A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum az első hazai alapítványi fenntartású múzeum. A fotográfia, fotóművészet bemutatása, illetve a munkák szervezett őrzése és tárolása a fő feladata. 1991-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A gyűjtemény több száz eredeti negatívokat tartalmaz, ezek mellett dokumentumok, fényképezőgépek, a képek készítéséhez szükséges tárgyak is gazdagítják a kiállítást. Figyelemre méltó anyag látható André Kertésztől, Moholy-Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert Capától, Cornell Capától, Paul Almásytól, Brassaïtól, Munkácsi Mártontól, Ata Kandotól és másoktól.
A fényképezés iránt érdeklődők biztos hallottak már a Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeumról, és remélhetőleg sokan meg is látogatták az intézményt. A napjainkban meglepően kis területen működő múzeum jövője pillanatnyilag az eddiginél sokkal fényesebbnek látszik. Bekerültek ugyanis a Városligetben felépülő új múzeumi-projektbe, és ha minden a tervek szerint halad, 2018-ban egy összehasonlíthatatlanul tágasabb, a fotózás számos területét és történeti fordulóit bemutató épületet vehetnek birtokba a látogatók, amely otthona lehet a honi fotográfia jelenkori eseményeinek is. A Fotográfiai Múzeum napjainkban Forrás: Wikimedia Commons, Fotó: Fotográfiai Múzeum A fejlesztés hivatalos honlapja szerint: "A Magyar Fotográfiai Múzeum, a világhírű magyar fotóművészet legjelentősebb, nemzetközileg is kiemelkedő nemzeti gyűjteménye jelenleg Kecskeméten egy pár száz négyzetméteres épületben, évi 3000 látogatóval működik, szemben a Ligetben várható évi mintegy 200 ezer látogatóval. A fotóművészetnek, mint a külföldön legismertebb és legelismertebb magyar képzőművészeti ágnak a múzeuma az új múzeumi negyed egyik legvonzóbb ékköve lesz. "
Katona József tér 12. Tel. : +36-20/263-2632, +36-76/483-221 Fax: +36-76/508-259 E-mail: Nyitva tartás: hétfő és kedd kivételével naponta 10. 00-17. 00-ig Belépő: 400/200 Ft Mit gyűjt? Természetesen, mindenekelőtt fényképeket. Több mint egymilliós gyűjteményében a legelső dagerrotípiát még 1840-ben fényképezték, a legutolsó kép tegnap került gyűjteményünkbe. Ebből mindjárt kiderül az is, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeum – bár elsősorban fotótörténeti szempontokat érvényesít archívumának fejlesztése során – nem felejti el, hogy a ma fényképeinek holnapra történeti értékük is lesz. Magyar fotókat őriz, vagy egyetemes érvényű képeket? Mindkettőt, de eltérő szempontok szerint. Magyar kollekciójában teljességre törekszik, azaz minden korból, minden irányzatból, minden fontosabb szerzőtől őriz fotókat, sőt teljes hagyatékokat. Az egyetemes fotográfiából viszont, mivel financiális lehetőségei meglehetősen korlátozottak, csak véletlenszerűen tud vásárolni, cserélni kiemelkedő alkotók fotóiból, mint Alinari, Eve Arnold, Mario de Biasi, Henri Cartier-Bresson, Imogen Cunningham, František Drtikol, Walker Evans, René Groebli, Lotte Jacobi, Yousuf Karsh, Erna Lendvai-Dirksen, Helmar Lerski, Robert Mapplethorpe, James Nachway, David Seymour, Edward Steichen.
Ekkor a Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi tanács felajánlotta a régi ortodox zsinagógát. Az intézmény arról is nevezetes, hogy az ország legelső alapítványi fenntartású múzeuma. A múzeumot működtető Magyar Fotográfiai Alapítvány t a szövetség kezdeményezte azzal a céllal, hogy megmentsék a művészeti szempontból fölbecsülhetetlen értékű fényképeket, negatívokat, műtárgyakat. Az intézmény első igazgatója, Kincses Károly vezetésével olyan szakmai bázist alakítottak ki, amelyben szakszerűen őrzik, védik és dolgozzák fel, állandó és időszaki kiállítások keretében, kiadványokban tárják a nyilvánosság elé a magyar fotótörténet értékes, érdekes anyagait. Indulásakor százezer műtárggyal, dokumentummal rendelkezett a gyűjtemény. A múzeum törzsanyagának gyűjtését a Magyar Fotóművészek Szövetsége 1958-ban kezdte. Az első nyilvános tárlatot 1992 márciusában tartották, Simonyi Antal kecskeméti születésű fotográfus munkáiból. A 2006-ra 1 millió 142 ezer képpel rendelkező múzeum Kincses Károly és Kolta Magdolna irányítása alatt, önkormányzati és központi költségvetési támogatás nélkül nemzetközileg ismert műhellyé vált.
Haár Ferenc és Irén, Balaton, 1935 Székely Aladár (1870-1940) Ady-sorozata a magyar fotó- és irodalomtörténet kiemelkedő értéke. A költőt jóformán általa ismerhetjük fizikai valójában, minden irodalomkönyvben ott a portré a poéta különböző életkorából, édesanyjával és Csinszkával, vagy csak úgy, hogy magányosan néz szembe a kamerával. Székely Aladár szakmailag Mai Manó keze alatt vérteződött, de megfordult Münchenben, Hamburgban, Drezdában is. Budapesti műtermét a korabeli művészvilág gyakran látogatta. A Nyugat első nemzedéke kivétel nélkül megjelenik képein, s a portéin kívül zsánerképei is jelentősek. Máté Olga (1878-1961). E. Csorba Csilla így írt róla "(…) a század legelején indult fotós generáció legtehetségesebb nőtagja. Anya, független asszony, művész akart lenni, az élet teljességét e három együttes megvalósulásában kereste (…)". Ő is külföldön tökéletesítette tudását, mielőtt Budán műtermet nyitott. A Fény című szaklap munkatársa, és ő is fotózta Babitsot, Osvát Ernőt, Lechner Ödönt és a Vasárnapi Körösöket is (Balázs Béla, Lukács György).
Máté Olga aktívan részt vett a feminista mozgalmakban, nőként fontos volt számára a családban való kiteljesedés mellett az önálló fotóművészeti karrierjének felépítése és saját megélhetésének kialakítása. Sokszínű fotóművészeti munkásságából két témára fókuszálnak a kiállításra válogatott képei. Klasszikus akt- és mozgásfelvételein az 1910-es és '20-as évek testhez, mozdulatművészethez való egyedi viszonyát figyelhetjük meg a fotográfusnő érzékeny és személyközpontú, a testet nem tárgyiasító látásmódján keresztül. Csendélet- és tárgyfotói a kortárs fotóművészet és filozófia tárgyorientált szemléletének tükrében új megvilágításba helyeződnek és egy lelassultabb szemléletmód felé vezetik a nézőt. Máté Olga: Amarillisz, 1930 Haller F. G. (1898–1954) neve a magyaros stílus képviselőjeként és a fotóamatőr-mozgalom szervezőjeként maradt fenn az utókor számára. A válogatás az 1930-as években a környező országokban készített könnyed stílusú portré- és zsánerképeire fókuszál. Haller fotográfiáival mindig a valóság művészi hatású megragadására törekedett, s bár nem dolgozott nemeseljárásokkal, témái és képi megfogalmazásai mégis a piktorializmus fotográfiai irányzatát idézik.
A levélszavazásnál például a 25. napról korábbra, a 30. napra hoznák előre a regisztrációs határidőt, ezt követően a 29. napon állna össze a levélben szavazók névjegyzéke. Az is fontos változás lenne, hogy a jövőben csak személyi azonosító számot lehetne az azonosító nyilatkozaton feltüntetni, ezzel is egyszerűsödne a választópolgárok dolga. Nemzeti választási iroda hui. Ezenkívül az NVI a Nemzeti Választási Bizottság összetételénél is javasol változtatást: a szakmaiság növelése érdekében a megbízott tagoknál is előfeltétel lenne a jogi egyetemi diploma, csak ennek birtokában lehetne valaki a Nemzeti Választási Bizottság tagja. A Munka Törvénykönyve is kiegészülhet egy olyan szakasszal, ami azt biztosítja, hogy minden munkavállaló számára a munkáltató lehetővé teszi, hogy a különböző választásokon és népszavazásokon élhet a választójogával. A népszavazásoknál pedig azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak legyen egy véghatárideje, így nem fordulna elő az a helyzet, hogy az aláírásgyűjtés befejezését követően derül arra fény, hogy valamelyik szavazási kérdés mégsem hitelesíthető.
Kétharmaddal módosították a választási szabályokat. 2018. április 28., 13:01 Azzal érvelnek, hogy az eltűnő szavazatokat minden pártot érintettek, csak a Fideszt nem. 2018. április 10., 17:04 Hiába a sok furcsaság és az ellenzék ígérete, hivatalosan senki nem tett még panaszt. Igaz, még nem is lehet. 2018. április 10., 14:22 Az MSZP, a Jobbik, a DK és az LMP is kivizsgáltatná, hogy tiszta volt-e a választás. Folyamatosan érkeznek a Nemzeti Választási Irodába a 200 ezer átjelentkező, 300 ezer levélszavazó és 51 ezer külképviseleten szavazó borítékjai. 2018. április 5., 17:43 A külföldön élők nem kapták meg időben a szavazólapjaikat tartalmazó levélcsomagot, így nagy valószínűséggel nem tudnak időben szavazni. Az Egyesült Államokban, Norvégiában, Ausztráliában, Kanadában többekkel ez a helyzet. 2018. február 4., 08:05 A legtöbben persze Londonban. Nemzeti Választási Iroda - 0627.hu. Ők levélben nem tudnak voksolni, csak külképviseleten. Az NVI vezetője szerint a magyar választás papíralapú, nem félünk az orosz hekkerektől.
Országgyűlési választás 2022. április 3. Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásával kapcsolatos információk, így különösen szavazóhelyiség-kereső, egyéni választókerületek, statisztikák, jelölő szervezetek, jelöltek, részvételi adatok, eredmények azok rendelkezésre állásának napjától az alábbi gombra kattintva érhetőek el. Nemzeti Választási Iroda hírek - Hírstart. Országos népszavazás 2022. A 2022. napjára kitűzött országos népszavazásokkal kapcsolatos információk, így különösen szavazóhelyiség-kereső, statisztikák, eredmények azok rendelkezésre állásának napjától az alábbi gombra kattintva érhetőek el. Általános információk Az alábbi gombra kattintva elérhetőek a korábbi választások, népszavazások adatai, tájékoztatók választópolgároknak, jelölteknek és jelölő szervezeteknek, információ választási szervekről, általános nyilvántartási adatok, sajtóval kapcsolatos információk és közérdekű adatok.
Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.