A kialakult tudományos véleménykülönbség miatt a József Attila ismeretlen »Edit« című versének kéziratát és a hozzá kapcsolódó Arany János által aláírt Ballagi Mór szótárat (ebből került elő az elkobzási irat) az Antikvá a 12. dedikált könyvek és kéziratok internetes árveréséről visszavonja. " A PIM-es szemlén a kézirat autográf hitelességét senki nem cáfolta perdöntő módon. Ezen elvetették az elméletet, miszerint a költő Számvetés című versből ollózták össze a lelet szavait. Az Antikvá a továbbiakban újra megvizsgáltatja a dokumentumot, s amennyiben igazolódik annak eredetisége, a verset ismét árverésre bocsátják. eredetiség irodalomtörténet Edit Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) József Attila kézirat ismeretlen vers Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat. Feliratkozom a hírlevélre
Elismeri, hogy a papír és a tinta korabelinek látszik a képek alapján – ez arra utal, hogy a dokumentumot személyesen nem vizsgálta –, de azt írja, hogy "a rajta lévő írás – tartalmi és formai kizáró okok miatt – biztosan nem a költőé". Szerinte az, aki a kéziratot készítette, "tanulmányozta József Attila írását és jó kézügyességgel rendelkezik" – a jelen idejű szöveg azt sugallja, hogy a hamisítást mostanában, még élő személy követte el. Sárközi emellett azt is megjegyzi, hogy a kézirathoz mellékelt lefoglalási dokumentum hitelessége is bajos, mert azon 1945-ös dátummal egy olyan babérkoszorús Kossuth-címer van, amit akkor nem használtak (a Kossuth-címer valóban csak 1946-tól lett hivatalos, de a háború utáni hónapokban elég nagy káosz volt a hazai címerhasználatban – jegyzi meg a Telex). A már említett Bíró-Balogh Tamás, a kéziratot hitelesítő tanulmány szerzője a Telex megkeresésére az alábbiakat közölte írásban: "Sajnálom a kialakult helyzetet, ugyanakkor mélységesen megdöbbent az a szakmai hozzáállás, amivel egyesek a kézirat eredetiségét cáfolni igyekeznek, anélkül, hogy az eredeti dokumentum akárcsak egy percre is a kezükben lett volna.
Sárközi Éva kutató a Prae-n közölt írásában így fogalmaz: "A kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez. Maga a mű azonban nem vall József Attilára. Bíró-Balogh Tamás szerint ez egy József Attila-vers. Ha így lenne, azaz ha József Attila ilyen verseket írt volna, nem lenne szenzáció egy újonnan előkerült kézirata. A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna (... )" A kézirat hitelességét ugyancsak kétségbe vonó Tverdota György a társaság honlapján olvasható elemzése kitér Gyömrői Edit, József Attila analitikusa és a költő kapcsolatára abból az időből, amikor a vers a feltételezések szerint született: "A szöveg címe: Edit személyes viszonyt sejtet beteg és orvosa között. Az első dolog, ami szöget ütött a fejembe, az volt, hogy visszaemlékeztem a költőnek egy Gyömrői Edithez írott, 1935 tavaszán (április 14-én) kelt levelére, amelyben József Attila igen rideg hangon rendre utasítja terapeutáját viselkedése miatt, amelyet inkorrektnek ítél, és kilátásba helyezi a terápiás kapcsolat felmondását: "Kedves Gyömrői, Judittól értesültem, hogy Maga, természetesen barátságból, tanácsokat adott neki, hogy s mint bánjon velem, keltsen föl stb.
Visszavonja jelenleg zajló, online árveréséről a József Attilának tulajdonított, Edit című vers kéziratát az Antikvá a tétel eredetiségével kapcsolatban felmerült kétségek miatt; József Attila szerzőségét írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatok tisztázhatják. Az aukcióra bocsátott kéziratot hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott szemlén vizsgálták meg a József Attila Társaság képviselői, a PIM restaurátora és gyűjteményi szakemberei, az Antikvá képviselője, valamint a kéziratról az első szakvéleményt adó Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész – közölte a múzeum kedden. A közlemény szerint a szemlén "alapos kétségek merültek fel a József Attila-kézirat eredetiségét illetően". Chovanecz Balázs, az Antikvá tulajdonosa kedden elmondta, hogy a cég kezdeményezésére megtartott, hétfői vizsgálaton a kézirat hitelességéről semmilyen perdöntő cáfolat nem hangzott el, a PIM és a József Attila Társaság képviselői azonban azt javasolták, hogy a kéziratot vessék alá írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatoknak.
Lejjebb a költemény keltezése, Bp. 1935. március 8., majd a költő aláírása olvasható a lapon. A kézirat az antikvá oldalon szerepel a februári online árverés tételei között. Ugyanott olvasható Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész részletes elemző tanulmánya, melyből tájékozódhatnak a leendő licitálók is. A szakértői véleményt készítő irodalomtörténész mindenekelőtt leszögezi, hogy valóban József Attila kézírását olvashatjuk, aláírása is hiteles, tehát a vers nagy valószínűséggel a költő eddig ismeretlen költeménye. Ezt követően elhelyezi a verset a költő életművében, illetve valószínűsíti, hogy a címben szereplő Edit a költő analitikusa és szerelme, Gyömrői Edit lehet. A tanulmány kitér arra, hogy a kézirathoz tartozik egy rendőrségi jegyzőkönyv is. Ez arról tanúskodik, hogy több más lefoglalt tárgy mellett a költő verseit tartalmazó, Szép remények címen lajstromba vett verses noteszt is elvett a rendőrség Barta Istvántól 1945 júliusában. Barta István jó viszonyban volt József Attilával, gyűjtötte és megőrizte a költő kéziratait.
Hasonló helyzetekben ez a kutatói minimum – ahogy Tverdota György is írja –, enélkül cáfolni valamit a legteljesebb szakmaiatlanság. Az erre az alapvető szakmai hibára épülő vélekedést közzétenni pedig a közvélemény tudatos félrevezetése. + További részletek ITT. Forrás:, TELEX
Akkor, amikor kimegyünk az erdőbe erdei gyümölcsöt gyűjteni vagy gombászni, a medve természetes táplálékát vesszük el, megzavarjuk a nyugalmát, amire a medvének szüksége volna. Ha egy erdélyi faluban sütögetek a kertben sötétedés után a gyerekekkel, és egyszer csak betoppan vendégként egy medve, veszélyben vagyunk vagy nem? Az alapállás az, hogy a medve veszélyes. Azért is, mert az ember meg a medve nem azonos súlycsoportba tartozik. De a kérdés ennél összetettebb. A kilencvenes évek elején Romániában megszüntették a dögkutakat, ahová addig az elhullott háziállatok tetemeit szállították, majd mésszel leöntötték. Manapság az elpusztult állatok gyakran a falu szélén landolnak, a bozótban. A medvének hihetetlenül jó a szaglása, az ilyet akár kilométerekről megérzi, és élelem reményében megközelíti a lakott területet. A medve táplálékának jelentős része azonban növényi eredetű, amit megtalál az erdőn, ha nem szedjük le előle, és az erdőt nem irtjuk ki. Összességében fontos tehát szem előtt tartanunk, hogy a medve nem játék, fontos az óvatosság, ne akarjuk feszegetni a határokat!
Mégis ki tűrné mosolyogva ezt? Szerintem igaza van a székelyeknek és ezt jó lenne megszívlelni, mert A MEDVE NEM JÁTÉK! Szóval van miért imádkozni! De azért azt, hogy ki és miért a gonosz érdemes lenne differenciáltan szemlélni! Mert ez segít az imádságban is. Az imádságban valós dolgokat kell mondani, kérni, megjeleníteni Isten előtt! Mert az IGAZSÁG= VALÓSÁG. Hordozni hosszan, sokszor és hűségesen, de nem politikai marketinget, hanem a valóságot – amennyire csak ez lehetséges. A keleti materializmus és a nyugati lényegében egy és ugyanaz: mindkettő valamilyen bűvöletben él. A keleti egy eszme, a nyugati a pénz bűvöletében. Csakhogy az oroszok beláttak dolgokat – mint keleti keresztény civilizáció. Moszkvában ma 70%ot megközelítő az önmagukat kereszténynek vallók száma – gondoltuk volna ezt? A kommunizmus fővárosában? Imádságban is szeressünk úgy, ahogy Krisztus tanította: igazsággal és valósággal! Címkék: NAGYVILÁG
* Ne fordítsunk hátat a medvének, mert akkor ösztönösen zsákmánynak tekint bennünket, és támadni fog. Ne próbáljunk elfutni vagy fára mászni előle, a medve gyorsabb is, ügyesebb is. * Ha felénk iramodik, igyekezzünk higgadtak maradni. Emeljük föl kezünket, hogy minél nagyobbnak tűnjünk, és nyugodt, megfontolt, mély hangon beszéljünk hozzá. Mindegy, hogy mit mondunk, a lényeg az, hogy emberként azonosítson bennünket. * Ha nekünk ront, ne sikítsunk, ne próbáljuk üvöltéssel elriasztani, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, s legfőképpen: ne kezdjünk harcolni vele! Feküdjünk hasra, védjük a tarkónkat és a nyakunkat, és ne engedjük, hogy a hátunkra fordítson bennünket, mert akkor a hasunk védtelenné válik, s a medve könnyen, mancsának egyetlen suhintásával kárt tehet a létfontosságú szerveinkben. [Forrás: World Wide Fund for Nature & Bükki Nemzeti Park]
Ők azonban többnyire észrevétlenek tudnak maradni, még akkor is, ha településeken mentén haladnak el. Forrás: HVG