[3] [2] Honfoglalás kori női ékszerek [ szerkesztés] A párosan előforduló hajfonatdíszeket – mellkorongoknak is nevezik őket – szíjra függesztették. A mellet takarták, és járás közben átvették a mozgás ritmusát, csilingelő hangot adtak. Ruháikra, fejüket takaró kendőikre, pártáikra a nők egyenként varrták fel a gyöngyöket. A honfoglalás kori sírokban találtak még nyakpereceket, karpereceket, fülbevalókat is. [3] [2] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Sudár 2014: Sudár Balázs (szerk) – Petkes Zsolt (szerk): A honfoglalók viselete. Budapest: Helikon. 2014. = Magyar őstörténet, 1. ISBN 978-963-227-625-0 ↑ László 1944: László Gyula (történész): A honfoglaló magyar nép élete. Budapest: Püski. 2006. 1848 magyar viselete. ISBN 963 9906 82 4 Kiszely István (2001): A magyar nép őstörténete. (Mit adott a magyarság a világnak. ) Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Budapest. Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viselet története. Budapest. Nemes Mihály (1903): A magyar jelmez és fejlődése dióhéjban.
Kossuth-bankós hímzés Magyar Nő Magazin Hozzászólás Powered by Facebook Comments Next Post Agyi katasztrófa és A-típusú személyiség hét szept 24, 2012 Spanyol ideggyógyászok fontos vizsgálattal igazolták az A-típusú személyiség és a szélütés kockázatának összefüggését. Hatvan évvel ezelőtt két szívgyógyász tíz esztendei vizsgálat alapján leírta a mindig időzavarban lévő, állandóan versengő, stresszre érzékeny embertípust, akit elneveztek A-típusú személyiségnek, és ez a fogalom a szervi betegségek […]
Árpád magyarjainak ötvösei a domborításnak - a poncolásnak - kitűnő mesterei voltak. A X. század közepe után megjelennek a nemcsak a magyarokra, hanem más lovas népekre is jellemző S-végű karikák, amelyeket a hajfonatba, kendőre vagy szíjra fűzve hordtak. Belső-ázsiai szokás, hogy a nők hajfonatukba különböző ékességeket, gyöngyöket és átfúrt pénzeket tesznek. - A nyakperecek sodrott huzalokból készültek és végeiken összekapcsolásukra hurok és akasztó szolgált. A nyakperecekkel egyidőben terjedtek el a félholdas csüngők. - A honfoglaló magyar nők sírjaiból gyöngyök is kerültek elő. Őseink ezt nem gyöngysorban hordták, hanem egyenként varrták fel ruháikra, fejüket takaró kendőikre vagy pártáikra. - A karperecek ugyanúgy csavart eljárással készültek, mint a nyakperecek; van köztük vastag aranyszálakból sodrottak, amelyeknek a végére tátott szájú szörnyek fejét húzták rá; ezeket nevezik "kígyófejes" karpereceknek. Némelyik karperecben igazi drágakő is van és találunk köztük olyanokat, amelyek ősi hitvilágunk jelképeit ábrázolják.
Az a tény, hogy a filmet először a televízióban sugározták, megakadályozta, hogy versenyezzen az Oscar-díjért. Ez az első alkalom a cannes-i filmfesztivál győztesei között, amikor ugyanannak a filmnek egy párat két különböző kategóriában díjaztak: Billie August a Pálma d'Orral és a Pernilla August a legjobb színésznő díjával. Megjegyzések és hivatkozások Külső linkek (en) a legjobb szándék (minisorozat) az Internet Movie Database (en) A legjobb szándékok (film) az internetes filmadatbázisban Audiovizuális források: Allocin Nemzeti Mozi- és Mozgóképközpont Cine-Resources A film adatbázis (en) Allmovie (en) BFI Nemzeti Archívum (en) Az internetes filmadatbázis (de) OFDb (en) Korhadt paradicsom
a film adatai Den goda viljan [1992] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: produkciós vezető: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok A legjobb szándékok 1. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) megjegyzés: Könyvformában megjelent műfordításának felhasználásával a magyar szöveget írta Kúnos László. Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
A legjobb szándékok - Ingmar Bergman A legjobb szándékok, mint Bergman minden műve, önéletrajzi ihletésű, de egészen példátlan módon: szülei kapcsolatát írja meg benne, a saját születését megelőző szűk tíz évüket, 1909-től 1918-ig. A nagypolgári családból származó, elkényeztetett ápolónő anya és a szegény sorból kiemelkedő, félszeg, félénk lelkész apa minden ízében, testi-lelki valójában bemutatott szerelme maga az élet - s egyben merő kitalálás. Ők a századelő svéd társadalmának konvenciói ellen lázadnak szerelmükkel, de a magánélet náluk sem marad boldog sziget az ellenséges közegben. Az uppsalai polgári lét nyílt és begyöpösödött világa; az egyetemi városka középkoriasan életvidám diáksága; az isten háta mögötti északsvéd egyházközség magába forduló népe; a háború; az erejüket tétován próbálgató munkások; a rezignált, anakronisztikus vidéki arisztokrata; és nem utolsósorban a sötét és a hideg - megannyi próbának vetik alá a Bergman szülőket. Rájuk is érvényes, ami az egész társadalomra: megvannak bennük "a legjobb szándékok", ami az értelmes és hasznos élet alapja, de valahogy mindig kicsorbulnak... Hogy miért, erre keres magyarázatot a svéd alkotó.
A Legjobb szándékok ( Den goda viljan) egy négy részes 333 perces svéd-német-brit-olasz-francia-dán-norvég-finn-izlandi minisorozat, Bille August rendezésében, Ingmar Bergman forgatókönyvéből, és sugárzott ban ben 1991. december a Sveriges Televízióban. Ezután 1992- ben rövidített 182 perces változatban került a mozikba. Szinopszis 1909, Svédország. A fiatal Henryk Bergman teológiát tanult. Annak ellenére, hogy családja ellenezte, Anna, középosztálybeli ápoló tanonc, feleségül vette. A házaspár fia, Dag mellett egy bántalmazott gyermeket, Petrust neveli. Norrlandi életük nehéz: a munkások és a mindenható és népszerűtlen főnök közötti konfliktusok állandóak. Anna, nagyon érzékeny, egyre rosszabbul viseli férje hideg megszorítását. A pár elválik Petrustól, majd Anna elhagyja férjét. 1917-ben a gyár bezárult, Henryk pedig Uppsalába utazott, abban a reményben, hogy kibékítheti feleségét, aki második gyermeküket, Ingmárt várta.