 40 darabos kiadásban gyártották, alapára 3, 76 millió eurótól kezdődik. V12-es motor 802 LE-vel és 1050 Nm nyomatékkal, amihez egy mindössze 1250 kilós kasztni párosul, természetesen egy komoly árcédulával. Bugatti Chiron Super Sport 300+ – 3, 9 millió euró A világ leggyorsabb szériaautó végsebességének kérdése körül mindig viták folynak. Ott van az SSC Tuatara a maga 455, 3 km/órás végsebességével, melyet kétszer is teljesített; a hiteles méréshez kétszer kell megfutni. Azonban a Bugatti Chiron Super Sport 300+ elérte a 490, 484 km/órás sebességet, de csak egy irányba. A francia szuperautó mindenesetre drága, nagyon drága. A rendelkezésre álló 30 példány mindegyikéért 3, 9 millió eurót kell fizetni. Koenigsegg CCXR Trevita – 4, 3 millió euró Összesen kettő darab Koenigsegg CCXR Trevita került megépítésre, mindegyikért körülbelül 4, 3 millió eurót kértek.
Végleg leállhat a Mercedes-Benz két középkategóriás autóosztályának a gyártása, és kizárólag a luxuskategóriára összpontosíthat a továbbiakban a cég. Búcsút intenének a legnépszerűbb modelljeiknek is. Vonzóbb a luxuspiac A német üzleti lap, a Handelsblatt bennfentesekre hivatkozva számolt be róla, hogy a Mercedes-Benz csoport - korábbi nevén Daimler – szűkíteni fogja a középkategóriás autóinak a kínálatát. Meg fogják tartani a CLA Coupé, a CLA Shooting Brake, a GLA és a GLB családokat, az A- és a B-osztályokat azonban három-négy éven belül megszünteti, és inkább a luxuskategóriára összpontosít. A minivan szegmensbe tartozó B-osztály eladásai évek óta elmaradtak a célszámoktól, ezért annak felszámolásáról nem volt vita. Az A-osztály megszüntetését azonban sokan bírálták. A gazdagok és szépek világa elsőre izgalmasnak tűnik, de a termékpaletta szűkítése igen kockázatos – idézi a lap Ferdinand Dudenhöffert, a duisburg-esseni egyetem autóipari kutatóintézetének vezetőjét. Ez lehet a baj A szakember szerint a járművek felszereltségéhez egyre nagyobb teljesítményű számítógépek, operációs rendszerek és akkumulátorok tartoznak, valamint fontos a méretgazdaságosság is.
Az eredmény egy 819 lóerős, 720 Nm-es hiperautó, amely 0-ról 100 km/h-ra 2, 8 másodperc alatt ugrik fel, végsebessége pedig 350 km/h. Mindössze 63 példány készül, egyenként 2, 9 millió eurós áron. Aston Martin Victor – 3 millió euró Az Aston Martin Victor a brit cég legexkluzívabb munkája, amely a One-77 alvázát használja és egy mindennap használható autóvá varázsolja. A Vulcanból származó ultramodern elemekkel ötvözi a retró stílust, amelyhez lélegzetelállító teljesítmény párosul; 848 LE és 883 Nm nyomaték, valamint a 3 millió eurós ár emeli a legkülönlegesebb autók közé. Bugatti Bolide – 3 millió euró Elképzelhetetlen, hogy a Bugatti hiányozzon a listáról. A Bolide, egy tisztán benzines hiperautó, amelyet egy fenséges W16-os motor hajt. 1850 LE és ugyanennyi Nm nyomaték. Csak egy példány készült, így valóban egyedi marad. Körülbelül 3 millió euróért talált gazdát. Bugatti Chiron Pur Sport – 3 millió euró Ahogy haladunk felfelé a listán, egyre több Bugatti-val találkozunk. A következő Bugatti a Chiron Pur Sport különkiadás.
Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA # gazdaság # autó # gépjárműadó # kötelező biztosítás