A szaúdi koronaherceg felelősséget vállal a brutálisan meggyilkolt újságíró halálért Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös a PBS amerikai közszolgálati tévécsatornán jövő hétre műsorra tűzött dokumentumfilmben azt mondja, hogy ő viseli a felelősséget Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságíró meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog - írta a Reuters hírügynökség csütörtökön. Az amerikai titkosszolgálat és a nyugati kormányok szerint a trónörökös adta ki a parancsot Hasogdzsi likvidálására, ezt azonban Szaúd-Arábia azóta is tagadja. A szaúdi trónörökösnek is szerepe lehetett a Hasogdzsi-gyilkosságban Hitelt érdemlő bizonyítékok szükségessé teszik Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös szerepének kivizsgálását Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában – jelentette be Agnes Callamard, a megölt szaúdi újságíró ügyének kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő szerdán. Az újságíró-gyilkosság gyanúsítottainak köze lehet a szaúdi trónörököshöz A török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében gyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán trónörökös közvetlen környezetéhez tartoznak - írta a The New York Times, amely fotókat is mellékelt az egyik gyanúsítottról.
A saját népére, az amerikaiakra és az egész bolygóra veszélyt jelentő pszichopataként jellemezte Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceget egy Kanadában száműzetésben élő volt hírszerző. Saad Aljabri a CBS News-nak adott interjújában mesélte el, látta azt a 2014-ben készült videót, melyen a koronaherceg az unokatestvérével, Mohamed bin Nayef akkori titkosszolgálati vezetővel tárgyal. Mohamed bin Szalmán a felvételen állítása szerint arról beszélt, meg akarom gyilkolni Abdullah királyt. Szerzek egy méreggyűrűt Oroszországból. Elég lesz csak kezet fognom vele és vége is van. Aljabri elképzelhetőnek tartja, hogy a koronaherceg csak hencegett az ötlettel, mindenesetre ők komolyan vették a fenyegetést. A gyilkosságra végül nem is kerülhetett sor, mert Abdullah király 90 éves korában természetes úton elhunyt, helyét pedig a jelenlegi koronaherceg apja, Szalmán király vette át 2015 januárjában. Mohammed bin Szalmán egyébként komoly hatalmi játszmák eredményeként lett koronaherceg, unokatestvére, Mohamed bin Nayef pedig 2017 júniusa óta házi őrizetben van.
Tisztségviselőim, minisztereim követik az eseményeket, és ők a felelősök" – mondta a trónörökös. – "Ez is a hatáskörükbe tartozik. " Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő azt mondta a Reuters nek júniusban, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya nyomást gyakorol Rijádra a felelősök számonkérése érdekében. Eddig tizenegy gyanúsított került bíróság elé titkos eljárások keretében, de csak néhány meghallgatásra tartottak. Az ENSZ egyik jelentésében azt követelte, hogy indítsanak vizsgálatot Mohamed bin Szalmán és más magas rangú szaúdi tisztségviselők ellen. Hasogdzsit, a Washington Post cikkíróját október 2-án látták utoljára Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusánál. Az újságíró holttestét a török titkosszolgálati jelentések szerint fél órán belül a helyszínen feldarabolták, és úgy távolították el az épületből. A maradványokat azóta nem találták meg.
Mohamed bin Szalmán elsőként adatta be magának pénteken a koronavírus elleni vakcinát Szaúd-Arábiában. A 35 éves trónörököst tartják az ország tulajdonképpeni "erős emberének". Az SPA helyi hírügynökség Twitteren tett közzé videót az eseményről, közölve, hogy a trónörökös immunizálása részét képezi az egészségügyi minisztérium által kidolgozott országos oltási tervnek, amelynek keretében a lakosság mintegy 70 százalékának akarják beadni a vakcinát a jövő év végéig. Az oltóanyagot ingyenesen biztosítják a királyság állampolgárainak és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi lakosainak. A szunnita királyság december közepén engedélyeztette az új típusú koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech vállalatok által közösen kifejlesztett vakcinát. A 34 milliós országban a járvány kezdete óta 361 903 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, és 6168 a kór halálos áldozatainak száma. Világszerte több vezető politikus is megkapta már a vakcinát, hogy ezzel meggyőzze a helyi közvéleményt annak biztonságosságáról, így például a 78 éves Joe Biden megválasztott amerikai elnök, a 71 éves Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a 45 éves Ana Brnabic szerb kormányfő.
Mohamed bin Szalmán elsőként adatta be magának pénteken a koronavírus elleni vakcinát Szaúd-Arábiában A 35 éves trónörököst tartják az ország tulajdonképpeni "erős emberének". Az SPA helyi hírügynökség Twitteren tett közzé videót az eseményről, közölve, hogy a trónörökös immunizálása részét képezi az egészségügyi minisztérium által kidolgozott országos oltási tervnek, amelynek keretében a lakosság mintegy 70 százalékának akarják beadni a vakcinát a jövő év végéig. Az oltóanyagot ingyenesen biztosítják a királyság állampolgárainak és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi lakosainak. A szunnita királyság december közepén engedélyeztette az új típusú koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech vállalatok által közösen kifejlesztett vakcinát. A 34 milliós országban a járvány kezdete óta 361 903 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, és 6168 a kór halálos áldozatainak száma. Világszerte több vezető politikus is megkapta már a vakcinát, hogy ezzel meggyőzze a helyi közvéleményt annak biztonságosságáról, így például a 78 éves Joe Biden megválasztott amerikai elnök, a 71 éves Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a 45 éves Ana Brnabic szerb kormányfő.
A szaúdi koronaherceg törhette fel az Amazon vezérének telefonját Merész állítással állt elő a Guardian című brit lap: szerintük digitális támadás, "hekkerkedés" áldozata lett Jeff Bezos, illetve telefonja, aki a támadás pillanatában a világ leggazdagabb embere volt. Az akció mögött pedig - írják a britek - nem más, mint a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán áll. címkék: Jeff Bezos Mohammed bin Szalman hacker gazdaság mobil WhatsApp Címkefelhő »
Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a kormány egyedi döntés alapján 4, 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott a beruházáshoz. A 2018 végére elkészülő fejlesztéssel évi 8500 tonna sajtot és 7000 tonna tejport állítanak majd elő Debrecenben, a jelenlegi évi nettó 43 milliárd forint árbevételük pedig 10-12 milliárddal fog növekedni. Az Alföldi Tej ezzel az elmúlt évtizedek legnagyobb tejipari beruházását hajtja végre a debreceni üzemében: a vállalatot tulajdonló hazai termelők által megtermelt tej így magasabb feldolgozottsági szinten kerülhet a belföldi és a külföldi piacokra. Mélykuti Tibor felidézte, hogy az Alföldi Tej Kft. -t 2003-ban alapította 23 hazai, többnyire hajdú-bihari tejtermelő 6, 7 millió forintos törzstőkével, az általuk megtermelt tej közös értékesítésére. Az évek során a termelői csoport taglétszáma 102-re bővült, 30 százalékuk egyéni gazdálkodó, vagy őstermelő, a többség társas vállalkozás, és összesen több mint 5000 munkavállalót foglalkoztatnak.
Papp László, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) jelezte, a város 120 millió forinttal támogatta a beruházást, " amellyel a debreceni tejipar felzárkózott a világszínvonalhoz". A magyar sajtimport hetedét kiváltják Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az automatizált gyártósoron nyolc ember napi 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8000 tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítenek majd édes savóból. Az üzemben elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák majd fel. Az ügyvezető igazgató hozzátette: az Alföldi Tej tervei szerint a későbbiek során gouda sajtot is gyártanak majd Debrecenben, amelyet többek között a Távol-Keletre exportálnak. A cég japán kereskedelmi partnerekkel is előrehaladott tárgyalásokat folytat a termék értékesítéséről. Tizenötmilliárdos fejlesztés az Alföldi Tej debreceni üzemében Rózsás Mónika tájékoztatása szerint a sajtgyártás során keletkező édes savót a porítóüzemben dolgozzák fel.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség ajánlásával összhangban az Alföldi Tej is azt javasolja a lakosságnak, hogy ne halmozzon fel jelentős készleteket a tejtermékekből, hiszen a magyar tej alapanyagként továbbra is rendelkezésre áll és folyamatos a gyártásunk" – mondta Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója.
Az újonnan épült üzemben 1, 2 millió liternyi tárolókapacitás van, így óránként 18 ezer liter folyadék feldolgozása révén, átlagosan napi 20-22 tonna portermék készül majd. A savóban maradó savófehérje könnyen emészthető fehérjeforrás az emberi szervezet számára. A jégkrémgyártástól kezdve a bébitápszerig számtalan területen hasznosítható ez a sokoldalú alapanyag – ismertette Rózsás Mónika. Hozzátette: a porítóüzem segítségével a nyerstej minden egyes alkotóeleme a legemészthetőbb formában juthat el a fogyasztókhoz, a portermékek ráadásul a tejjel szemben 24 hónapos eltarthatósági idővel rendelkeznek. A high-tech élelmiszeriparra koncentrálnak Az Alföldi Tej a világ high-tech élelmiszeripara számára fog készíteni alapanyagot – Kínából máris jelentős az érdeklődés a termékek (tejpor, édes savópor és sótalanított édessavópor) iránt – jelezte. Az ügyvezető szólt arról is, hogy az Alföldi Tej új debreceni üzemének működése során nem keletkezik hulladék, mert a sajtgyártásból keletkező melléktermék teljes egészében feldolgozásra kerül.
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a kormány az Alföldi Tej Kft. -vel hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megállapodás aláírásakor elmondta: a magyar kormány a 60. stratégiai megállapodását írja alá a több mint 100 magyar termelő tulajdonában lévő tejtermelői csoporttal. Az Alföldi Tej Kft. a hatodik élelmiszeripari cég, amellyel ilyen megállapodást kötnek. Közölte azt is, hogy azok a cégek, amelyekkel a kormány eddig stratégiai megállapodást kötött, 186 ezer embernek adnak munkát, és a megállapodások megkötése után eddig 13 500 új munkahelyet létesítettek. A magyar tejüzemek által feldolgozott nyersanyag a világ egyik legmagasabb színvonalú terméke, mindez azt mutatja, hogy van lehetőség a magyar élelmiszeriparban – jelentette ki. Jelezte, hogy az élelmiszeripar a következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrást fog kapni: 200 milliárd forintot a vidékfejlesztési program forrásaiból, 100 milliárdot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP).
Ünnepélyesen átadták csütörtökön az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemét, amellyel csaknem 200 új munkahely jött létre Debrecenben. A 15 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 4, 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra utalva, hogy a cég magyar termelők összefogásával jött létre, és ma is 100 százalékban magyar tejtermelők tulajdonában van, azt mondta: " önök mentették meg a magyar tejipar becsületét, ami nem sikerült például a cukoriparban". Közel nyolcezer új munkahely Debrecenben Az államtitkár a leglátványosabban fejlődő városnak nevezte Debrecent, ahova a tárca fejlesztési ügynökségén keresztül az elmúlt öt évben közel kétmilliárd euró fejlesztési forrás érkezett, és nyolcezer új munkahely jött létre. Magyar Levente a debreceni befektetők elégedettségére példaként említette, egy felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások 90 százaléka újabb fejlesztést tervez a hajdú-bihari megyeszékhelyen.
Szintet lépett a tejipar 2019. 05. 21. 18:34 Sajt- és porítóüzemet hoz létre Debrecenben az Alföldi Tej Kft. – jelentették be kedden. Az idei esztendő első negyedévében a magyar gazdaság produkálta a legnagyobb növekedési ütemet az Európai Unióban 5, 2 százalékkal. Ez 3, 5-szöröse az Unió átlagos növekedésének, ami megmutatja a magyar gazdaság erejét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a gyárbővítést bemutató sajtóeseményen. – A kormányzat olyan beruházási környezetet teremtett, amelynek köszönhetően világszerte, a nemzetközi piacokon is rendkívül versenyképesek a magyar termékek. Az Alföldi Tej Kft. debreceni üzemének 2017 óta tartó, összesen 15 milliárd forintos beruházásához – amellyel 181 új munkahelyet létesítettek – a kormány 4, 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Ezzel a fejlesztéssel Debrecen "beruházási bajnok", s a magyar tejipar egyik központja lett – emelte ki a miniszter. Rózsás Mónika, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hamarosan már sajtot is készítenek.