Gróf Széchenyi István és a Hitel Magyarország felemelkedésének záloga a XIX. század első felében a mezőgazdaság modernizálása volt. Összefüggő reformelképzelését Széchenyi a Hitel-ben fogalmazta meg, 1830-ban. A korszerűsítéshez (gépesítés, trágyázás stb. ) szükséges hitelfelvételt gátló ősiség törvényét (a nemesi birtok elidegeníthetetlensége) el kell törölni, az elavult robotmunka helyett bérmunkát kell alkalmazni. Széchenyi minden elméleti és gyakorlati alkotásával nevel. A hitel Széchenyi gondolatvilágában kettős jelentéstartalommal bír, egyrészt jelenti a pénzügyi értelemben vett hitelt, másrészt a szó morális tartalmára, az emberi hitelesség fontosságára is rámutat. A Lánchíd gondolata – a közlekedési és várospolitikai elképzelésein túl a társadalmi nevelést, a közteherviselés gondolatát is tartalmazta. A lótenyésztésnek nem csak nemzetgazdaság, de hadügyi vonatkozása is van, hiszen a huszárság, mint fegyvernem ütőképességét a lovak állapota, kiválósága határozza meg leginkább. Széchenyi felkarolta a selyemhernyó-tenyésztést is, melynek jövedelmezőségéhez nem férhet kétség.
(32 idézet) Fapadoskönyv Kiadó A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Tovább... A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.
2014-ben a Széchenyi Alapítvány javaslata alapján gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikummá vált. De micsoda hungarikum az, amit az olvashatatlansága miatt nem lehet az unokáinknak, mint kötelező olvasmányt a kezébe adni? Egy munkacsapat arra vállalkozott, hogy mai magyar nyelvre átírja Széchenyi fő művét. Jelentjük, rövidesen kézbevehető a gördülékenyen olvasható Hitel! A Hitel 1830 januárjában jelent meg, amelyben Széchenyi a gondolatait a magyaroknak, magyarul fogalmazta meg úgy, mint ahogy az első könyvét a Lovakrul-t, és a legtöbb könyvét is. Tartalma szerint a reformkor programadó műve, de megfogalmazható ez ma úgy is, mint a társadalmi változás technológiájának megvalósíthatósági tanulmánya. A Hitel nyelvezete sajátos, izgalmas, tanulmányozandó kortörténeti dokumentum. Szövege nehézkes, soknyelvű, régies. Megállapítható, hogy a mai olvasó számára nehézséget jelent a Hitel tartalmának megértése. Ezért sok érdeklődő rövid idő alatt lemond a Hitel elolvasásról. Volt olyan magyar bankár a 80-as évek elején például, akitől előadást kértünk a Hitelről, amit csak nagyon nehezen vállalt el, mondván, hogy még nem olvasta.
2004. szeptember 13. 12:06 Megjelent gróf Széchenyi István `Hitel` című munkája, mely Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi program-összefoglalója. Széchenyi István ekkor már széles körű hírnévnek örvendett. Ismerték alapításait, az Akadémiát, a nemzeti Kaszinót, a lovakról írott művét. A `Hitel`-lel az volt a célja, hogy rádöbbentse a nemességet: az ország társadalmi-gazdasági átalakítását saját jövőjének érdekében is végre kell hajtania. Központi gondolata: a magyar gazdasági életben hiányzik a befektetés, mert nincs hitel. A hitel hiányában a birtokos nem tudja korszerűsíteni elavult gazdaságát. Hitelt a birtokos azért nem kap, mert az ősiség elavult intézménye akadályozza a nemesi birtokok szabad adás-vételét. Gátja a modernizálásnak maga a nemesség kiváltságrendszere, az alacsony értékű robotmunka meg a feudális ipari-kereskedelmi-szolgáltatási rendszerek együttese. Vádolja a nemességet, mivel az visszaél a jobbágyok - `a haza legszámosabb` és így legfőbb tekintetre méltó részének, `minden terhek türelmes viselőjének` - munkájával.
Birtokainak modernizálása céljából 1828-ban Széchenyi 10000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, de kérését elutasították. E személyes élményétől vezéreltetve kezdte vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotok összefüggéseit, és adta közre 1830 elején a Hitelt, amellyel az érdeklődés közzéppontjába került. Megállapítása, hogy a magyar földbirtokos szegényebb, mint lehetne. A felvirágzáshoz vezető utat csak akkor lehet végigjárni, ha mellőzik az elavult feudális rendszert, a több évszázados, még mindig védelmezni kívánt jogintézményeket. A földnek nincs igazi értéke, mert nem lehet eladni: a bank nem nyújt hitelt, mivel nem szerezheti meg a nemesi birtokot; akadályozza ezt az ősiség törvénye, és - ha a rokonok mind kihaltak volna - a koronára háramlás joga. További akadálya a földbirtok szabad adásvételének, hogy azokon kilencmillió jobbágy ("minden terhek türelmes viselője") él és dolgozik odaláncolva, teljes jogfosztottságban. Széchenyi által javasolt megoldás: el kell törölni az ősiséget, a fiskalitást, sőt attól sem kell visszarettenni, ha a hitelezők dobra verik néhány könnyelmű nemes birtokát.
Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok s a víz szalad és csak a kő marad, Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. Wass Albert legszebb versei összeállításunk folytatódik Vizek felett Ó Istenem, de könnyű volna az élet-terhek hordozása, ha tudnám azt, hogy minden könnyem Valakinek mosolygása. Ha tudnám azt, hogy minden álmom, amit az élet szétzilál, valakinek valóra vál és lelkem minden barázdája, amit a sors naphosszat árkol: neki lenne boldogsága. Wass Albert - Idézetek, fotók, videók. Ha tudnám, azt, hogy amíg bírom, minden ütést érette adnak. Lélekölő fekete éjek az Ő álmain virrasztgatnak, minden derékba tört reményem, őrlése száz malomkeréknek: minden, amit reám mérnek: simogatás egy Sortestvérnek.
Erő legyek, nagy alkotó erő, Romboló, világokat teremtő, Kinek lelkében eszme-lángok égnek, S nem fél a Halál sötét szellemének Bátran, büszkén a szemébe nézni. Erő legyek: jövő ködébe látó, Erő legyek: nagy eszmékért csatázó, Zengjem a ködös mindenségen át, Egy új teremtés király-himnuszát! S ha egyszer majd az idő műhelyéből Jőnek tüzesebb világ-hajnalok, Tudjam, hogy élek, dalolok, vagyok! Ami igazán lenni akarok. Egy nap Tenélküled Egy nap Tenélküled, mint üres utca mely piszokfelhőben nem vezet semerre. Sötét, rút épület arcomba bámul, lélek se mozdul, csak a szél süvít a magány hágóján át. mint széles sivatag, hol fű s virág nincs, se bokor, se fa, csak kopott homok, mely öröklétbe nyúlik és feldúlt egébe egy méla napnak. Egy nap tenélküled végtelen éji táj csillagtalan világa vár bús pironkodást átgyúrni egy nap csodás pompáivá! egy süllyedő nap az idő gödrébe hang nélkül, mint óriási moly, amely az éjt repdesvén reménytelen keres fényt. Wass albert idézetek fiuknak. Wass Albert: A szív Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
A barátság oka egyedül a barátság maga. [Részletek] - Wass Albert A beteg mozdulatlan szemmel a mennyezetet nézte, és arra gondolt, hogy milyen furcsa is ez a szó: élni. Egyetlen értelme van csupán, és mégis minden embernek egyebet jelent. [Részletek] - Wass Albert A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél.... [Részletek] - Wass Albert A fekete szobában Csontvázember ül. Sötéten. Egyedül. Néha a palota zsivajába, s a tavaszodba belehegedül. [Részletek] - Wass Albert A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen. [Részletek] - Wass Albert A gyermekek nyáron otthon voltak. Nőttek. Meglepő, milyen gyorsan tud nőni a gyermek. Ma még ostorral játszik s fabábuval. Holnap már új topánka kell neki s rendre kinövi a ruháit is.... Wass albert idezetek. [Részletek] - Wass Albert A győzelmet (... ) ne téveszd össze a sikerrel.
Minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi, emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennük lévő rosszat. Wass albert idézetek a csillagokról. Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.
Akit kerestem, nem találtam: hát elindultam egyedül. A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga. Milyen furcsa... - bátortalankodtak lelkében tétova kicsi gondolatok - milyen furcsa, hogy a világ így emberek nélkül olyan csöndes, és olyan békés, és olyan szép. Csak éppen az ember nem akar békében élni, nem akarja a csendet, és elfut a széptől. Milyen különös is az ember! Az életben az egyetlen természetes állapot a szerelem... Minden egyéb mesterkélt, és csak a világ rontására szolgál. Egyedül a szerelmesek nem rontanak semmit a világon. Valaki egy széket tolt oda, és ő leült a székre. És arra gondolt: le kellene festeni mamikát. És arra gondolt: lefestettem az életben száz és száz asszonyt, de mamikát soha. Miért? Miért, hogy éppen a legkedvesebbet, a legszebbet nem? Miért? Wass Albert legszebb versei - Meglepetesvers.hu. Az ember annyi mindenre gondol az életben, csak arra nem, ami fontos. Az ember képeket fest, mindenről, mindenkiről, csak éppen arról nem, aki a legtöbb, aki a legfontosabb, aki a legszebb.