József Attila Születésnapomra című verse a legismertebb és legnépszerűbb versek közé tartozik, mind a szakma, mind a nagyközönség sokszor hivatkozik rá. Népszerű lett azért, mert egy olyan dacos, szókimondó, hetyke, támadó hangot használ, amit jó olvasni. Népszerű azért is, mert olyan hatalmasságot támad meg, egy nagytekintélyű tanárt, akit jó érzés – már csak pozíciója okán, akár ismeretlenül is – megtámadni. Jól beleillik abba a legendáriumba, amely József Attiláról a közvéleményben él: a szegény költő külső erőknek, mindenféle nagyuraknak köszönhette, hogy a vonat sínjére került, hogy öngyilkosnak kellett lennie. Átélhető az éppen krisztusi korba lépett költő élethelyzete, az addigi életével számot vető ember gúnyos-keserű, öniróniával, ugyanakkor elhivatottsággal teli hangja és értékvezérelt magatartása. Legvégül pedig népszerűvé, könnyen megjegyezhetővé és élvezetessé teszi az a különleges és – mindenki érzi – bravúros versforma, amelyben a költő beszél. – áll a Fenyő D. György írásában.
A költemény alatt az áll, hogy 1937. április 11., és azt is tudjuk, hogy József Attila ugyanezen év novemberében már halott volt. Tehát ez volt az utolsó születésnapja, amelyet megünnepelt magában és számot vetett életével. Az utolsó versszak sorai pedig mára szállóigeként lettek használatosak. Az Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní-tani nem nagyképűséget jelent, hanem a tudással járó felemelő és jobbító szándékot. Azt a gondolkodásmódot, hogy a műben megszólaló szellemért az író és a költő – bárhogy is van –, felelős. Bárhogy is van, mégiscsak felelősséggel tartozunk egymásnak. – írja Penckófer János. József Attila: Születésnapomra Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem.
József Attila: Születésnapomra - megzenésített vers - YouTube
Az Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní-tani nem nagyképűséget jelent, hanem a tudással járó felemelő és jobbító szándékot. Azt a gondolkodásmódot, hogy a műben megszólaló szellemért az író és a költő – bárhogy is van –, felelős. Bárhogy is van, mégiscsak felelősséggel tartozunk egymásnak. Amikor a költészet napját ünnepeljük, április 11-én mindezek eszünkbe jutnak. Meg sok-sok vers az iskolából, sok-sok kedves emlék, képek és helyzetek meg verssorok. Vagyis, az emlékezés is olyan, mint maga a költészet: felemel, könnyűvé tesz, megadja a valahová tartozás meghittségét, az otthonosság érzetét. Mégiscsak létezik valami, ami összeköt valamennyiünket. Ebben a nyelvben, ebben a költészetben, ebben az ünnepben, ebben a szétszabdalt hazában... Penckófer János
Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: "Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" - gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj - Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!
Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: "Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" – gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj – Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani! 1937. április 11.
Az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában másodikként egy félig-meddig titkos helyet mutatunk be: Torma Tamás vezetésével az egymásra épülő rétegekből a budapesti Irgalmasok Veli Bej Fürdőjének több évszázados története tűnik elő. Június elején indítottuk útjára azt a videósorozatot, amelyet az Egy hely blog alkotói az Építészfórummal közösen készítenek. Akkor egy teljesen hétköznapi és közismert hely, a Széll Kálmán tér kapott különleges bemutatást; a sorozat második részében éppen ellenkezőleg, egy kevéssé ismert fürdő története elevenedik meg. Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője bel Budán, a Frankel Leó utca és az Árpád fejedelem útja közötti sávban, az Irgalmasrendi kórházzal összenőve bújik meg. Az Egy hely tematikus sorozat elindítója, a film szerkesztő-riportere Torma Tamás így fogalmaz vele kapcsolatban: "A budapesti fürdők titkos favoritja". De miért is maradthatott meg ilyen titkos helyként ez az autentikus törökfürdő? Mi az oka annak, hogy a Hild-udvar féig meddig bekebelezi a törökfürdőt?
Nem különösebben kürtölték világgá, de augusztusban újra megnyitották Buda egyik patinás törökfürdőjét, a Veli Bejt - írja a Termál Online. A Budán található törökfürdők közül az Irgalmasrend által működtetett Veli Bej fürdő számít a legrégebbinek, a mai fürdő elődjének építését 1574-re datálják. Ugyanakkor 2007 és 2011 között teljeskörűen felújították, így az egyik legszebb hazai törökfürdőnek számít. Még a koronavírus-járvány első hullámának idején, 2020. március 15-én zárták be a fürdőt. Miután a fürdőbe a kórház auláján keresztül érkeznek a vendégek, az akkori szigorú járványügyi szabályok miatt nem tudták megnyitni a létesítményt tavaly nyáron. Fotó: Most augusztus végén, szép csendben, mindenféle tájékoztatás nélkül nyílt meg újra a fürdő. A Veli Bej nyitvatartása korábban is rendhagyó volt, ugyanis minden nap 12 és 15 óra között bezártak, de az újranyitással párhuzamosan némileg változott a korábbi nyitvatartási idő is. Ennek a lényege, hogy hétköznapokon délelőtt (6 és 12 óra között) nincsenek nyitva, azaz hétfőtől péntekig 15 és 21 óra között látogatható a törökfürdő.
Egy nagyobb medence (törökfürdő) és két-két kisebb, kb 2-3 fős medence. Összességében megéri egyszer elmenni. A program dátuma: 2019. december Budapest, Magyarország 332 közreműködés 9 pozitív szavazat Egy nehéz munkanap után jó volt betérni egy relaxra, jól esett a medencék váltakozó hőmérséklete. Jól ki lett találva. A szauna is remek, tetszettek a fények, a tisztaság kiváló. Külön öröm volt, hogy nincs gyerekzsivaly. A jakuzzis rész még felújítás ép este, jövünk … A program dátuma: 2018. december Loci56 írt egy értékelést 2018. nov. Budapest, Magyarország 707 közreműködés 34 pozitív szavazat Tökéletes felújítás, praktikus kiegészítések, az eredeti és az új tökéletes öszhangja, ez a fürdő. Az 1686-os visszafoglalás során a fürdő épségben maradt. Kőből épült kupolás épületét 1726-ban Fischer von Erlach rajzban is megörökítette. Előcsarnoka ebben az időben már elpusztult. A 18. század elején már Kayser Badnak, azaz Császár Fürdőnek nevezték. A fürdő a 18. század a Voyta, később a Marczibányi család tulajdona lett, ezt követően az irgalmas rendiek birtokába került.