Krisán László szerint a budapesti kereskedelmi kamarában vezetői és morális válság alakult ki, ezen úgy lehet változtatni, hogy teljesen új építkezéssel nyitott, a vállalkozásokkal kommunikáló szervezetet kell létrehozni. "Dölyfös kamara helyett, szolgáltató, értékteremtő vállalkozói szövetségre van szükség, amely méltósággal tud működni" – fogalmazott. "Nem kérek türelmi időt, egyből bele akarok vágni a munkába" – mondta Krisán László, aki szerint az általános programok helyett konkrét feladatokat kell végezni a szakmák általános képviselete mellett. Krisán lászló bkik tagdij. A kamarának minden ügyben szakmai szempontok szerint kell megnyilvánulnia, és képviselnie kell a szakmákat a fővárosban a kerületi polgármesterekkel közösen. Minden szakmai érdekképviselettel, szervezettel megállapodást kell kötni az előrelépés érdekében, emellett pénzügyi segítséget kell nyújtani a vállalkozásoknak, erre a Ka-Voszban nagyon jó gyakorlatok alakultak ki. Nyitni kell a minisztériumok, a bankszektor felé is partnerségre törekedve – mondta Krisán László.
A BKIK vezetői 80 milliós külföldi utakat fizettek maguknak, a kihelyezett üléseket drága szállodákban tartották, a BKIK beszállítói között pedig több olyan cég is volt, amelynek a kamara valamelyik vezetője volt a tulajdonosa. A kamarából végül Szatmáryt és családtagjait 2016-ban kitúrta a Nagy Elek vezette csoport, a BKIK elnöki székébe pedig Kiss Zoltán ült, hogy aztán 2017 márciusában az új vezetés is lemondjon. Krisán lászló bkik kamarai. Ezután jött a kamara élére Krisán, akivel akkor interjút is készítettünk a kamara helyzetéről. Krisán lemondásával kapcsolatban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is megszólalt. Parragh, aki régóta kritikus a BKIK működésével kapcsolatban, azt mondta: a budapesti kamara teljes megújulását még nem sikerült elérni, ezért szerinte jogszabály-módosítással beavatkozásra van szükség a kamarai rendszerbe.
A BKIK-ban kialakult rendszerhibára utalva az MKIK elnöke kifejtette, hogy meg kell szüntetni a kettős vezetést, nincs értelme stratégiai vezetést és elnökséget működtetni egymás mellett, továbbá át kell alakítani a költségvetést. Az MKIK elnöke szerint a BKIK elnöksége mellett profi intéző szervezetre, professzionális munkát végző főtitkárra van szükség. Krisán László: a kamara híd a politika felé. Parragh László elmondta, a megújulás során meg kell vizsgálni, hogy a BKIK-n belül milyen szakmai osztályokra van szükség a jövőben, ezeket ésszerű alapokra helyezve kell működtetni, a kerületi tagcsoportoknak pedig a területükön lévő vállalkozásokkal kell foglalkozniuk. Kitért arra, hogy a BKIK vezetésének kapcsolatot kell kialakítania a főváros, a kerületek vezetőivel, és markáns kamarai véleményt kell képviselnie a gazdaságot érintő kérdésekben. Parragh László arra hívta fel a figyelmet, hogy a BKIK gazdálkodásában a költségvetést centralizálni kell a korábbi alkuk során kialakult elosztás helyett, a budapesti kamara új, 2017. évi költségvetéséről pedig a májusi küldöttgyűlésnek kellene döntenie.
A nők 40 év után járó kedvezményes öregségi nyugdíj igénylésének feltételei: mi a helyzet akkor, ha a nő ideje egy részében külföldön dolgozott vagy dolgozik? Milyen változások vannak a nyugdíj melletti kereső tevékenységre vonatkozóan? Ez a cikk 886 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek Mik a nők 40 év után járó kedvezményes öregségi nyugdíj igénylésének feltételei az idehaza, illetve a külföldön élő magyarok részére 2020-ban? Milyen változások vannak a nyugdíj melletti kereső tevékenységre vonatkozóan? Sok megkeresés érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy a hazánkban, illetve jelenleg az Európai Unió 28 tagországának valamelyikében élő dolgozó magyar nők jogosultak-e a 40 év után járó kedvezményes öregségi nyugdíjra. Nők kedvezményes nyugdíjának feltételei Fontos tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíj igénylésének feltételei továbbra is a 40 év határozatban elismert szolgálati idő, illetve a 32 év kereső tevékenység.
Öt gyermek fölött további kedvezmény Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. Mennyi van még hátra az életedből? IDE kattintva megnézheted