1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. MOSZ - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása.. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiénes és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. (2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. A törvény hatálya 9. § (1) A törvény hatálya – a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel – kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
összeállította: MÁRKUS SZILVIA fotó: Internet Continue Reading
Éppen ezért egy lehetséges megoldás, hogy a kézhez kapott adóvisszatérítésből "manuálisan" elhelyezzük a megtakarítási számlán a 20%-nak megfelelő összeget. Sőt, minden bizonnyal sokan lesznek, akik az egész adóvisszatérítést félreteszik és befektetik: ezzel hosszú távon több millió forinttal is növelhetik a számlaegyenlegüket. Használd ki te is ezt a ritka lehetőséget! Mekkora állami támogatásra lehet számítani a nyugdíjcélú megtakarítások esetén?. Hazánkban ritkaságnak számít, hogy a gyermektelenek is közvetlen állami támogatásban részesüljenek. Ez most egy ilyen az alkalom: akár 280 000 forintot lehet visszaszerezni az államtól a saját befizetett adónkból. A támogatás hosszú távon rengeteget számít: az alábbi ábra megmutatja, hogy kezdési életkortól függően ki mennyi pénzt tehet zsebre ezzel a módszerrel! Látható, hogy aki 30 éves korától kezdve félretesz havi 30 000 forintot, ő az SZJA-visszatérítésnek (és hozamainak) köszönhetően 4, 3 millió forintnyi plusz nyereségre tehet szert mai értéken! Aki viszont 45 éves koráig vár a kezdéssel, neki is 2 millió forintot hozhat hosszú távon az állami támogatás.
Ennek azért van jelentősége, mert ha esetleg közben felemelnék a nyugdíjkorhatárt, (ami reális veszély) akkor sem kell a köztes időd feltétlenül munkával tölteni 🙂 Az egyetlen komoly szigorítás pedig az, hogy ha pénzt vennénk ki a futamidő alatt a nyugdíjbiztosításunkból, akkor az addig igényelt adókedvezményeket egy 20%-os büntetőkamattal az államnak el kell utalnunk. Az adókedvezmény Arra gondoltunk, hogy összegyűjtünk ide minden fontos eddig el nem hangzott információt a 20%-os adókedvezményről. Előre kívánkozik, hogy az adójóváírás nem a bankszámlánkra fog érkezni, hanem a nyugdíjbiztosításunk egyenlegét fogja növelni. Nyugdíjbiztosítás állami támogatás. Ez ismét egy olyan rendelkezés, ami előnyös számunkra, hiszen így az adó visszatérítés is további hozamokat termel nekünk. Hosszú távon akár úgyis felfoghatjuk, hogy 2 nyugdíj megtakarítási szerződést indítottunk el, és csak az egyiket kell nekünk fizetni. Szinte mindegyik nyugdíjbiztosításnál rendelkezhetünk arró l, hogy az adókedvezmény milyen befektetési alapokba kerüljön, így lehet esélyünk az állampapíroknál magasabb hozamokat elérnünk.
Havi 10 ezer forinttal 7 millió forintot gyűjthetünk Az adójóváírással tehát sok pénzt bezsebelhetünk. Ha például egy 40 éves férfi a nyugdíjazásáig havi 25 ezer (azaz összesen 7, 5 millió) forintot félretesz, akkor az adóvisszatérítéssel és a befektetései 4 százalékos átlagos hozamával együtt 12 millió forintot gyűjthet össze. Milliókat adhat az állam annak, aki nyugdíjra spórol | 24.hu. Ha valaki pedig már 30 évesen elkezd spórolni idősebb korára és havi 10 ezer forintot fizet egy nyugdíjbiztosításba, akkor az állami támogatással és a hozamokkal együtt 7 millió forintot gyűjthet össze, mire visszavonul. Ha nem tudunk havonta félretenni Tudni kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív évek alatt csak veszteséggel lehet hozzáférni. Tehát ha a nyugdíj előtt hozzányúlunk a befektetéshez, akkor az adókedvezményt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnünk, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül vesszük fel a pénzt, akkor még kamatadót is fizethetünk. Érthető módon sokan bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy éveken keresztül félre tudnak-e tenni egy fix összeget minden hónapban.
Az országgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló (1995. évi CXVII. ) törvény (szja tv. ) módosításával 2013. november 18-án kedvezményt vezetett be a nyugdíjbiztosítások után fizetett biztosítási díjakra. A kedvezmény új biztosítási szerződésekre érvényes, melyeknek meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételekre. Ezekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a biztosításra fizetett díj 20%-nak megfelelő, de legfeljebb évi 130 ezer forint adókedvezményt ír jóvá. A nyugdíjbiztosítás definíciója [ szerkesztés] A nyugdíjbiztosítás fogalmát az szja. tv. 3. § 93. pontja határozza meg.
Ha valamilyen körülmény ideiglenesen megnehezítené a rendszeres megtakarítást, akkor a biztosító az eseti befizetésekből is átvezetheti a hiányzó összegeket. Ezáltal (a rendszeres díjak beérkezése nélkül is) biztosítva van a díjfizetés, egészen az eseti számla egyenlegének erejéig. Ha viszont valaki nem alkalmazta az eseti tartalékképzés módszerét, ő sokkal nehezebb helyzetbe kerülhet egy átmeneti likviditási probléma esetén. Ha a szerződés meg is marad, akkor sem biztos, hogy teljesül a korábban kitűzött megtakarítási cél. Milyen összegeket érdemes eseti jelleggel félretenni? Bármelyik megtakarítási formáról is van szó, eseti befizetéseket a nem rendszeres jövedelmekből érdemes eszközölni. Jó példa erre egy alkalmazotti bónusz, vagy vállalkozók esetében egy szokásosnál magasabb bevétel. Ha az alkalmi jellegű plusz bevételek automatikusan egy megtakarításba kerülnek, akkor a felhalmozott vagyon növelése nem megy a megszokott életszínvonal rovására! Ráadásul az év vége különösen jó időpontja az eseti befizetéseknek: az idén félretett összegekre jövő tavasszal állami támogatás is igényelhető.
Az öngondoskodásra mindenképpen szükségünk van, és minél előbb kezdjük el, annál nagyobb összeg áll majd rendelkezésünkre nyugdíjas éveinkben. December 31-ig indítva pedig igényt tarthatunk arra a plusz összegre is, amelyet az állami támogatás jelent – ha megtehetjük, érdemes kihasználni az alkalmat. (x)