Skip to content Bonapartemadár Kézzel nevelt papagáj fiókák, kalitka, papagáj eleség Papagájok Jákó papagáj Szenegáli papagáj Kongó papagáj Meyer papagáj Maximilian papagáj Feketesapkás papagáj Rozsdássapkás papagáj Kékhomlokú amazon Sárgahomlokú amazon Barátpapagáj Madárház Tenyésztés Fiókanevelő Kínálat Kalitka Fiókanevelés Keltetés Kézzel nevelés Kézzel nevelt papagájok Madarak táplálása Magkeverékek Galéria Elérhetőség A papagájok tenyésztésével felhagytunk. Kizárólag kalitkákat és magkeverékeket forgalmazunk. PAPAGÁJ ELESÉG KALITKA Facebook oldalunk Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.
). Ha viszont a madarat mi magunk is etetjük kézzel, akkor teljesen mindegy, hogy a tenyésztő az etetési időn kívül mennyit foglalkozott a madárral, a kapcsolatunk mélysége kedvencünkkel csakis rajtunk múlik. TS Előzmény:
Az ilyen madarat az önállóvá válásig etetnünk kell, de ez alatt az idő alatt olyan szoros kötődés alakul ki a madárban irántunk, melyet semmilyen más módszerrel nem lehet elérni. Érdekességek - Papagáj Tanyám. Az etetés technikáját tanuljuk meg a tenyésztőnél, csakúgy mint az eleség elkészítését. Kérjünk a tenyésztőtől eleséget is a madarunkhoz, valamint egyezzünk meg vele, hogy baj esetén (pl. nem fogadja el a madár az eleséget tőlünk), visszavihetjük hozzá a madarat, hogy ő nevelje fel.
Kedves leendő madárbarát! Az alábbiakban szeretnék Neked a papagájod kiválasztásához néhány tanáccsal segíteni. Az első teendő az, hogy valóban felelősen mérd fel magadban, illetve beszéld meg a családtagjaiddal, hogy madarat szeretnél tartani. Jó, ha tisztában vagy a madártartás minden lehetséges kényelmetlenségével is - erre ugyanis nagyon sokan nem gondolnak akkor, amikor első lelkesedésükben madárbeszerzésre adják a fejüket. Az ilyen elhamarkodott döntésnek később mindig a madár a szenvedő alanya. A papagáj azon felül, hogy egy kedves, szeretetre méltó társ - nyilvánvalóan gondoskodásra szoruló lény, aki nélküled létezni sem tud. Napi rendszeres törődést, foglalkozást igényel. Hirdetések - Tenyésztő - Tuza József. Etetni, tisztán tartani és - nem utolsó sorban - foglalkozni is kell vele. Ezen felül a papagáj zajos (rikácsol, kiabál, fütyül, stb) általában szemetel (pl. csapkod a szárnyával és ezzel kiveri a maghéjat a kalitból) és - mint minden állatnak - van egy bizonyos jellegzetes szaga is. Ezt a szagot természetesen minimalizálni lehet a rendszeres takarítással, de teljesen megszűntetni nem lehet.
Ha egy kiscica nem érintkezik az emberekkel az élete első hónapjaiban, akkor vad marad. A papagájok is ilyenek, az első hetek, hónapok meghatározók a szelídségük kialakulásában. Egy - sokak által elismert - magyar papagájtartó hölgy sorait idézzük: "Véleményem szerint a kis házi kedvencek élete akkor lesz boldog, ha nem félnek az emberektől, nem menekülnek a gazdáik elől, akik e jó tulajdonság következményeként rendszeresen szabadon engedik őket a lakásban, hogy repülhessenek, bohóckodhassanak, kedveskedhessenek nekik. Sajnos nem minden házi kedvenc szelíd! Azok a kismadarak, amelyeket kizárólag csak a papagáj szüleik nevelnek fel ( és csak az odúból való kirepülésük után láthatnak először embereket), azok soha nem lesznek olyan bátrak és kedvesek, mint azok a papagájok, amelyek fióka koruktól megszokják az emberek közelségét. Azok a madárkák, akik félnek az emberektől ( nem engedik megsimogatni sem magukat), sajnos állandó stresszben élik le az életüket. Félve kapaszkodnak a kalitka hátoldalán, amikor közelítünk hozzájuk és vergődni kezdenek, ha feléjük nyúlunk.
Emléke sír a lanton még – No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szétszáguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edwárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort*, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. 1857 Jegyzetek A vers keletkezése feltehetőleg összefüggött Ferenc József 1857-es, második magyarországi látogatásával: ekkor számos üdvözlő vers készült a – törvényesen még meg nem koronázott – uralkodó köszöntésére (ezekről összefoglalólag: Kovács József: Adatok " A walesi bárdok" keletkezéséhez.
/ Több versről szóló szócikket megnéztem: többnyire ott az alkotás szövege teljes terjedelemeben (pl. : Nemzeti dal, Szeptember végén, Családi kör (költemény)). / Csak öt (! ) Arany János-alkotásról van szócikke a Magyar Wikipédiának... – Jávori István Itt a vita 2017. március 15., 14:37 (CET) [ válasz] Megatáltam: "A 2000-es évek közepén viszont Milbacher Róbert rekonstruálta A walesi bárdok keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre Ötszáz gael dalnok címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét. " Akkor írhatta vagy fejezhette be? – Jávori István Itt a vita 2017. március 15., 14:49 (CET) [ válasz] Szia! Az Arany-cikk pár hete lett kiemelt. Javarészt - saját véleménye szerint (lásd a vitalapot) - Szerkesztő:Andrew69. írta. A kérdéses állítások forrását nyilván ő tudja leginkább megadni.
In: Studia Litteraria Tomus VI. Debrecen, 1968. 97-103. ; Czigány Lóránt: "Neved ki diccsel ejtené…". Személyi kultusz Ferenc József és Rákosi Mátyás korában. In: Uő. : Nézz vissza haraggal! Bp., 1990. 70-98. ; vö. még Szilágyi 2001. 91-95. ) Tudjuk, hogy Arany is kapott felkérést ilyen vers megírására. A walesi bárdok pontos keletkezési (befejezési) időpontját mindenesetre nem ismerjük, és a mű csak 1862-ben jelent meg. Vö. még Maller Sándor – Neville Masterman: "Ötszáz, bizony, dalolva ment lángsírba welszi bárd". It 1992. 257-289. különösen: 273-289. A tárgytörténetre lásd még Tolnai Vilmos: Arany balladáinak angol-skót forrásaihoz. It 1913. 34-36. ; Elek Oszkár: A walesi bárdokról. BpSz 1925. 198. kötet. 52-66. még Kerényi Ferenc táblázatával: Arany-Kerényi 1993. 96. "A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső multját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására. "
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng walesi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegül, Minden walesi énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A walesi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba walesi bárd: De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A walesi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (*) 1857 (*) A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására.
Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sír. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! … ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
Arany-túra: Pest Edward király, angol király Léptet fakó* lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos* honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire*! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend a merre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh*; S mind, a miket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senki sem Kocint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?