"Nincs még egy komponista, aki zenéjével Richard Wagner módján képes az érzések valóságos váltófürdőjébe meríteni a hallgatóját, és ezzel szélsőséges csodálatot vagy szélsőséges elutasítást kiváltani. Vajon mi rejlik e mögött a zenei túláradás mögött? Véleményem szerint összeegyeztethetetlen az emberi etika alapelveivel a Wagner életét, írásait és operáit átható világszemlélet. Rasszizmus, a nők megvetése, az önistenítés és az élet tagadása határozza meg ezt világszemléletet. A Wagner-féle világlátás ezen oszlopai képezik a könyvem tárgyát. Megszokhatatlan tünemény - Újra élőben élvezhetjük a Budapesti Wagner-napokat!. Megpróbálom lecsapolni a befogadástörténetnek azt a mocsarát, amit a zeneszerző, gondolkodó és politikus Richard Wagner hordott össze. Anakronisztikus, embertelen és anti-európai az ő tekintélyelvűen antidemokratikus, rasszista és a nőket megvető öröksége; a múlt olyan sugárzó méregládája, amit nagy felelősséggel hatástalanítani kell. Éppen ezért annyira fontos, hogy a "teljes" Richard Wagnerrel foglalkozzunk, és ne csupán csábos zenéjével. Önimádó, destruktív, embertelen viselkedésével és gondolkodásával Wagner homlokegyenest szemben áll mindazzal, amit az emberséges, szolidáris társadalom jellemez.
Még a klasszikus zenében járatlanok is éreznek valami homályosan baljósat, amikor meghallják Richard Wagner nevét; aki pedig nem szereti, arra is képes úgy hatni, mint a drog. Nincs még egy olyan megosztó személyiség a klasszikus zene történetében, mint Wagner, akivel szemben ritkán tapasztalni közömbösséget: az operái iránt az elvakult rajongás éppúgy mindennapos, mint a teljes elutasítás. Másképp kell-e hallgatni a Wagnert, mint német elődeit, vagy a fülbemászó dallamokkal operáló olasz bel cantót? Hogyan szeressük meg, illetve illik-e egyáltalán szeretni? Hogy jön a képbe Darth Vader? Csodálom, ámde nem szeretem "Nemcsak a közönség részéről, hanem a muzsikus szakmán belül sem egyöntetű Richard Wagner megítélése. Zsenialitását senki nem vitatja el, de köztudott róla, hogy a zenetörténet egyik legelvetemültebb figurája volt. Wagner, Richard - Art and Politics - Múzeum Antikvárium. Antiszemitizmusa közismert, és gátlástalanságáról is számos történet tanúskodik: például ahogy kihasználta Liszt Ferencet, vagy ahogy elszerette az érte rajongó zseniális karmestertől, Hans von Bülowtól Liszt lányát.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A bolygó hollandi librettójának borítója Részlet A bolygó hollandi kéziratából A Rajna kincse zongorakivonatának borítója Ez a lista Richard Wagner összes zeneművét tartalmazza a Wagner-Werke-Verzeichnis (röviden WWV) katalógus szerint, melyet John Deathridge, Martin Geck és Egon Voss állítottak össze. [1] WWV 1 Leubald – szomorújáték 5 felvonásban (1826–1828) WWV 2 d-moll szonáta zongorára (elveszett, 1829) WWV 3 Ária (elvezett, 1828) WWV 4 D-dúr vonósnégyes WWV 5 f-moll szonáta zongorára (elveszett, 1829) WWV 6 Schäferoper (befejezetlen, elveszett, 1830) WWV 7 Dalok (töredék, 1828–1830) WWV 8 Ária szoprán és zenekarra (elveszett, 1830) WWV 9 Beethoven IX.
Ha egy mű előadása mégsem bizonyult sikernek, Wagner elővette az antiszemita kártyát, ahogy mindig, ha pl. tartozásainak rendezésére szólították fel. Egész életében szeretett hazardírozni és adósságokat felhalmozni – véli a dédunoka. Intrikus természete valamelyest csillapodott, amikor II. Lajos bajor király elképesztő mennyiségű pénzzel látta el és szerelmes rajongásáról biztosította. Nagyrészt a király adományaiból felépülhetett a Festspielhaus és a fényűző villa: a Wahnfried. Amely mindenekelőtt Wagner önistenítésének kegyhelye volt – állítja Gottfried. Hitler ajándékai a botrány után eltűntek A könyv érinti a Mime-Beckmesser-Kundry (három szereplő a Ring, A nürnbergi mesterdalnokok és a Parsifal operákból) problémát is. Ezen azt értik, hogy az operák itt érintett alakjai zsidó karikatúrák lennének. Bryan Magee brit filozófus, illetve Barry Millington szintén brit szakíró műve azonban logikusan cáfolja Gottfried állítását, miszerint ezek az alakok zsidó karikatúrák. (Wagner világképe, Park Kiadó, Wagner Bayreuth varázslója, Rózsavölgyi).
Saját mitikus világ A Gyűrű kiindulópontjául Wagner a Nibelung -éneket választotta, ezt az ismeretlen szerzőtől ránk maradt, 1200 körül keletkezett hősi éneket, amelyet a romantika emelt a német nemzeti eposz rangjára. De tanulmányozta Wagner az izlandi Edda-dalokat, a skandináv Wälsung-mondát és a Nibelungokról szóló német népmondát is, majd saját mitikus világgá olvasztotta össze őket. Olyan világgá, amelyben hősök és istenek pusztítják el egymást vagy éppenséggel önmagukat a kincsekért és a hatalomért vívott harcban, őrlődnek fel a szabadság és a törvény konfliktusában, és nem riadnak vissza még az incesztustól sem. Végül pedig lángba borul az egész világ. Kapitalizmuskritika és világvége-vízió par excellence. Művének zenéjében pedig Wagner meghaladta a hagyományos operastruktúrát, a felvonásoknak zárt vokális darabokra, vagyis áriákra és kórusokra való felosztását, ezeket ugyanis recsitatívókkal vagy élőbeszédszerűen előadott párbeszédekkel kötötte össze. A "legnémetebb minden lény közül" A Gyűrű rendkívüli jelentőségével a kortársak már az ősbemutató előtt tisztában voltak.
Opera és dráma című, könyv terjedelmű munkájában pedig a görög alapokon nyugvó zenedráma megteremtésének elméletét fektette le. Wagner Így kapott nevet Siegfried kardja Az 1840-es évek egyik sztárfilozófusa Ludwig Feuerbach volt, aki azt az "eretnek" gondolatot hirdette, hogy Isten nem más, mint az emberek vágyainak, igényeinek, fantáziáinak kivetülése. Kultúránkban Feuerbach jelentette ki az elsők között, hogy az ember hozta létre Istent. Wagnerre hatottak Feuerbach gondolatai, és a filozófus egyik kulcsfogalmából alkotta meg Siegfried kardjának nevét: Nothung. Feurerbach Noth- fogalma azt jelenti: szükségszerűség – ez az a természeti erő, amely a tömegek szívében élve a szabadság felé vezeti az emberiséget. Siegfried Wagner Ring ciklusából (Fotó/Forrás: Wiki) Siegfried a legfurcsább emberfeletti ember Legnagyobb hősét, Siegfriedet Wagner úgy jellemezte, mint "az embert fizikai megjelenésének legtermészetesebb, napfényes teljességében". Egészen sok tényezőből tevődik össze ez az operairodalomban egyedülálló hős.
Wagner éppen akkoriban állt befolyása zenitjén. Kimondottan a saját céljaira épített bayreuthi operaházában 1876 augusztusában tartotta meg az első Bayreuthi Ünnepi Játékokat. Ott, ahol azóta is kizárólag az ő műveit játsszák. Az Ünnepi Játékok céljára szolgáló Fesztiválpalota megnyitóján került sor A Nibelung gyűrűje című tetralógia első teljes előadására. Tizenhat órányi zene, pompás színpadi előadás, négy estére elosztva – a zenés színház forradalma, ráadásul fontos visszaigazolás azoknak, akik német nemzeti operát követeltek. Előjáték gyanánt A Rajna kincse volt műsoron. Utána következett A walkűr, a Siegfried és Az istenek alkonya. Wagner célba érkezett. Már 1848 óta lekötötte a monumentális terv: az előmunkálatok, a librettók megírása, a zeneszerzői munka, a megvalósításhoz szükséges pénz összegyűjtése. Wagner azonban megingathatatlanul hitt a saját zeneszerzői zsenialitásában. Művészi megváltó gyanánt meg akarta szabadítani a világot a szerinte "dekadens" tespedésbe süppedt operakultúrától.
Zéró azonban, mint mindig, elmenekül. A Kerek Erdő autonóm terület, külön tanáccsal és elnökséggel. Az elnökasszony unokája, a kis Dorka bizalmát elnyerő kapitány Dini, a denevér ajánlásával ideiglenes engedélyt kap a letelepedésre, de nem hagyhatja el a számára kijelölt parányi szigetet. A tavacska partján, a sziget közelében lakik három kisstílű bűnöző: Szarka Szaniszló, Sikló Simi és Varangy Vanda. Egyszer csak repülő szerkezetével megérkezik hozzájuk Zéró, aki korábban is itt keresett menedéket nagyobb akciók után. Terve az, hogy eladja az erdőt, ennek érdekében el akarja nyerni az elnöki tisztet. Az erdő kapitánya - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Erre jogosult is lenne – vadmacskaként be van jelentve, tehát választható, de az ügy sürgős. Miután három ügyefogyott segítője sikertelenül próbál leszámolni a kapitánnyal, elrabolja Dorkát és az elnökasszonyt, hogy utóbbi álruhájában eladhassa az erdőt a hódoknak fakitermelésre. Balszerencséjére ekkor közbelép a kapitány, aki Edével és Góliáttal kiegészülve megmenti a medvéket, és letartóztatja a gonosztevőt.
Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, támogassatok bennünket! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra!
Velük ellentétben Pimpike, a félnótás farkas figurája – egy mérgezés következtében – teljesen ellentmond a természet törvényeinek, ő ugyanis előbb báránynak, azaz saját fajtája eleségének hiszi magát, majd egy újabb mérgezés következtében azt képzeli, hogy ő a boldogság kék madara. Hallucinációja olyan erős, hogy nemcsak képzeletben, hanem a rajzolt valóságban is szárnyra kel, anélkül, hogy fizikailag madárrá változna. Az erdő kapitánya online. A film fináléjában is madárként lesz a Kapitány segítségére Zéró légi üldözése során. Ezt is nézd meg! A rendező Dargay Attila 1985-ben (MTI Fotó: Honéczy Barnabás) Tudtad? A film címszereplőjét, a rendőrkapitány kutyát Dargay saját idős aerdale terrierjéről, Csuvájról mintázta. Plakát Tervező: Dargay Attila (forrás: NFI)