Keszthelyi és badacsonyi szakemberek építették meg a Kocson készített Mátyás király korabeli kocsi élethű mását, ami a Festetics-kastély Hintómúzeumában látható. A kocsi kocsi – A XV. században készítették el a Komárom megyei Kocson ennek a kocsinak az első darabját. A település híres volt szekereiről is, de miután 1485-ben Mátyás király elfoglalta Bécset, és gyakoribbá vált a rendszeres Buda és Bécs közötti közlekedés, szükség volt egy szekérnél gyorsabb, személyszállításra is alkalmas járműre – mondta Varga Zoltán, a Hintómúzeum igazgatója. Varga Zoltán, A Hintómúzeum igazgatója Fotó: Mészáros Annarózsa – A szekerek nehezek, robusztusak, elsősorban áruszállításra lettek kitalálva, személyszállításra ez a könnyebb darab volt alkalmas, ami kevés vasalattal, fa tengelyekkel, vesszőfonattal készült. Mátyás korabeli ételek képekkel. Innovatív modell A korabeli leírások, úti beszámolók sokszor írnak a kocsiról, amivel a lovak hosszú ideig tudtak tempósan haladni, egyenesen szélsebesnek titulálták. Három állat volt a kocsi elé fogva, amiből a középső, az úgynevezett lógós nem húzott, hanem "pihent", nem kellett erőt kifejteni, így tudták a lovakat cserélgetni.
A 15. századi Magyarországról két főétkezés ismert, a villás reggeli és a vacsora. Ilyenkor általában pecsenyét, bort, kenyeret, és marhahúst ettek, a pénteki és a szombati napokon pedig – amikor böjtöltek – hal és rák volt a menü. Káposztát, lencsét, és borsót rendszeresen fogyasztottak már ebben az időben, fűszerként pedig a torma, a bors, a sáfrány, a gyömbér, a köménymag, a tárkony, a rozmaring, a fokhagyma és a vöröshagyma nagyon népszerű volt. Édesítéshez főleg mézet használtak. A külföldi források szerint a magyarok erősen fűszerezett ételeket és leveseket fogyasztottak, és mártásokban is bővelkedtünk. Mátyás korabeli ételek ebédre. Valószínűleg innen jön a "tunkolás" kifejezés is – akár a levesbe, akár a mártásba. A sárga mártást több helyen is említik, de sajnos nem maradt fent a receptje. Valószínűleg a sáfránytól lett sárga. Egy 15. -16. századi olasz szakácskönyvekben úgy szerepel, mint "magyar sárga mártás". Fűszert csak nagykereskedők árulhattak akkoriban, a sáfrány és a bors volt a legkeresettebb, de ismerték a mandulát, a fügét, és lejegyezték azt is, hogy a gyömbér ára azonos volt a bors árával.
Többek között: nyárson sültek Királyi Szakácsa, Spízek Királyi Mestere, Kemencés ételek mestere, Étekvégi fogások Királyi Szakácsa, Ízek Királyi Mestere címeket, de igazából, csak 2002-ben sikerült elhódítani a legfőbb címet a Magyarország Királyi Főszakácsa elnevezést. Ez azt jelentette, hogy mind a hat kategóriába maximális teljesítményt nyújtott. 2007-ben az 5. Tatatóváros, Mátyás-korabeli várkastély maradványa | 323. Gyorsárverés | Darabanth | 2018. 06. 07. csütörtök 19:00 | axioart.com. Szegedi Nemzetközi Grillfesztiválon, ahol a világbajnok grill csapat is versenyzett, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának különdíját nyerte el. Nem sokkal később megalakult Magyarországon az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend ahová korábbi munkássága eredményeképp fölvétették, és az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Mestere címet adományozták neki. Egy évvel később a Budai várban, Benke László Oscar díjas, és Olimpiai bajnok szakács lovaggá ütötte őt, így az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Lovagi címmel is büszkélkedhetett. Ebbe a lovagrendbe, azok a kiemelkedő teljesítményt nyújtó gasztronómiai szakemberek tartoznak, akik életük során, bemutatták tudásukat.
Főleg, ha az elveszett kisgyerek egy idős férfi. Pogány Judit Ezért tud több lenni bosszúfilmnél Az unoka: mert a bűncselekmény nem elsősorban mint dramaturgiai mozgatórugó érdekli Deák Kristófot, hanem mint egy társadalmi jelenség egyik – még ha nem is a legtipikusabb – tünete: azé, hogy kevesen vannak, akiket szívből érdekel az idősebbek sorsa, nem is csak kötelességként, és hogy ezáltal a korosztály tagjai, pláne a megözvegyültek, könnyen egyfajta kitaszított, kisebbségi szerepben találhatják magukat. És hogy kevés az olyan ember is, aki empátiával kezeli akár még a hibáikat is. Jelen esetben például nem azt mondja, "hogy lehettél ilyen hülye, hogy bevetted ezt az ócska átverést". És ez a fajta mély humanizmus olyan fűszer, amelynek ha átjárja az íze egy filmet, az ember hajlamosabb rögtön kevesebb figyelmet fordítani a hibáira is. Mert vannak azért hibái Az unoká nak, és ezek egy része épp a humanizmusából következik: megesik, hogy egy-egy szereplő túlzottan is konkrétan, hogy ne mondjam, szájbarágósan mondja bele a kamerába a fentiekhez hasonló tanulságokat ("Az öregektől mind csak annyit várunk, hogy megkaphassuk végre tőlük az örökséget" és társai), amelyek persze továbbra is épp olyan jó szándékúak, mint a film egésze, de azért mégiscsak jobb és ízlésesebb, ha a néző maga fogalmazza meg az ilyen mondatokat, és nem készen kapja, mint a papírcetlin a szöveget a szerencsesütiből.
Jászberényi Gábor És talán még az is nevezhető hibának, ami másfelől erény: hogy a film egyszerre akar érzékeny dráma, lövöldözős-túszejtős akciófilm és feketébe hajló humorú szatíra is lenni. Ami akkor jó, amikor a műfajok különválnak, akkor viszont, amikor a zárójelenetek felé haladva hirtelen egybeolvad mindhárom hangvétel, már kevésbé, mert egy finom lélekrajzon alapuló történethez nehéz úgy passzítani vérkomoly fegyveres lezárást, hogy illeszkedjen a kettő egymáshoz, pláne, ha az egészbe néha még a szatíra is bekúszik. Nehéz, de nem lehetetlen: a háromszoros hibridműfaj koronázatlan királya talán Anders Thomas Jensen ( Ádám almái, Az igazság bajnokai, Gengszterek fogadója), Deák Kristóf viszont egyelőre nem az, mert a három elem nála végül inkább gyengíti, és nem erősíti egymás hatását. Viszont a melankolikus részekhez nagyon is jó érzéke van: az egyik utolsó kép, amelyen többek között Pogány Judit üldögél egy széken egy súlyos döntés után, Jordán már említett nagyjelenetével szinte felérő beállítás, részben azért is, mert Pogány Judit mozdulatlanul, pusztán a testtartásával és a kisugárzásával is képes annyi mindent elmondani, amit ennél sokkal több eszközzel se könnyű.
Több mint hatvan fiatal színészt néztek meg erre a szerepre, de benne látták meg leginkább azt a naivitást és "éretlenséget", ami alapján arra jutotak, hogy ő lesz a legjobb. Azt éreztem, hogy miközben elő lehet majd az állatot is csalogatni belőle, de alapjában véve tényleg szinte sajnálja az ember, hogy itt van egy nagy, 180 vagy nem tudom hány centis srác, aki minden szempontból egy férfi, de ránézésre mégis olyan, mint egy gyerek. Nina Kov táncos-koreográfusként is részt vett a munkában, és mint elmondta, a legnagyobb élmény az volt számára, amikor a Voith Ágit és a Jordán Tamást tanította táncolni. "Voiht Áginak nem kell tanítani semmit, a legnagyobb profi, akivel valaha találkoztam. Kiderült, hogy Jordán Tamással ismerik egymást hetedikes koruk óta. Annyi sztorit meséltek, hogy le kellett állniuk a munkával, és csak hallgattuk a történeteket" – mesélte Nina Kov. Deák Kristóf is arról beszélt, hogy nem kívánhatott volna magának jobbat, mint hogy a nemzet nagy színészeivel dolgozhasson együtt (szerepel a filmben többek között Mikó István, Pogány Judit, Papp János, Tordai Teri, Hámori Ildió, Hűvösvölgyi Ildikó), akik rendkívül profik és mégis szerények, alázatos és kedves emberek.