Vécsei Bálint a hajrában állt be az Anglia otthonában 1-1-es döntetlent elérő magyar válogatottba. Lengyelország legyőzte és megelőzte Uzuniékat Az I-csoport másik FTC-érdekeltségű mérkőzésén Albánia 1-0-ra kikapott Lengyelországtól Tiranában, így a 17 pontos lengyelek megelőzték a 15 ponttal álló albánokat, s átvették a csoport második helyét. Myrto Uzuni kezdőként 58 percet játszott a szurkolói rendzavarás miatt félbeszakított, majd újraindított selejtezőn. A mérkőzést megelőzően az I-csoportot veretlenül vezető Anglia vendégeként, Londonban folytatta vb-selejtezős szereplését a szombaton Albánia ellen 1-0-ra alulmaradó magyar labdarúgó-válogatott. Marco Rossi szövetségi kapitány együttesének nem lehetett tagja a sérült Dibusz Dénes és az eltiltott Botka Endre, Bogdán Ádám és Vécsei Bálint pedig a kispadon kezdett. Az első veszélyes támadást az angolok vezették, ám a 9. percben Luke Shaw balról érkező beadása után Nagy Zsolt tisztázni tudott Harry Kane elől. Vb Selejtező Csoportok : Vb-selejtezők hírek | Oldal 3 a 3-ből | csakfoci.hu - To connect with közös meccsnézés a várban: - Robinson Lichme. Válaszul a 14. minutumban Szoboszlai Dominik beívelését követően Sallai Roland közelről lőtt, de nem talált kaput.
Mindeközben kiderült, hogy a pihenőt kapó Robert Lewandowski, a hazaiak legnagyobb sztárja végül a csapattal maradt, és a kispadról szorított társaiért. Az első hazai helyzetre bő tíz percet kellett várni, és a folytatásban is a hazaiak diktálták a tempót, a magyar támadók nem tudták megtartani a labdát. A lengyel mezőnyfölény ellenére a 37. percben egy pontrúgás után, hatalmas hazai védelmi hibát kihasználva Schäfer András fejesével megszerezte a vezetést a magyar válogatott. A lengyelek a szünet előtt egyenlíthettek volna, de Dibusz Dénes résen volt. A második félidő két veszélyes magyar kontrával indult, Marco Rossi együttesének a játéka látványosan feljavult, mégis a lengyelek örülhettek, miután szintén egy pontrúgást követően egyenlítettek. A várt lengyel rohamok elmaradtak, sőt tíz perccel a befejezés előtt újra vezetést szerzett a magyar csapat, két cserejátékos, Kiss Tamás és Gazdag Dániel hozták össze a gyönyörű gólt. A közel 60 ezres lengyel szurkolótábor egy része öt perccel a rendes játékidő vége előtt elindult hazafele, ők már nem hallották a hazai füttykoncertet, amely a pótselejtezőt érő második helyen végző válogatottat "búcsúztatta" Varsóban.
), Henriksen (Selnaes 61. ), Berisha – King (Sorloth 72. ) Vezetőedző: Per-Mathias Hogmo Németország(4-2-3-1): Neuer – Hector, Hummels, Höwedes, Kimmich – Kroos, … Folytatás
Kik nem élhetnek a magáncsőddel? A törvény meghatároz olyan eseteket is, amikor nem kezdeményezhető az eljárás. Ilyen például, ha az elmúlt tíz évben az adós/adóstárs érdekkörébe eső okból már elutasításra került adósságrendezési eljárás iránti kérelem, vagy megszüntették bírósági adósságrendezési eljárását, illetve ha ugyanezen időszakban már volt sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezése, vagy arra azért nem került sor, mert az együttműködési kötelezettségeit, vagy az előírt szabályokat az adós/adóstárs megszegte. Ugyanígy kizárt akkor is, ha a meghatározott tíz éven belül sikeres megállapodást kötött a hitelezőkkel, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánították. Az sem indíthat adósságrendezési eljárást, aki már részt vett ilyen eljárásban az adós/adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként, de az ott meghatározott kötelezettségeit nem teljesítette. Ebben az esetben az akkori jogerős döntéstől kell eltelnie tíz évnek ahhoz, hogy új eljárásban részt vehessen.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesek minősítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (1) bekezdés d) pontját, ezért azt megsemmisítette. A Rendelet érintett pontja korábban úgy rendelkezett, hogy a termőföldek árverésén való részvételnek feltétele a Földforgalmi törvény szerinti, legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó előírás (Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja) teljesülése: az Alkotmánybíróság erről a rendelkezésről mondta ki, hogy ellentétes a Földforgalmi törvénnyel, ugyanis ezzel kizárta a termőföld tulajdonjogának árverésen történő megszerzését mindazok számára, akik egyébként a Földforgalmi törvény alapján jogosultak lettek volna termőföldet szerezni. dr. Szilvás Zoltán/NAK
Amennyiben már van folyamatban lévő adósságrendezési eljárás (akár külföldön, vagy itthon), akkor annak adósa/adóstársa, vagy egyéb kötelezettje sem indíthat új eljárást addig, amíg az le nem zárult, illetve amíg az ott meghatározott fizetési kötelezettségének eleget nem tett, vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette. A külföldön folyamatban lévő eljárás is kizáró ok lehet a belföldi magáncsőd eljárás megindítására, illetőleg az is, ha már jogerős határozatot hoztak az adós/adóstárs ellen, feltéve, hogy azt Magyarországon is el kell ismerni. A fentieken kívül általánosságban elmondhatjuk, hogy egyrészt fontos, hogy belföldinek minősüljön az adós/adóstárs az eljárás kezdeményezéséhez, másrészt amennyiben a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnése, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnése tárgyában hozott a bíróság határozatot, akkor a határozatának jogerőre emelkedését követően tíz év várakozás szükséges az új eljárás megindításához.
A bíróságon kívüli eljárásban, bár nem szükséges bírósági jóváhagyás a megállapodáshoz, az állami védelmet biztosítja a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely ellenőrzi, hogy az adós megfelel- e az eljárás kezdeményezése feltételeinek. Milyen feltételeknek kell megfelelni? A törvény több feltételt is meghatároz, amelyeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy kezdeményezhető legyen az adósságrendezési eljárás. Ezek az alábbiak: a. ) Minimum 2 millió forint, de maximum 60 millió forint tartozással kell rendelkeznie az adósnak, amely összeg kamatokkal és járulékokkal együtt értendő. Amennyiben adóstársként kerül az eljárásba, akkor adóstársakkal együtt, összességében értendő a kitétel. Fontos, hogy ezen tartozások legalább 80%- a olyan legyen, amely az adós (adóstársak) által nem vitatott, valamint legalább egy legyen a tartozások között olyan, mely már legalább 90 napja lejárt esedékességű követelés és amelynek összege kamatokkal és járulékokkal együtt már meghaladta az 500. 000 forintot.
c. ) További kitétel, hogy a fenti tartozások között maximum öt hátrasorolt követelés lehet. Hátrasorolt követelésnek azt tekintjük, amelynek az adós/adóstárs a jogosultja, illetve ezek közeli hozzátartozója, kivéve ez alól a tartásdíj és a kártérítés. Ide tartozik még az olyan gazdálkodó szervezet, mint jogosult, amelynek az adós/adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5%- os részesedéssel rendelkező tagja. Ezeken felül hátrasorolt követelés az olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezők követelései közé. d. ) Fontos, hogy a tartozás ne jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben keletkezzen amiatt, hogy az adós/adóstárs nem állt helyt a tartozásokért, vagy jogellenesen visszaélt a korlátozott tagi felelősségével, illetve mint vezető tisztségviselő a hitelezők érdekeit megsértette.
A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a kiesett adó 50 százalékáig terjedő adóbírság – mint szankció mérték – a megfelelő ebből a szempontból. Felvetődik a kérdés, hogy miért befolyásolja az adóbírság jogalkotó által megállapított mértékét az a tényező, hogy valaki elfogadja a döntést vagy kezdeményez ellene jogorvoslatot. Attól, hogy nem értek egyet egy döntéssel miért kellene többet vagy kevesebbet fizetnem szankcióként. Önmagában az a körülmény, hogy a határozat tudomásul vételével, mint ténnyel megváltozik a szankció mértéke arra enged következtetni, hogy az eleve meghatározott – kvázi objektívnek tekintett – 50 százalékos bírság túlzott mértékű szankció, és csak azokat terheli, akik a NAV szempontjából negligens módon megtámadják a döntést. Álláspontom szerint tisztességtelen az adózóval szemben az olyan eljárás, amely egy fiskális kedvezmény lebegtetésével arra ösztönzi az adózót, hogy ne fejtse ki álláspontját az általa jogsértőnek vélt adóhatósági döntéssel szemben. Ez a rendelkezés ebben a formájában nem orientálja az adózót abba az irányba, hogy a jogszabályokat be kell tartani, hanem azt az üzenetet közvetíti, hogy ha hallgatsz a hatósági döntéssel szemben, azt nem kifogásolod, akkor jutalmat kapsz.