2006. január 20. 12:00 A téli útsózás kapcsán a só kultúrtörténetének különleges epizódjait elevenítjük fel a só eredetmítoszától, a királyi sómonopóliumon át, a középkori sóbizniszig. Betegséget gyógyít, méregtelenít, ördögöt, boszorkányt elűz A só eredetmítoszával, keletkezésével az évezredek folyamán számos elmélet foglalkozott. Arisztotelész a föld mélyében lévő alapanyagnak tartotta. A középkor embere szerint a nap energiájának hatására keletkezhetett, mások a patakok jótékony mosásának tulajdonították a folyókból kinyerhető só jelenlétét. Bizonyos területek elnevezései is utalhatnak erre az ásványkincsre. Egyes elképzelések szerint Elzász az ottani sós mocsarakról kapta az elnevezését. Mások úgy vélekednek, hogy Allemande (Németország) neve a só kelta haloin, holen vagy honalen kifejezésre vezethető vissza. A gyógyításra használt só az orvostudomány nélkülözhetetlen kellékeként a higiéniában nyert alkalmazást. A görögök és a rómaiak sóval gyógyítottak, a sós fürdőkkel az elgyötört végtagokat kényeztették.
Hogy ennek végül is mennyi haszna van hosszabb távon, azzal kapcsolatban alighanem neki magának is vannak kételyei (ma is ugyanaz a csakis fajtánkra jellemző embertelen pusztítás zajlik megannyi pontján a bolygónak), de az nem vitás, hogy amit az esőerdők kapcsán végzett, úgy faültető, kétkezi munkásként, mint fotográfusként, hatalmas eredmény. Mindezt a néha narrátorként is résztvevő Wenders olyan filmmé alakítja, ami egyszersmind a fényképezés és a mozgókép lenyűgöző ötvözete. Nyilván önmagukban Salgado fényképeit is leesett állal bámulná az ember, vagy ha ez a film mondjuk egy teljesen átlagos dokumentumfilm volna, amilyeneket a Spektrum TV-n vagy a többi hasonlón lát az ember (tehát nem moziba készült alkotás), akkor is megrázó élményt jelentene. Wenders azonban egyszerre használja szabadon és merészen a két médiumot, s közben mégis végtelenül finoman. A nézőben fel sem merül, hogy nem moziban van, mégis teljes természetességgel fogadja, ahogy a két immáron barát, Wenders és Salgado beszélget, ahogy utóbbit olyan fekete-fehér beállításokon láthatjuk, amik fotós portréknak is kiválóak, és így tovább.
Csak kattints ide, és rendeld meg DVD-n! Éjszaka a Földön fórumok Vélemények Lifeisamovie, 2017-08-20 21:16 34 hsz Keresem Lepkelali, 2010-01-31 13:12 1 hsz Melyik a viccesebb név? A Yo-yo, vagy a Helmut, ami majdnem Helmet? Vackos, 2009-11-21 10:26 4 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz
A legfontosabb bevételi források az idegenforgalomhoz és a város kikötőjéhez kapcsolódó iparágakhoz kapcsolódnak. Las Palmas lakossága vegyes: a spanyolok mellett a szigeteket felfedező portugálok és a spanyolok által leigázott helyi lakosok (guancsok) leszármazottai, illetve azok keverékei élnek a városban. Mauritius A vulkanikus szigetállam egyesek szerint a világ leggyönyörűbb egzotikus szigete. A buja trópusi növényzettel borított hegyoldalak, a magasban megbúvó apró tavacskák és a korall zátonyokkal övezett homokos tengerpartok valóban paradicsomi állapotokat tükröznek. Nem véletlen, hogy a szigetállam egyre több bevételre tesz szert az idegenforgalomból. Miért van éjszaka és nappal a Földön. E mellet nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak, különösen a cukornád termesztésnek, de teaültetvényekkel is találkozni. Mauritius igen sűrűn lakott, a szigeten 1, 2 millióan élnek. A lakosság rendkívül sokszínű, a népesség legnagyobb részét kitevő indiaiak mellett, madagaszkáriak, feketék, fehérek, kínaiak és különféle keverékek fordulnak elő a szigeten.
Értékelés: 4 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Az első epizódban elefántborj születik a szavanna csillagos ege alatt. A csorda a borjjal együtt éjszaka halad célpontja felé, mert olyankor hűvösebb a levegő. A műsor ismertetése: Egy újszülött elefántborjúnak alig van ideje hozzászokni a világhoz, mielőtt csordájával fáradságokkal teli, több száz kilométeres útra indul a szubszaharai Afrikán át. Ezek a csodálatos állatok már évezredek óta járják ezt az utat, de miközben haladnak előre, a könyörtelen hőség egyre inkább arra kényszeríti őket, hogy éjszaka vonuljanak. Így fordulhat elő, hogy számos új állatot is láthatunk, melyeket most először mutatunk be természetes élőhelyükön, éjszakai közegükben. Éjszaka a földön videa. Vajon a csorda vezetője képes lesz elvezetni csordáját és borját a vízhez? Évadok:
Wellington Wellington látképe Új-Zéland fővárosa, Wellington, az Északi- és Déli-szigetet elválasztó Cook-szoros partján fekszik az Északi-sziget déli csücskében. A város amfiteátrumszerűen öleli körbe az Oriental-öblöt - a hátteret adó vulkáni hegykoszorú felől csodálatos látványt nyújt. A mindössze 400 ezer lakosú település Új-Zéland politikai központja, gyönyörű fekvése és a környékbeli látványosságok miatt rengeteg turista is felkeresi, minek következtében a szolgáltató szektor adja a legtöbb munkát az itt élő embereknek.
Átkelés tutajjal a Pehkijärvi tavon, Tammela, Finland. Fotó: Esko Aaltonen 1930. A kiállítás különböző kultúrák mindennapjain keresztül mutatja be az energiához való viszonyulás változatosságát. Éjszaka a földön teljes film magyarul. Így kínál lehetőséget arra, hogy kicsit rácsodálkozhassunk saját mindennapi környezetünkre, fogyasztás-centrikus életvitelünkre. Fotók, képregények, játékok és modellek segítenek megérteni, hogy például a közlekedés, világítás, ételkészítés milyen változatos formában van jelen az egyes kultúrákban, vagy éppen az iparosítás előtti Finnország mennyiben különbözik a maitól. A rendezők a témát egy hanti sátor és egy finn háztartás eszközkészletének összehasonlításával vezetik be. Majd részletesen bemutatják, hogy a nomád szibériai rénszarvastartók hagyományos életmódja hogyan hagy szinte nulla szénlábnyomot (a széndioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke). Ezután megismerjük, hogy a nyugat-afrikai népek hogyan készítik agyagból, a nap energiáját felhasználva a házaikat és háztartási eszközeiket, miközben a fémhulladékot lámpaként és egyéb módokon hasznosítják újra.