"Csigás márvány" - vörös mészkő Hossza: 1, 6 km A sok évszázados kőbányászatáról, a "vörös márványáról" híres Tardos a Gerecsei Tájvédelmi Körzet szívében helyezkedik el. A Tardosi-medencét a Gerecse legmagasabb hegyei koszorúzzák, így a 634 méter magas Nagy-Gerecse, az 554 méter magas Öreg-Kovács és az 505 méter magas Gorba-tető. Tardos a Gerecse legmagasabban fekvő települése. A Gerecse-50 teljesítménytúra útvonalán elhelyezkedő község sajátos utca-udvaros településszerkezete az erdélyi Székelyudvarhelyre emlékeztet. A falutól alig 1 km-re elhelyezkedő Malom-völgyi tó és környéke a Gerecse Natúrpark egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A mintegy 1, 6 km hosszú Malom-völgyi tanösvény mentén 8 állomás került kialakításra. A számozott faoszlopokkal jelölt állomásokhoz tartozó aktuális információkat egy külön a tanösvényhez készített, képekkel illusztrált ismertető füzet osztja meg a látogatókkal A Gorba-hegy túlsó oldalán húzódik a Száz-völgy, mely a Gerecsei Tájvédelmi Körzet 5 fokozottan védett területének talán legértékesebbje.
Fokozottan védettnek a kiemelten magas (harmincezer forint vagy afeletti) természetvédelmi értékű növényeket nevezzük. A Budai tájvédelmi körzet fokozottan védett növényfajai közé tartozik a pilisi len, de a légybangó és a szarvas bangó is. Árvalányhaj Budai nyúlfarkfű Magyarföldi husáng Pannon gyík Gerecsei tájvédelmi körzet A Gerecse arculatát döntően meghatározó növénytársulások olyan természeti értékeket rejtenek magukban, mint a sárga kövirózsa, a magyar zergevirág vagy a fokozottan védett magyarföldi husáng. A térség állatvilágára a denevér- és madárfauna gazdagsága jellemző, de gyakori emlős a nagy- és a mogyorós pele, valamint a vadmacska és a borz is. A hegység fontos madártani értéke a fokozottan védett kerecsensólyom! Fokozottan védett ragadozó madarak Ritka, erősen megfogyatkozott, veszélyeztetett ragadozó madaraink társaiknál nagyobb odafigyelést érdemelnek. Fokozottan védettnek a kiemelten magas (százezer forint vagy afeletti) természetvédelmi értékű állatokat nevezzük. A Gerecsei tájvédelmi körzet fokozottan védett ragadozó madarai közé tartozik például a kerecsensólyom, de a törpesas és a kígyászölyv is.
A lehetőségek korlátozottak, de mi így is tudtunk szuper szabadtéri programokat találni nektek a hétvégére. Túrák, séták, piacozás, raclette-ezés: minden, ami kellhet egy hangulatos téltemetéshez. Városi komposzt vásár kiskertészeknek (csütörtök) Március kezdetével eljött végre a kertészkedés ideje. Ha szeretnétek idén is termékeny szezont zárni először a talajjal kell foglalkoznotok, hiszen az egészséges talaj ökoszisztémánk egyik alapköve mégis sokszor elhanyagoljuk és csak a növényekre koncentrálunk. A talajélet serkentésére pedig a milliárdnyi mikroorganizmust tartalmazó kiváló minőségű komposzt a legalkalmasabb. A Capsul Farm célja, hogy a körkörös gazdaságot valósítsanak meg a gyakorlatban és a komposzt budapesti kiskertekben, balkonokon hasznosuljon. A vásár hulladékmenetes, így vigyetek magatokkal vödröt/ikeás zacskót amiben haza tudjátok vinni a vásárolt mennyiséget. 124. Kutyás Túra – Gerecsei Tájvédelmi Körzet (szombat) Március első kutyás túráján ismét egy teljesen új belföldi útvonalon kalandozhattok a Gerecsei Tájvédelmi Körzet erdeiben.
A hegység szívében jelenleg is folyik egy középkori település, Kovácsi feltárása, ahol egy Árpád-kori templom, a hozzá kapcsolódó temető és egy későbbi nemesi udvarház maradványait tekinthetjük meg. A hegység kastélyai közül a bajnai, a bikolpusztai és a kis-gerecsei Serédi-kastélyt érdemes megtekinteni. Agostyánban arborétum tekinthető meg. E falu határában találhatjuk a térség természetvédelmi és humánökológiai oktatóközpontját is, melynek célja az ember és a természet kapcsolatának tanulmányozása, a korábbi harmonikus viszony visszaállítási lehetőségeinek felkutatása. Az oktatóközpontot működtető alapítvány szervezésében pedagógus-továbbképzéseken, erdei iskolákon, természetkutató- és életmód-táborokban vehetnek részt az érdeklődők. Külső hivatkozások A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja – a Gerecsei TK leírása A Gerecsei Tájvédelmi körzet a Vendégvárón Jegyzetek [1] Források Értékek és látnivalók az Ipoly-völgyben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park kiadványa, 1997.
Jelentősebb barlangjai [ szerkesztés] Baits-barlang Döbbenet-barlang Jankovich-barlang Jura-zsomboly Keselő-hegyi-barlang Kullancsos-barlang Lengyel-barlang Öreg-kői 1. zsomboly Pisznice-barlang Szelim-lyuk Vértes László-barlang Növény- és állatvilág [ szerkesztés] Bár a Gerecse növényzete hasonlít a Vértesben és a Pilisben található flórához, de annál valamivel szegényebb. A hegység legjellemzőbb fás társulásai a cseres tölgyesek, a hűvösebb területeken, a völgyek árnyékos oldalain gyertyános tölgyesek, míg a legmagasabb részeken, illetve az északi oldalakon bükkösök találhatók. A gyorsan felmelegedő déli kitettségű oldalakat molyhos tölgyesek, és sajmeggyes karsztbokorerdők fedik, amelyek tavasszal, a sajmeggy virágzásának idején, lenyűgöző látványt nyújtanak. Emellett a karsztbokorerdők másik kísérőfaja a cserszömörce. A kitettebb részeket hársas törmeléklejtő-erdők fedik, a napos oldalak gyepeinek karakterisztikus növényei a törpe sás és a barázdált csenkesz. A fátlan területeket dolomit sziklagyepek és mészkedvelő, sziklafüves lejtő sztyepprétek borítják, a hegység kisalföldi oldalán gyakran találni alföldi fajokat (pl.
A kövekben őstengeri óriás egysejtűek, megaloduszok, azon időszaki vörös mészkőben lábasfejű ammoniták mészhéjai láthatók. A Gerecse mészkőhegység bányái közül a nagy-pisznicei a legnevezetesebb, ahonnan feltehetőleg már a rómaiak, de Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején minden bizonnyal fejtették a vörös mészkövet, amelyet – piszkei és tardosi "vörös márványként" – évszázadok óta több nevezetes épület építésénél is felhasználtak (talán a leghíresebb a Visegrádi palota). Kialakulása [ szerkesztés] A hegység tipikusan gyűretlen röghegység, mely az egyes erogén mozgások hatására összetört, s a törések mentén süllyedések, illetve kiemelkedések jöttek létre. Legidősebb kőzetei a triász dolomit és dachsteini mészkő, továbbá a változatos kifejlődésű jura és kréta mészkőformációk, durvatörmelékes összletek. Ezekre a középső eocén tenger agyagos, márgás, helyenként széntelepes üledékeket rétegzett. A szerkezeti árkokban az eocént követő szárazföldi periódus után oligocén homok, márga, kavics, a peremeken pannóniai deltakavics, agyag és homok, édesvízi mészkő rakódott le; a negyedidőszaki üledékeket édesvízi mészkő, lösz, lejtőüledékek, folyóvízi homok és kavics képviselik.
A topset végén található egy csatlakozó, erre kell ráapplikálnunk a rakós botos csészét. Az ebbe töltött csalétket, ami lehet etetőanyag, csontkukac, pellet, stb. könnyedén bejuttatható az úszó közelébe! Sőt, akár két etetést is könnyedén kialakíthatunk egymástól nem olyan messze! A szemfülesebbek ezt már láthatták versenyhorgászoknál, külön etetést alakítanak ki a törpeharcsáknak, hogy megpróbálják őket távol tartani a "fő" etetéstől. Előnyei és lehetőségei egyaránt vannak az ily módon történő etetésnek. Legnagyobb előnye, hogy szinte teljesen hangtalan! A rakós botos horgászat ABC-je 6.rész - Szerelék ötletek I. - Haldorádó horgász áruház. Ezzel a módszerrel garantáltan nem fogjuk elriasztani a halakat az etetésről! Pontyozásnál kifejezetten hatékony, pláne akkor, ha a szemes anyagot kb. fél méteres sávban "szórjuk szét", így több hal fér el az etetésünkön! Mint ahogy mindennek, ennek az etetési technikának is megvannak a maga hátrányai! Az egyik, hogy befektetéssel jár! Bár vannak topsetre "húzható" csészék is, valamint egyéb eszközök, amikkel hasonló pontossággal tudunk etetni, de közel sem biztos, hogy ezekkel is elérhető a kívánt hatás!
Mivel én a Tiszán szoktam horgászni, ezért ott a megállított szerelékhez általában a Cralusso Torpedó úszó kerül bevetésre, 10 grammos méretben. Természetesen a folyó sodrása határozza meg a végső méretet. Az úsztatáshoz pedig belső zsinórvezetésű, dundi Tubertini úszót használok. Van-e különbség az ólmozásban, vagy az ólmok elosztásában a két eltérő úszónál? - Nagyon fontos szerepet kap a PONTOS fenékmérés és az előttünk lévő mederszakasz letapogatása. Ez azért lényeges, mert a szereléken elhelyezett ólmokat is ennek alapján kell beállítani. Ezáltal mindig tisztában leszünk azzal, hogy a csalink hol helyezkedik el, és mennyi damil fekszik a fenéken. Lapos úszóhoz a főólmozást szilikon csőre nyomott sörétólmok alkotják, alattuk 20-20-20 cm-re egymástól 3 darab 5-ös méretű (0, 14 g) sörét következik. Az eresztéket úgy kell beállítani, hogy a főólom alatti sörét 1-2 cm-rel éppen a fenék felett legyen. Rakós botos szerelek . A másik két sörét így már a fenéken fekszik: ezzel az elrendezéssel tökéletesen meg tudjuk állítani a szereléket.
Állóvízi szerelék rakós botra Ami a szereléshez kell... Nekem a rakós a kedvenc pecám, aki sokat horgászik rájön mennyire egyszerű és hatékony. Csongrád megyei versenyeken kezdtem használni 15 éve, aztán ahogy jött a gyakorlat, úgy lett a mindennapi horgászat eszköze. A szerelékek készítésénél itt is van néhány egyszerű dolog amire figyelni kell: - ha ismert vízre készítjük a szereléket akkor annak hosszát igazíthatjuk hozzá vagy készíthetünk hosszabb szereléket, amit az adott vízre horgászatkor szabunk be. - ólmozáshoz legjobb a vágott sörétólom jó minőségben, a főólmozást több egyforma méretű ólomból tegyük fel vagy készítsünk láncólmozást sok kisebb, arányosan növekvő méretű és távolságú ólomból. A jelző ólom kisebb méretű (no. 4 - no. 10 leggyakrabban) legyen, igazodva az úszó antennájának teherbírásához. - a zsinór legyen jó minőségű, én előkezsinórt (Tubertini Dragon, Trabucco T-force stb... ) használok a teljes szerelékhez. - a horogelőkét nem teszem fel előre, az csak a vízparton az aznapi körülményekhez igazodva kerül a szerelékre.