A kollégaajánlja, könyvbemutató és részlet a könyvből. Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? Fehér Béla (író) – Wikipédia. A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény.
Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. Fehér béla kossuth kifli . század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény.
Művei [ szerkesztés] Fehér Béla által dedikált Lecsó c. könyvének címlapja 2009. június 5-éről Ki mit gyűjt? Téka / Klikkrec (Fehér Béla Kossuthkifli c. regényéről) - Látó Szépirodalmi Folyóirat. ( Berkó Pállal közösen, hobbi, Gondolat Kiadó, 1980) A kék autó (bűnügyi regény, Szépirodalmi Könyvkiadó Kentaur könyvek, 1990) Zöldvendéglő (regény, Maecenas Kiadó, 1990) Törökméz (regény, Maecenas Kiadó, 1992) Romfürdő (regény, Maecenas Kiadó, 1995) Éjszakai személyvonat (tárcanovellák, Maecenas Kiadó, 1997) Egyenes kecske (regény, Maecenas Kiadó, 1998) Kutyasétáltatás. Lehangoló komédiák; Széphalom–Magyar Napló, Bp., 1999 Zöldvendéglő / Törökméz / Romfürdő (regénytrilógia, Maecenas Kiadó, 1999) Filkó (regény, Maecenas Kiadó, 2000) Triptichon (regény, Európa Könyvkiadó, 2001) Fültől fülig. Fürdőregény; Európa, Bp., 2003 Alszik a doki Betlehemben (regény, Kortárs Kiadó, 2007) Filkó (regény, Magvető, 2008) Lecsó (novellák, Magvető, 2009) Ede a levesben – Gasztrokrimik (regény, Cserna-Szabó Andrással közösen, Magvető, 2011) Kossuthkifli. Hazafias kalandregény; Magvető, Bp., 2012 Jelenetek egy vakondűző életéből (regény, Magvető, 2013) Tengeralattjáró Révfülöpön; Helikon, Bp., 2015 Fültől fülig.
Fontosabbá válik a megírás mikéntje, mint maga a tárgy. Nem történelmi regény ez, sokkal inkább kalandos pikareszk, melynek hősei nem kidolgozott, jellemfejlődésre képes szereplők, inkább csak egy-két mozdulattal felskiccelt karikatúrák, de egyértelmű, hogy a szövegnek nem – már csak műfaja miatt sem – szándéka az elmélyült lélekábrázolás. Swappach Amadé, a tüzes hazafi Don Quijote-i figura, idealizmusa folyamatosan elvérzik a realitás talaján. Sancho Panzája Batykó, a félnótás kocsis, az intrikus, bölcsebb világlátást a grófnő képviseli, míg a végtelen naivitás Estilla személyében karikírozódik. Fehér Béla: Kossuthkifli | e-Könyv | bookline. A búvalbélelt cukrász és a ravasz, minden hájjal megkent, kegyetlen köpönyegforgató Swappach Ferdinánd a többiekhez hasonlóan statikus, csupán egy-két oldalról bemutatott alakok. A szereplők mellett még a szerkezetet illetően lehet kérdés, mennyire szándékos vagy véletlen a kissé elnagyolt, a regény ritmusát túlságosan gyorsan megszakító, némileg üresnek tűnő befejezés. Egyrészt értelmezhető úgy, mint tartózkodás az egyértelmű jelentésességet adó lezárástól, másrészt könnyen lehet olyan érzésünk, hogy az egyébként kiváló arányérzék hagyta cserben az írót a szöveg utolsó fejezeteiben.
Egész útja során a halottszállító kocsi temetkezési vállalkozásoktól temetkezési vállalkozásokig a postagalambok híradását követve akarja utolérni az ügybuzgó őrnagyékat. Az első kocsi utasainak kalandjai Batykó jelenlétével lesz nagyon színes, neki ugyanis van egy kürtje, ami csodás erő vel bír, ételt tud varázsolni vele. Édesanyja is érdekes jelenség, aki még tizenöt éves korában elkergette otthonról, hol megjelenik, hol kiszabadítja, hol megijeszti a fiát. Mivel az őrnagy nem bízik meg benne, állandóan megköti, ha szünetet tartanak. Az ő naívság a, együgyüsége Svejkre emlékeztet. A ruházat képezi a tetőpontját ennek a társaságnak, a grófnő meghalt fiútestvére redengójában utaznak a hölgyek, és a különböző viszontagságok miatt ez még érdekesebb variációkat ölt. Női mivoltukat nem tagadják meg akkor sem, ha városba érkeznek, nem hagyják ki a fodrászatokat, noha egyre elgyötörtebbek. Karola grófnő állapítja meg elcsüggedten: "Minden messze van, hovatovább egyre messzébb"(). Ilyen paradoxális helyzetben kalandoznak.
Mondanom sem kell, hogy ez a humor nak egyik forrása. Utalhat azonban azokra a Petőfi követőkre, akik Petőfi írásművészetének látszólagos egyszerűségén felbátorodva kiváló költőknek érzik magukat, ha egy hangsúlyos ritmusú, páros rímű verset összehoztak. Kossuth Lajosról nagyon sok szó esik, különböző értékítélettel. Az őrnagy rajong érte, idealizálja, kijelenti, hogy ő az, aki mindent tud, "Ha nem így volna, már szabadságunk sírja mellett térdepelnénk. " (68. ) Részletes beszámolót olvashatunk, hogyan költözött be az ideiglenes kormány Debrecenbe, milyen hírességek laktak ott. Hogy mi köze van a kiflihez Kossuth Lajosnak azt döntse el mindenki maga, summaként Vödric Demeter egy mondatát idézem: "A sütés művészete fölötte áll a háborúnak. " (213. ) Ez már kemény szatíraként is olvasható. A Magvető Kiadó egyik legújabb könyve számos értelmezésre ad lehetőséget, azokat az olvasókat szólítja meg elsősorban, akik a kalandokat kedvelik és szeretnek nevetni. Az benne a jó, hogy ezzel a látszólag könnyed stílussal mélyebben rejlő kérdéseket boncolgat, és a nevetésünk végére eszmélhetünk csak fel, hogy saját kicsinyességünket, közhelyeinket nem hagyja nyugodni.
Hatvan éve, 1961. augusztus 13-án hajnalban a keletnémet hadsereg és rendőrség egységei lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát, majd megkezdték az európai megosztottság, a hidegháború és a kommunista diktatúra jelképévé vált berlini fal építését. A második világháborúban vesztes Németországot és annak fővárosát, Berlint a győztes szövetséges nagyhatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió) megszállási övezetekre osztották. A hidegháború kezdete után, 1949-ben a szovjet zónában megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a nyugati szövetséges zónákból pedig létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. A szovjet zóna közepén fekvő Berlin keleti, szovjet része az NDK fővárosa lett, a nyugati szövetségesek által ellenőrzött, teljes egészében keletnémet területek által határolt Nyugat-Berlin különleges nemzetközi jogállást élvezett. Az NDK 1952-ben lezárta határait az NSZK irányába, de Berlin két része között többé-kevésbé szabadon lehetett közlekedni, s 1949 és 1961 között két és fél millió ember távozott végleg nyugatra.
Több mint 800 személy meghalt menekülés közben. A tudósok által most nyilvánosságra hozott adatok szerint minden nap átlag hét embert letartóztattak 1961 és 1989 között a berlini falnál. Több ezer határőr is volt a próbálkozók között, körülbelül 2500-an át is jutottak a nyugati oldalra. Ötévenként azonban 5500 határőrt is börtönbe zártak. A kutatók arra is rájöttek, hogy a fal megépítésének évében a Stasi körülbelül 50 ezer emberét és összes anyagi forrását arra fordította, hogy megállítsa az embereket, el ne hagyhassák otthonukat. Akik megpróbáltak elmenekülni, azokat letartóztatták vagy arra kényszerítették őket, hogy kémkedjenek. A 809 személy közül, aki meghalt menekülés közben, 250-et a berlini fal tövében öltek meg, 370-et a keleti és a nyugati határ között, 189-et pedig akkor, amikor a Balti-tengeren át próbáltak elmenekülni. A fal utolsó halálos áldozata egy 22 éves fiatal volt, akit 1989. február 6-án lõttek agyon. Érdekességek a berlini falról Az Asahi TV 1990-ben gyűjtést rendezett Japánban abból a célból, hogy a berlini fal helyét cseresznyefákkal ültessék be.
"Senkinek nem áll szándékában falat építeni" – hangzott a történelem egyik jellemző ködösítése Walter Ulbricht szájából, majd az emlékezetes kijelentés után röpke két hónappal, 1961. augusztus 13-án hajnalban a keletnémet hadsereg és rendőrség egységei lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát, s megkezdték az európai megosztottság, a hidegháború és a kommunista diktatúra jelképévé vált berlini fal építését. Az előzményekhez tartozik, hogy a második világháborúban vesztes Németországot és annak fővárosát, Berlint a győztes szövetséges nagyhatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió) megszállási övezetekre osztották. A hidegháború kezdete után, 1949-ben a szovjet zónában megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a nyugati szövetséges zónákból pedig létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. A szovjet zóna közepén fekvő Berlin keleti, szovjet megszállás alatt lévő része az NDK fővárosa lett, a nyugati szövetségesek által ellenőrzött, teljes egészében keletnémet területek által határolt Nyugat-Berlin pedig különleges nemzetközi jogállást élvezett.
"Olyan nagy volt a szovjet fennhatóság alá tartozó, keleti blokkból való menekülési vágy, hogy csak egy három méter magas, szigorúan őrzött fal tudta benntartani a lakosságot. " "A magyarok tették meg az első lépést a fal lebontása felé 1989 május 2-án.... " A berlini fal leomlásának története, ami majdnem egy újabb világháborúba torkollott. (Discovery World)
forrás: MTI berlini fal leomlása A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak. Szökés a falon át - Hetvenötezren börtönbe kerültek - Nyolcszázan meghaltak menekülés közben A berlini fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a keletnémet állampolgárok tömeges méretû menekülését Nyugat-Berlinbe. Az addigi 80 szektorátlépõ helyett csak 12 maradt nyitva. A 155 kilométer hosszú, az NDK területén egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfalrendszer vonalán 300 figyelõtorony és 43 föld alatti torony volt. A "határ" 50-100 méter szélességben a pártállami területen tilos zóna volt mindenki számára, megközelíthetetlenségét az állig felfegyverzett határõrökön kívül kutyák futtatására szolgáló sáv, vizesárkok és külön gépkocsiút biztosította. A volt Kelet-Németországban több mint 75 ezer embert börtönbe zártak azok közül, akik megpróbáltak átmenekülni Nyugat-Németországba a berlini falon keresztül.
Berlini fal | Hír TV Képek Bellini fal építése Megemlékezések a kezdetének évfordulóján | Szabad Magyar Szó A berlini Pergamon Múzeumban meg lehet nézni az Ihstar Kapu és a falak másolatát, melyek a Babilonban feltárt anyagból készültek. 2 Nyugati Fal A Nyugati Fal vagy ahogy másként nevezik, a Siratófal egy híres zsidó vallási helyszín Jeruzsálem óvárosában. A fal több mint felét, beleértve az utcaszint alatt található 17 utat a Második Templom idejében, i. 19-ben, Nagy Heródes idején építették. A több részét a 7. században építették hozzá. A zsidó vallásban a Nyugati Falat a Szent Templom utolsó maradványaként tisztelik. Zsidó zarándokhellyé vált, mivel ez található a legközelebb a judaizmus legszentebb helyéhez, az Alapító Kőhöz, mely a Templom-hegyen fekszik. 1 Kínai Nagy Fal A kínai Nagy Falat az i. 5. századtól a 16. századig építették, átépítették és folyamatosan karbantartották, hogy védjék a Kínai Birodalmat az északi törzsek támadásaitól. Számos fal alkotja a Nagy Falat. Az egyik leghíresebb i.
Világháború alatt elpusztult és melynek helyén 1961-ben megnyílt a Berlini Német Opera. Funkturm 1920-ban jött létre Nagy-Berlin, Charlottenburg és Wilmesdorf Berlin kerületeivé váltak. A "Berlin W", a Charlottenburg-i Kurfürstendamm és Wilmersdorf köré kiépült belváros, a nemzetközileg is híres sétálóutcákból álló városrész a 20-as években érte el fénykorát: Modern mozik, színházak, kabarészínpadok, revűk, táncos kávéházak és divatos üzletek csalogatták a turistákat és a berlinieket a nyugati városközpontba. Aki a történelmi Berlint akarta megismerni, az Alexanderplatz-ra ment és onnan a Linden-en keresztül átsétált a Brandenburgi Kapuhoz. Aki a modern, pezsgő, vibráló, jelen idejű Berlint akarta megismerni, az a "Gedächtniskirche körül" indult felfedezőútra, – ahogy ez akkor egy népszerű revüműsorban szerepelt. Akkoriban a Kurfürstendamm Thomas Wolfe amerikai író szemében "Európa legnagyobb kávéháza" volt. Olympiastadion De a Charlottenburg és Wilmersdorf nem pusztán a nyugati városközpont voltak.