A 2018. december 23-án hatályba lépett új szabályozás úgy tűnik, hogy pontot tett az évek óta húzódó munkaügyi iratmegőrzési kérdés végére. A Process Solutions Kft. most összefoglalta, mennyire kivitelezhető a munkáltatók részéről ez az eljárás. Az új szabályozás szerint a munkavállalóra, valamint a volt munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizni a vonatkozó dokumentumokat. Emellett az iratok megtartásának kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Ebben az esetben a dokumentumok őrzésének helyét az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek is be kell jelenteni. Korábban a munkáltatással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat elvben nem lehetett selejtezni, tehát szükséges volt a hosszú távú megőrzésük, amely a PS szerint a bérszámfejtési és könyvelő szakmában 50 évet jelentett, még akkor is, ha ezt jogszabály egyértelműen nem írta elő. Az új szabályozás alapján most konkretizálódott az érintett iratok megőrzési ideje, például egy 1992-ben született munkavállaló esetében a munkáltató így is köteles 2062-ig megőrizni a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns dokumentumokat.
Az új szabályozás alapján most konkretizálódott az érintett iratok megőrzési ideje. Így például egy 18 éves pályakezdő foglalkoztatása esetében, a jelenlegi nyugdíjkorhatárral számolva, amely 65 év + 5 év, azaz 52 évig kell a foglalkoztatónak megőriznie az olyan munkaügyi iratokat, amelyek a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapításához szükséges keresetről, jövedelemről adatot tartalmaznak. Az új eljárás kapcsán nem elhanyagolható tényező az általános adatvédelmi rendelet sem, amelyet a foglalkoztatónak kivétel nélkül figyelembe kell vennie az iratok megőrzésekor. Eszerint ugyanis a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok csak addig tárolhatóak, ameddig arra jogszabály kötelez, vagyis a munkáltatónak nem csak megőriznie kell az említett dokumentumokat, hanem ügyelnie kell arra is, hogy azok őrzési kötelezettsége mikor jár le, figyelve arra is, hogy az öregségi nyugdíj korhatára ilyen hosszú időszak alatt várhatóan módosulni fog. Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?
Ezért a számlák, pénztár, bank selejtezhetősége 10 év. A munkaügyi és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos iratok megőrzésének ideje 50 év, ami azt jelenti, ha egy cég megszűnik, kötelessége ezeket például levéltárba helyezni, vagy valamilyen módon hozzáférhetővé tenni. Napjainkban egyes értelmezések, illetve szakértői vélekedések szerint, a munkaügyi iratokat felesleges megőrizni papír alapon, figyelemmel arra, hogy a technika és a világ folyamatosan fejlődik, így indokolatlanná vált a papír alapú tárolás és megőrzés. Érvelésük szerint a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján szükséges számítani, így a korábbi munkaügyi iratok munkáltató általi megőrzése nem szükséges. Ugyanakkor ezen elméletek képviselői talán nem számolnak azzal a ténnyel, hogy jó 15 évvel ezelőtt még floppylemezeket és videókazettákat használtunk, majd a technika fejlődése révén, szép lassan CD- és DVD-használatra tértünk át. Nem kalkulálnak továbbá azzal sem, hogy a munkavállaló a társadalombiztosítási igazgatási szerv által kiszámolt szolgálati idővel szemben az egyet nem értését a Tny.
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1. előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév aki 1954-ben született, annak a 63. nap aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév aki 1956-ban született, annak a 64. nap aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév
Egészségügy 2020. november 7. 08:00 Forrás: Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház - Állami Egészségügyi Ellátó Központ Csaknem 11, 5 milliárd forintos fejlesztés zajlik az egynapos sebészeti részlegek országos hálózatában: 17 fekvőbeteg-ellátó intézmény 19 helyszínén önálló, multidiszciplináris, legalább négy szakmát érintő egynapos sebészeti részleget alakítanak ki országszerte. Így van ez Kecskeméten, a megyei kórházban is, az "Aktív fekvő betegellátás forma kiváltása az egynapos sebészeti ellátás rendszerének fejlesztésével" című, EFOP-2. 2. 0-16-2016-00004 azonosítószámú projekt keretében. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által indított beruházásban a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Kecskemét, Nyíri úti telephelyén egy új, kétszintes, 2890 m2-es egynapos sebészeti ellátást nyújtó egység épül. Kecskemét Online - Kecskeméti „kulcslyuk” sebészet. A fejlesztés értéke nettó 2 milliárd forint. Kivitelező a VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft. A projekt – amely Kecskeméten várhatóan 2022. első negyedévében fejeződik be – tartalmazza az egynapos sebészet betegút ellátás-szervezési és szakmai ellátás-szervezési irányelveit, valamint infrastrukturális és gép-műszer fejlesztéseit.
Felesége, Juhász Márta a kecskeméti Református Egyház Sion Nyugdíjasház és Gondozási Központ korábbi igazgatója. Két lánygyermek és két fiúgyermek szerető édesapja, és öt imádott unoka nagypapája volt. Szabadidejét legtöbbször velük, olvasással és vadászattal töltötte" - írták, majd felsorolták a kitüntetéseit: Bács-Kiskun Megye Egészségügyéért Díj, Kecskemét város díszpolgára, Pro Sanitate, Újhartyán tiszteletbeli díszpolgára, Bács-Kiskun Megyéért Díj, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Magyar Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozat kitüntetés, Semmelweis-díj, Szent-Györgyi Albert Emlékérem és Jutalomdíj Ezüst Fokozata, Dr. Varga Ferenc-díj, Megyei Prima Díj. Végül kitértek arra, hogy a főorvos nem ismert lehetetlent. Top 18 magán Érsebész Kecskemét - Doklist.com. "Közös emlékek, események, történetek, melyeket soha nem feledünk. Szellemisége, elhivatottsága, barátságos, közvetlen jelleme, embersége, kivételes személyisége, életszeretete, munkássága és példamutatása emlékezetünkben és szívünkben örökre él. Elismert orvosi szaktekintély, sebész és tiszteletreméltó, megbecsült vezető volt.
( A legfrissebb hírek itt) Dr. Svébis Mihály neve egybeforrt a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház nevével, hiszen 26 évig volt az intézmény elsőszámú vezetője, főigazgatója. Kősziklaként tűrte betegségét, az utolsó pillanatig, fájdalmat és lehetetlent nem ismerve vezette a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórházat, és megyei intézményvezetőként, a megye egészségügyi intézményeit. Kecskemet megyei kórház sebészet 1. Regnálása, irányítása alatt rendkívüli fejlődésen ment keresztül a kórház. Olyan volumenű fejlesztések köthetőek a nevéhez, mint a Pólus Program, mely során egy új épületszárny épült a kórház székhelyén, az egynapos sebészeti ellátást biztosító épület, a gyermekpszichiátria épülete, de vezetése alatt integrálódott az intézménybe a kalocsai és kiskunfélegyházi kórház is. Dr. Svébis 1972-ben, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, majd 1980-ban a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán vette át orvosdoktori diplomáját cum laude minősítéssel. Az oklevél megszerzését követően a Bács-Kiskun Megyei Kórház Sebészeti Osztályára került, ahol a sebészet alapjait Dr. Lóránd Pál főorvostól tanulta.