Borbély Szilárd: Bukolikatájban | Borsik Miklós kritikája Nem sokkal halála előtt állította össze a verseskötetét Borbély Szilárd, amely csak kilenc évvel később jelenhetett meg posztumusz kiadásként. A nagy sikerű regény, a Nincstelenek világát viszi tovább, amelyet a görög-római mitológia alakjaival népesít be. A versek régi kérdésekre válaszolnak a halál felől – messze nem a "futottak még" kategóriában. Jelenkor, 150 oldal, 2999 Ft Charlie Kaufman filmjében hangzik el, hogy David Foster Wallace öngyilkosságáról még az is tud, aki "soha nem olvasott tőle egy szót sem. Az öngyilkosság lesz a sztori" ( I'm Thinking of Ending Things). Ettől függetlenül biztos akad olyan olvasó, aki Borbély Szilárd Bukolikatájban című posztumusz verseskötetét úgy veszi kézbe, hogy korábban nem értesült róla: "2014 februárjában önkezével vetett véget életének". Borbély Szilárd: Halotti Pompa. Az Utószó ebben is a segítségére siet, ahogy most ez a kritika, pedig érdemes túllépni a kognitív küszöbön. Igaz, csak az olvasás győzhet meg arról, hogy az új kötet messze nem a "futottak még" kategóriába tartozik a Borbély-költészeten belül.
A Bukolikatájban egy jelentős költői életmű súlyos záróköve. Az életművet gondozó Jelenkor 2022 júniusában újra kiadja a Halotti pompa című könyvet, amely Borbély Szilárd 2004-ben megjelent, majd 2006-ban új ciklussal kiegészült verseskötete: utóbbi monumentális gyászbeszéd és rendkívüli lírai teljesítmény, az elmúlt évtizedek magyar költészetének legkiemelkedőbb művei közé tartozik. Az életműsorozatban a könyv negyedik kiadása jelenik meg. Borbély Szilárdtól legutóbb a hagyatékban fennmaradt töredékes regényét, a Kafka fiá t olvashattuk. Kritikánkban a következőt írtuk a kötetről: "Borbély prózája sűrű és lendületes, ugyanakkor meg-megtorpanó, ezt az érzést pedig csak erősíti, hogy írója már nem tudta befejezni művét, így az töredékeiben maradt fenn nekünk. Borbély szilárd nincstelenek e könyv. A hagyatékban fennmaradt utolsó regény mégsem a hiányt erősíti, valószínűleg azért, mert Franz/Anselm Kafka mögött hol gyengébben, hol erősebben feltűnik az író Borbély Szilárd alakja is. " A könyvet a nyári Margón mutatták be, ahol Forgách András és Schein Gábor beszélgetett a könyvről:
A szerző 2013-ban állította össze a 2009 után keletkezett verseiből, melyek az antik mítoszok alakjaival népesítik be a Nincstelenek című regényben megteremtett világot. Emberi és isteni szenvedéstörténetek íródnak egymásra ezekben a megrendítő és provokatív idillekben. A Bukolikatájban egy jelentős költői életmű súlyos záróköve. A Jelenkor Kiadóval közös program. Linkek:
A Nincstelenek kulcsregény számos tekintetben, és mint ilyen, megkerülhetetlen alkotás, így arra biztatok mindenkit, aki még nem olvasta, hogy vegye kézbe, mert nemcsak a nemzeti múltunkról árul el sokat, de a jelenünkről is. Az meg külön jó hír, hogy a Jelenkor megkezdte az életmű (újra)kiadását, így a torzóban maradt, ám így is kimagasló Kafka fia után jövőre érkezik a már majd' egy évtizede az asztalfiókban heverő Borbély-verseskötet, a Bukolikatájban is.
A rendőrfőkapitány nettó kétmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki, amelyhez a lakosság is csatlakozott, így a nyomravezetői díj már 12 millió forint közelében jár. (Borítókép: A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon történt olajszennyezés helyszíne Szigetszentmiklóson 2020. december 17-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
Adult * egyedei, minden bizonnyal a Dunából jutnak be, kizárólag elektromos kecével sikerült jelenlétét kimutatnunk Ráckeve térségéből. Szilvaorrú keszeg – V imba vimba: Szintén igen ritka hala a Duna-ágnak, alkalmilag a Dunából jut be. Egyetlen példánya Ráckevénél akadt az elektromos kecénkbe. Paduc – Chondrostoma nasus: Az előző fajhoz hasonlóan igen ritka áramláskedvelő hala a víztérnek, egyetlen fiatal példányát a ráckevei hídnál fogtuk meg. Compó – Tinca tinca: Lápi, mocsári élőhelyeket kedvelő halunk. A számára alkalmas élőhelyen, Szigetszentmiklósnál a Czuczorsziget melletti lápi élőhelyen sikerült fognunk egy fiatal egyedet, ritkának találtuk. Halván y fol t ú küllő – Romanogobio vladykovi: Kizárólag elektromos kecével sikerült a faj jelenlétét kimutatnunk Ráckeve és Makád térségéből. Az előkerült ivadék korosztályú egyedei egy kisebb önfenntartó állomány jelenlétét bizonyítják. Ráckevei dunaág. Ritka védett hala a Duna-ágnak. Ra zbó ra – Pseudorasbora parva: Ázsiai eredetű inváziós halunkkal meglepően kis egyedszámban találkoztunk a felmérés során, mindössze 1-1 példányt fogtunk, Ráckevénél és Makádnál.
Annak érdekében, hogy a veszélyes anyag ne tudja elszennyezni a teljes Duna-ágat, a szakemberek a Ráckevei (Soroksári)-Duna medrében egy nagyjából 150 méter hosszú, felfújható merülőfallal körbekerítették azt a gyékényes-sás részt, ami megtartotta az olajszennyezést, valamint a merülőfal és a növényzet közé is olajfelitató lapokat helyeztek. A kármentesítéshez a szennyezett vízinövényzetet el kell távolítani, mivel annak sűrűsége nem teszi lehetővé, hogy az olajfelitató anyagot kijuttassuk, illetve az olajleszedő gép működtetése biztosítható legyen. A kárelhárítási munkákban az OVF és a KDVVIZIG mellett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) munkatársai is részt vesznek. Ráckevei Duna - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai. A teljes műszaki beavatkozás várhatóan 7-10 napot vesz igénybe. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a feljelentést megtette, a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. Nagy János, Szigetszentmiklós polgármestere az InfoRádiónak elmondta, 900 ezer forint nyomravezetői jutalmat ajánlottak fel az ügyben.
Az elektromos halászgép semmilyen maradandó sérülést nem okoz a kifogott halakban, azok rövid időn belül magukhoz térnek és elúsznak. A vizsgálatot a főmederben kiegészítettük elektromos kecével is, mellyel a meder mélyebb pontjain élő, ritkább halfajok kimutatására is lehetőségünk nyílt. A kifogott halak fajonkénti egyedszámát digitális diktafonnal rögzítettük, majd később ezeket az egyedszámokat fajonként és mintahelyenként összegeztük. Vegyük sorba, milyen fajokkal találkoztunk a felmérés során. Index - Tech-Tudomány - Több évtized kell, hogy élet költözzön a Ráckevei-Duna-ág medrébe. Bodorka – Rutilus rutilus: Általánosan elterjedt faj, stabil önfenntartó állománya él a Duna-ágban, ivadék és adult * korosztályú egyedeit a mintahelyek nagy részén megfogtuk. Amur – Ctenopharyngodon idella: Korábbi telepítésekből maradtak fent idős példányai, Ráckevénél és Makádnál fogtuk meg egy-egy idős egyedét. Sajnos több helyről bizonyítást nyert a hazai vizekben a természetes ívása. Hínárfogyasztásával értékes ívó- és búvóhelyeket tesz tönkre. A csuka visszaszorulása legtöbb horgászvízen az amur nagy arányú jelenlétével hozható összefüggésbe.