Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Émile Ajar: Előttem az élet Az évadunk egyik legizgalmasabb vállalkozásának ígérkezik a kalandos sorsú, litván származású francia író, Émile Ajar: Előttem az élet című, 1975-ben megjelent és világszerte népszerűvé vált, Magyarországon is mindmáig elevenen ható, számos kiadást megért, kultikus regényének stúdiószínházi változata. Főszereplője, a tizenegy éves Momo elmeséli a hajdani örömlány, Rosa mama, a transzvesztita Lola asszony és az eltűntnek hitt, börtönviselt arab apa sorsát. A domain nem mutat webáruházra vagy weboldalra - UNAS. A kisfiú üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással beszél az őt körülvevő világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is. Momo élete a kezdetektől fogva küzdelmes, lényegében nincs is, nem is volt gyerekkora. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért rendkívül talpraesett, bölcs és főleg különc. E nehéz sorsú gyerek szemszögéből láthatunk bele Rosa mama mindennapjaiba, aki a maga módján lelkiismeretesen neveli a magukra hagyott gyermekeket, köztük Momóban valóságos támaszra lel.
Ritka, amikor egy könyvnek saját legendája van, az Előttem az élet viszont pont ilyen: egy Émile Ajar nevű szerző írta, aki 1975-ben el is nyerte vele a franciák legrangosabb irodalmi díját, a Goncourt-t, és csak jóval később derült ki, hogy ő nem más, mint Romain Gary, ugyancsak Goncourt-díjas szerző. A hangsúly az "ugyancsak" szón van, hiszen a történetben épp az a csavar, hogy ezt az irodalmi díjat mindenki csak egyszer nyerheti el, Gary viszont a szerzői álnév mögé bújva kétszer is megkapta. Emile ajar előttem az eset nod32. Előttem az élet Ford. : Bognár Róbert, Park, 2020, 260 oldal Ő maga is regénybe illő figura, hiszen volt pilóta, diplomata, rendező, és persze írt is, az Ajaron túl pedig még olyan álneveket használt, mint a kissé olaszos Fosco Sinibaldi vagy a baljósabb csengésű Shatan Bogat. Gary amúgy a hatvanas években Magyarországon is megfordult, pár éve Ungvári Tamás posztolt róla egy fotót (Keleti Éva képét amúgy), amelyen Gary akkori feleségével, Jean Seberg színésznővel és Psota Irénnel mosolyognak. (A fotónak komplett története van, erről ITT lehet bővebben olvasni. )
Ez a különleges, megható kapcsolat és történet teljesen más megvilágításba helyezi a társadalom "nyomorultjait", levisz a szeméttelep legmélyebb zugaiba, de csak azért, hogy ott aztán megmutasson valamit, amitől "napban gyémánt lesz a por", valamit, ami mégis mindenekfelett emberi. Előadásunk célja épp ezeknek az emberi értékeknek a felmutatása. E történet révén arról akarunk mesélni, hogy szülessünk bárhová, akár a társadalom peremére, azért mindenkiben fellelhető olyan jellemvonás, olyan érték, amely kiemeli őt, s a környezete szemében egyedivé, fontossá, értékessé teszi. Pinczehelyi Sándor ismét gáláns gesztust tett: teátrumunkat megajándékozta az előadáshoz tervezett nagyszerű plakáttal, mely önmagában is komoly művészi értéket képvisel. Köszönjük! Szereplők: Momo, 14 éves, arab.................. Emile ajar előttem az elec.enc.sorbonne. Tatai Gergő Rosa, 68 éves, ha igaz............... Füsti Molnár Éva Jászai-díjas Lola, 35 éves transzvesztita....... Götz Attila Juszef, 50-60 éves, arab............ Bánky Gábor Jászai-díjas Fordította: Bognár Róbert Színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Rendezte: Vincze János Jászai-díjas Játéktér: Vincze János és ifj.
Momo az új feldolgozásban egy szenegáli árva, aki a film elején ellopja a piacon Rosa mama táskáját, és csak pártfogója, az idős Coen doktor nyomására kér tőle bocsánatot. Emile ajar előttem az élet pdf. Rosa mamának púp a hátára az újabb gyerek, csak nagy rábeszélés (meg persze fizetség) árán hajlandó befogadni. Kapcsolatuk kezdetben nem mentes a súrlódásokról, a konfliktusoktól, és apró, lassú lépések megtétele után jönnek rá, hogy bizony sok szempontból közösen látják az életet. Edoardo Ponti teljesen mai környezetbe helyezte a cselekményt, amivel még nem lenne baj, de a történethez hozzácsapott olyan szálat is, ami kimondottan didaktikusan próbálja a néző fejébe verni, hogy a szerető közeg nélkül milyen könnyen ki tudna siklani – az adaptációban – dílernek felcsapó Momo élete. Erre a filmre mindenesetre egyértelműen Sophia Loren és Ibrahima Gueye kettőse miatt fogunk emlékezni: a 86 éves színésznőnek még mindig nagyon erős a filmes jelenléte és kisugárzása, egyszerűen követeli magának a nézői figyelmet, Ibrahima Gueye vibráló játéka pedig nagyon jól ellenpontozza Loren finomabb megoldásait.
Ez a "kurvagyerek-bömbölde", ide kerül a tízéves, arab származású Momo is, akiért kezdetben fizetnek, de a pénz egy idő után elapad, a rokonok felszívódnak, ő pedig Rosa mamánál ragad. Látszólag nem bánja különösebben, éli világát, az ő szemén keresztül pedig az olvasó is megismerheti a bérház, illetve a negyed lakóit és életét. Momo a franciák Regős Bendegúza, nyelvezete egy könnyed, roncsolt, időnként trágár nyelv – amit a filmkészítők teljesen feladtak –, de szellemes módon mindig meglátja a dolgok lényegét. Émile Ajar: Előttem az élet — WrittenFromHome. Ajar regénye még annyiban mutat némi hasonlóságot Rideg Sándor könyvével, hogy mindkettő végtelen nyomort ábrázol: mélyszegénység és kilátástalanság az egyik oldalon, a másikon meg prostik, stricik, elhagyott gyerekek és teljes fizikai leépülés, a gyereknarrátor sajátos nézőpontja és nyelvezete viszont mindkét esetben elemel minket ebből a valóságból. Olvasás közben sokszor nevetünk, és csak utána döbbenünk rá, hogy tulajdonképpen sírnunk kellene rajta. Ajarnál csak a cselekmény előrehaladtával derül ki, hogy Momo félárva (anyja prostituált volt, akit az apja megölt, aki ezért börtönben ül), így Rosa mama anyja helyett anyjaként gondoskodik a gyerekről.
Az Előttem az élet 1975-ben jelent meg franciául, magyarul pedig Bognár Róbert fordításában olvasható. Általában erre a könyvre szokták azt mondani, hogy kamaszként mindenkinek el kellene egyszer olvasnia, hiszen egy gyerek szemszögéből mesél az életről, a veszteségekről, a szeretetről, a kötődésről és a családról. Pedig bizonyos politikai hitvallások szerint Momo és Rosa mama kettőse nem is számít családnak, aki viszont olvasta a könyvet (vagy látta valamelyik feldolgozását, 1977-ben Simone Signoret főszereplésével például már készült egy később Oscar-díjjal elismert adaptáció), az nem vitatja, hogy a kötelék, ami az egyedülálló idős nő és a szabadszájú, a világ rezgéseire érzékeny gyerek között feszül, kölcsönös szereteten és gondoskodáson alapul, és ők ketten bizony minden kétséget kizáróan egy családot alkotnak. Émile Ajar: Előttem az élet. A regény cselekménye nagyon röviden összefoglalható: egy párizsi külváros bérházának hatodik emeletén él egy kiöregedett örömlány, egy idős zsidó nő, aki azzal szerez magának némi bevételt, hogy aktív vagy éppen köddé vált prostituáltak gyerekeire vigyáz.
A végén a csavar engem nem lepett meg, gondolom a felnőtt olvasók rutinosan kitalálják, de roppant szívmelengetőre sikeredett. A szerző ezzel a regénnyel debütált, és számos díjat zsebelt be a kategóriájában. Nekem nagyon tetszett a stílusa, örömmel olvastam végre egy jó régi, Amsterdamban játszódó sztorit, befagyott csatornákkal, piacokkal, kikötővel. A szöveg érthető és világos, könnyen olvasható gyerekszemmel is, a néhány flamand szó ellenére. Könyvutca: Bondoró IV. Utcaszínház Fesztivál. Remek karakterek sorát tárta elém Hana Tooke, tényleg szó szerint egyedi mindegyikük az árváktól kezdve a jó és gonosz felnőttekig. Elég ránézni a képekre, nem csak simán cukik voltak az illusztrációk, hanem élővé tették a történetet. Ez valóban egy olyan könyv, amit nem csak a 10-12 éves korosztály vesz szívesen a kezébe, olvassátok bátran, szórakoztató, szívmelengető történet. Zárójel: A felnőtt olvasók valójában szerintem elgondolkodnak azon, hogy milyen lehetett ebben az időben a valós helyzet adoptálás terén. Tényleg nem lehetett könnyű és főleg nem azonos feltételű az átlagból kilógó külsővel, tulajdonsággal rendelkezők örökbefogadása.
A Maxim Könyvkiadó nál jelent meg Hana Tooke: Leleményes lelencek című gyerekkönyve, mely Európa-szerte számos díjat nyert, a middle grade korosztály új kedvence. Öt 12 éves árváról szól a történet, akiknek menekülniük kell egy gonosz örökbefogadó elől, ám épp ez a kaland segítheti hozzá őket, hogy szerető családra találhassanak. Kövesd a négy állomásos blogturnét, és játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában. Jodi picoult könyvek na. Maxim Könyvkiadó - Delfin könyvek 384 oldal Fordította: Tomori Gábor Goodreads: 4, 00 Besorolás: middle grade, kaland, árvák 1880 őszén öt csecsemőt találnak a Kis Tulipán Árvaházban nagyon szokatlan körülmények között. Ők Adele, Ludvig, Ánizs, Kornelis és Milou. Az álnok és szívtelen gondozónő "örökbefogadhatatlannak" titulálja a gyerekeket, akik azonban teljesen tisztában vannak azzal, hogy éppen nem mindennapi egyéniségük teszi őket különlegessé. Elhatározzák, hogy ha törik, ha szakad, ők együtt maradnak. Amikor egy gonosz, alvilági figura megpróbálja őket a karmai közé kaparintani, az árvák összefognak, és vakmerő menekülésbe kezdenek Amszterdam befagyott csatornáin.
Ludvig térképkészítő, nagy szerepe volt a menekülésükben, a jó tájékozódásban. Ánizs néma, mégis kifejező és főzni nagyon szeret. Milou pedig mint egy pótanya, összefogja a társaságot, és a rendíthetetlen fantáziájával egészíti ki a nyomokat, aminek meg is lesz az eredménye. Rotman, a bűnöző később újra felbukkan és egyiküket fogva tartja, a többiek meg szépen besétálnak a csapdába, szóval aki egy nyugis történetre vágyik, az egészen mást kap, méghozzá rengeteg jóféle izgalmat, üldözéssel, szó szerint tűz és víz között. Még akár vérfarkasok is előkerülhetnek, vagy csak vad kutyák? Könyvutca: Barbara Cantini: Halálka és Stéphanie: Savanyú uborka csokoládéval. Amikor beindul a történet, nincs megállás, kissé talán sötét hangulatúak a kalandok, kiderülnek szomorú dolgok is, de ahogy haladunk a végkifejlet felé, az válik fontossá, hogy együtt maradhasson ez a társaság. Nem az számít, hogy bármelyikük is megtalálja a saját családját, bár ez kétségkívül optimális lenne, de az a legnagyobb kincs, hogy egymásban családra találtak. Olyan családra, ahol nem az számít, hogy kívülről milyennek látszol, hanem hogy valójában milyen vagy.
Barbara Cantini: Halálka A történet, amin meghalsz a nevetéstől Szerencsére nem haltam meg (upsz, tudom, nem túl jó poén, de annyira adta magát... :D), de nagyon jól szórakoztam és nagyon szerettem ezt a történetet. Halálka, a zombilány a szívembe lopta magát, pedig sosem szerettem a zombis történeteket, sem könyvben, sem filmben. De ezt a morbid kis mesét nem lehet nem szeretni. Először is nagyon aranyos az illusztrációja és éppen annyira vicces, mint a történet. Halálka, eltekintve attól, hogy egy zombi, egy magányos kislány, aki nénikéjével él egy roskatag villában. Mivel más, mint a többiek, ebből adódóan magányos és nincsenek barátai, pedig ő nagyon szeretne a falubeli gyerekekkel barátkozni és játszani velük a réten. Jodi picoult könyvek today. A nagynénje megtiltotta neki, hogy valaha is mutatkozzon a gyerekek előtt, mert attól félt, ha felfedezik őket, akkor elzavarják mindkettőjüket a faluból és akkor mi lesz velük. Halálkának különböző ötletei támadtak, hogyan kerülhetne közelebb a falu gyerekeihez, de a nagynénje elájult, amikor meglátta, én pedig nagyon jól szórakoztam.