A címlapfotó illusztráció.
A törvényhozó hatalom, az Országgyűlés by Hunor Kovács
A jelentkezéseket a oldalon várják.
Források [ szerkesztés] ↑ Grétsy László: Feketeleves. Anyanyelvi őrjárat - Szabad Föld Online, 2006. október 10. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 3. ) Az egybeírás oka a jelentésváltozás a külön írott szókapcsolathoz képest (feketeleves ≠ akármilyen, aktuálisan fekete színű leves, hanem egy konkrét recept szerint készült eledel neve). ↑ Szirmay Imre. Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia et dicteria Hungarorum (1804) ↑ Arany János: Török Bálint, 1853. január 21. ↑ a b O. Nagy Gábor. Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Hátra van még a fekete leves video. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). ISBN 963-281-871-7. Hozzáférés ideje: 2009. február 3.
De mi is hát ez a rejtélyes étel? Idézem Misztótfalusi Kis Miklós 1698-as szakácskönyvének receptjét: "Fekete lév. Könnyebbség, hogy ha idegen nyelvből tesztek emelt szintű vizsgát, a nyelvvizsga-követelményt is teljesíthetitek.... 2020-ban már csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek van legalább egy középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgája, illetve egy emelt szintű érettségije. Hátra van még a fekete leves 2. Mert az emelt színtű érettségi is alapfeltétel az idén magyarországi felsőoktatásba készülőknek... Az októberi angol nyelvvizsga jelentkezési időszaka már lezárult, de németre még lehet jelentkezni! Meg persze felkészülési tanfolyamra a decemberi, februári, áprilisi nyelvvizsgákra:) Bcaa és glutamin együtt
És hogy mitől kapta sötét színét ez a bizonyos mártásféleség? Nagy valószínűséggel a beletört főtt vértől, esetleg borba áztatott pirított kenyértől vagy szitán áttört, főtt szilvabéltől. Noha a magyar urak nagyrésze, főleg akik többet forgolódtak török társaságban, igen jól ismerték a fekete italt, annak ízvilágát és hatását, mégsem hódoltak eme szenvedélynek, inkább megmaradtak az általuk olyannyira kedvelt magyar bor mellett. Amíg Magyarország középső része török fennhatóság alatt állt, addig a magyarok a kávézást a török elit hóbortos szokásának tartották. A magyar főurak hozzáállása csak a 17. század végén változott meg. A források tanúsága szerint, ekkor Apafi Mihály és II. "Hátra van még a fekete leves" - Cultura.hu. Rákóczi Ferenc is lelkes rajongojává vált a serkentő hatású italnak. Magyarországon a kávézás azonban hosszú ideig kizárólag csak a gazdag nemesek kiváltsága volt, az alsóbb társadalmi rétegek számára csak a 19. században vált elérhetővé. A kávéházak számának növekedésével arányosan, nőtt a kávéházat látogatók köre és száma is.