Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát. Ki volt Alexandriai Szent Katalin, akit ma ünnepelünk, és miért jeles ez a nap? A középkor legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje, kinek alakját átszövi a legenda, amelyet az Érsekújvári-kódex, s az Érdy-kódex örökített meg. Eszerint élt Alexandriában egy gyermektelen pogány király. A bálványaitól remélt gyereket, de hiába. Katalin napi szokások 2. Egy bölcs tanácsára aztán az egy Istennek képét öntette ki aranyból és áldozott előtte. A szoborból éppen feszület lett, melyet a pogány templomba vittek, ahol a bálványok mind semmivé lettek tőle. Ugyanekkor a királyné megfogant, gyermeke a Katalin nevet kapta. A művelt királylány hamar kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földre elterjedt. Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt a IV. században. Műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak.
Az ősz jeles napjai közül kiemelkedik Szent Mihály napja (szeptember 29. ) Kétféle tekintetben is ünnep: egyházi és gazdasági – természeti okon. Mihály arkangyal, egyházi tanítás szerint mennyei sereget vezérel, aki majd az utolsó ítélet harsonáját megfújja. Ő az emberi cselekedetek mérlegelője, a halottak másvilági útjának kísérőtársa. Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. MIHÁLY NAPI SZOKÁSOK | Kovács-Forgon Család. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: "No ennek is már szentmihály van". A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg: "Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják, De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják. "
A vízből kiemelt kék hímek órák alatt visszabarnulnak eredeti színűkre, mivel a mocsári békák (Rana arvalis) is a barna- vagy bajszosbékák csoportjába tartoznak. A nedves, nem túlzottan magasan fekvő élőhelyeket kedveli (pl. az alföldi Turjánvidék, Szatmár-Bereg lápjai, a Kis-Balaton, a Tisza és a Dráva ártéri erdőségei). Kifejlett korában a szárazföldön él. Főleg éjszaka, esős időben, vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben vadászik gerinctelen állatokra. Az utóbbi évek aszályos tavaszai miatt egyedszáma lecsökkent, ezért is választotta 2017 kétéltűjének az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. Mák az év gyógynövénye A kis-ázsiai eredetű, gyógy- és élelmiszernövényként több mint 6000 éve ismert mák (Papaver somniferum L. 2017 madara, fája, rovara, hala, emlőse, vadvirága... | Föld Napja Alapítvány. ) egyéves, tejnedvtartalmú növény. Toktermésének olajban gazdag apró, éretten kékes-szürke színű magvai a termékenység, a bőség, az anyagi jólét szimbólumai. Eleinte az éretlen, zöld mákgubókból nyerték ki a növény fájdalomcsillapító, görcsoldó hatóanyagait, de egy magyar házaspár felfedezte, hogy azok a száraz mákgubókból is kinyerhetők az orvosi igényeket kielégítő mennyiségben.
Elindult a 2017-es Év fája verseny, amelyben három jelöltre adhatják le a voksaikat: a vadalmára, a virágos kőrisre, illetőleg a fehér nyárra. Vadalma (Malus sylvestris) A magyar erdők szürke eminenciása, sem alaki tulajdonságaival, sem ökológiai sajátosságaival nem hívja fel magára a figyelmet. A nemes almafajtákkal való kereszteződése miatt génállománya hígulóban, a faj eltűnőben van. Virágos kőris (Fraxinus ornus) Ökológiai szempontból egyre nagyobb figyelmet kap (például a feketefenyő tömeges pusztulása miatt), emellett kertészeti szerepe is jelentős. 2017 év fajac. Sajnálatosan a gyomfa-szemléletünk továbbra is él, így nem becsüljük ezt a fafajt. Fehér nyár (Populus alba) Az egyre jobban átalakuló, leromló alföldi termőhelyek olyan őshonos fafaja, amely az ártértől a homok-, lösz- és szikes területekig egyaránt megtalálható, impozáns termetével, magas életkorával a sík vidékek tájformáló eleme. Szavazni ide kattintva tudnak.
Zengővárkony örülhet, hős szelídgesztenyéje nyerte a 2017-es Év Fája versenyt. A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős Fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig a gyulaji odvas hársfának adta különdíját. Több mint 18 ezer szavazat érkezett az Év Fája címért versengő fákra a szeptember elejétől október közepéig tartó online versenyben. Az Ökotárs Alapítvány által indított szavazáson 4088 szavazattal lett az első helyezett a mindössze 400 lelkes Baranya megyei község 300 éves, óriás szelídgesztenyéje. 1 / 7 A helyiek igazi "hősnek" és túlélőnek tartják a nyertes fát. "A századok során a fa kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, illetve azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek" - írják. Azzal, hogy megnyerte a magyarországi versenyt, Zengővárkony szelídgesztenyéje részt vehet a 2018 elején zajló európai versenyben is, amelynek fődíja az Európai Év Fája megtisztelő cím. Várhatóan február 1. és 28. Az év fája. között szavazhatunk majd a magyar jelöltre, amely szép reményekkel indul a vetélkedőben, hiszen azt 2011 óta már háromszor is magyar fa nyerte meg, két alkalommal pedig második helyezést értünk el.
Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti. A védett vagy védendő fajok felmutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet. Az Év rovarát a Magyar Rovartani Társaság vezetősége választja ki. Első ízben 2011 május 3. 2017 év fajr breeze. péntekjén, majd a későbbiekben a megelőző év utolsó ülésén (december 3. péntekjén) jelentik be és mutatják be a kiválasztott fajt. A választás során számos szempontot igyekeznek figyelembe venni, elfogadva, hogy minden szempontnak egyszerre nehéz megfelelni. Az Év rovara ne legyen túlságosan kicsiny, szabad szemmel is felismerhető legyen, legyen tetszetős, legyen jól ismert az életmódja, legyen viszonylag közismert, lehetőleg fűződjön hozzá kulturális "érdekesség", legyen gyakori, gyakran a laikusoknak is a szeme elé kerülő, legyen könnyen megjegyezhető, pozitív csengése a nevének, legyen egyszerűen megérthető ok arra, hogy miért védendő, legyen ismert az életközösségekben betöltött helye, szerepe, lehetőleg legyen iskolai tananyagnak a szereplője (vagy válhasson azzá).
Hasonló típusú károsítás alakulhat ki a fiatal fák gyökerén is. Természetes ellenségét, a vértetű-fürkészt (Aphelinus mali) Jeszenszky Árpád 1926 nyarán kezdte betelepíteni Magyarországra. A leveleken előforduló rovarfajok A vadalmafákon a közönséges levélpirosító alma-levéltetűt ( Dysaphis devecta) és a szürke alma-levéltetűt (Dysaphis plantaginea) lehet gyakrabban megfigyelni, de e fajok populációinak egyedszámát a fátyolkák, a katicabogarak és a zengőlegyek hatékonyan csökkentik. Az Év Fája – 2017 – Vadászlap. A közönséges levélpirosító alma-levéltetű jelentős nyári levélhullást, míg a szürke alma-levéltetű hajtásrövidülést és apró, deformált termések kialakulását idézheti elő. A levelek fonákján, a levelek, illetve a virágok alapjánál a nimfák által kiválasztott, hullámos viaszszálakról ismerhető fel az amerikai lepkekabóca ( Metcalfa pruinosa), amely szintén jövevényfaj. Az esetek többségében vagy maguk az imágók, vagy a nimfák is megtalálhatók a károsítás helyén. A táplálkozási szívásnyom nemcsak kaput nyit más fertőzéseknek, de megfelelő élőhelyet is biztosít a korompenésznek, és ezzel egyidejűleg a fotoszintetikus teljesítményt is csökkenti.