chevron_right Skontó könyvelése egyéni vállalkozónál hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 12. 10., 17:46 Frissítve: 2017. 10., 17:45 Egyszeres könyvelésű egyéni vállalkozó számláit határidő előtt kiegyenlíti a vevő, ennek fejében 4 százalékkal csökkentett összeget utal, azaz 4 százalék skontót alkalmaz. Hogyan kell helyesen könyvelni a pénztárkönyvben (árbevételt, áfát) ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt. Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, számukra az szja-törvény 5. számú melléklete írja elő a vezetendő nyilvántartások körét és azok minimálisan kötelező adattartalmát. Ugyanakkor az említett melléklet I. részének 3. 2 pontja a pénztárkönyv kapcsán írja elő azt, hogy a pénztárkönyvet úgy kell vezetni, hogy annak alapján – a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói, illetve őstermelői tevékenységgel kapcsolatban pénzbevételt vagy – kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
A HUNTER HAWK Kft. felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/001945 Ismerkedj meg az Egyéni vállalkozók könyvelése képzéssel és a szakmára jellemző feladatkörrel! Egyéni vállalkozók könyvelése tanfolyam sikeres elvégzésével vállalhatod egyéni vállalkozók könyvelését. Az Egyéni vállalkozók könyvelése képzés távoktatásban az ország egész területéről elérhető, így lehetőséged van, hogy saját igényeid szerint végezd tanulmányaidat.
Pénzforgalmi szemléletű könyvvitelben – így a pénztárkönyvben – a rögzített gazdasági eseményekhez pénzmozgásnak kell kapcsolódnia. Ha nem kapcsolódik, akkor azt az analitikában kell bemutatni – ilyen például a kiszámlázott, de a vevők által még ki nem egyenlített követelés. Ebből következően a skontó miatt csökkentett összegű bevétel jelenik meg a pénztárkönyvben. Az áfahatás attól függ, hogy a szerződésükből mi következik. A fizetési határidőhöz kapcsolódó engedményeknek a megadása – a szerződő felek döntése alapján – kétféle módszerrel történhet: – konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó engedményről helyesbítő számlát állítanak ki; vagy – nem számlázzák konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan az engedményt. Ha az engedményt nyújtónál számlázzák a skontónak megfelelő összeget, akkor a helyesbítő számla kiállításával a (korábbi) pénzforgalmi könyvelés pontosan megegyezik a két számla eredőjével. Ha nem számlázzák – és nem a pénzforgalmi áfa speciális szabályait választotta az egyéni vállalkozó az áfatörvény alapján –, akkor a számlának megfelelő magasabb áfát kell befizetnie, ami megjelenik a pénztárkönyvben is, illetve a különbözettel kisebb bevétele keletkezik.
Mit várhatunk el a könyvelőtől? tisztában van az aktuális szabályozásokkal, ezeknek megfelelően jár el, maradéktalanul tájékoztat bármilyen kérdés vagy megoldandó feladat merül fel, betartja a határidőket, különösen a bevallásokat illetően, a befizetendőkről, egyéb kötelezettségekről időben tájékoztat, ügyel a törvény szerinti bizonylatok szabályos formájára, ha nem megfelelőek, arról tájékoztat, minden feladatát jogtiszta szoftverrel végzi. A könyvelő feladata: könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés, bevallások készítése, beszámolók készítése.
Ilyen hozzájárulásnak tekinthetõ például, ha a "titok ura" egy polgári perben tanúként kihallgatott személynek a tanúvallomás megtételéhez felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól. A személyhez fûzõdõ jogokat egyebekben szerzõdésben, vagy akár egyoldalú nyilatkozattal érvényesen kizárni, illetõleg korlátozni nem lehet. Polgári jogi védelem Az a személy – az üzleti titok megsértése esetében jellemzõen jogi személy -, akit személyiségi jogaiban megsértettek, vagyis üzleti titkát jogosulatlanul nyilvánosságra hozták vagy azzal bármilyen más módon visszaéltek, a Ptk.
Összességében, az új törvény által hozott előrelépés, hogy a jóval kidolgozottabb és az uniós jognak megfelelő új szabályozás mindenképp komolyabb hangsúlyt ad az üzleti titok védelmének, a részletesebb szabályozás pedig hatékonyabb jogvédelmet tesz lehetővé a jövőben. Want to read more valuable information?
Az üzleti titok védelme a mai magyar jogrendben elsõsorban a Polgári Törvénykönyv és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) szabályain keresztül valósul meg. Azok a gazdálkodó szervezetek, jogi személyek, akiknek üzleti titkát, illetõleg üzleti titokhoz való jogát megsértették, mind a Ptk., mind a Versenytörvény alapján erkölcsi illetve vagyonjogi jellegû szankciókat, ezen belül is elsõsorban a nem vagyoni kártérítés intézményét vehetik igénybe a jogsértõvel szemben. Az üzleti titok fogalma Polgári Törvénykönyvünk a személyhez fûzõdõ jogok, a levél- és magántitok védelme körében nevesíti az üzemi illetve az üzleti titok védelmét. Az üzemi vagy üzleti titok a jogszerûen mûködõ üzemmel, illetõleg üzlettel és ezek mûködésével kapcsolatos olyan adat, amelynek illetéktelen személyek tudomására jutása az üzem, illetõleg az üzlet zavartalan, biztonságos mûködését vagy anyagi érdekeit veszélyezteti. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Versenytörvény) az üzleti titok fogalmát a fenti Ptk-beli fogalomnál szélesebben határozza meg: minden olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tény, információ, adat, megoldás, amelynek titokban tartásához a jogosultnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelynek titokban maradásához a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
A fentiekbõl kitûnik, hogy amennyiben az üzleti titkot nem tisztességtelen módon szerezték meg, illetõleg azt nem jogosulatlanul közölték mással vagy hozták nyilvánosságra, akkor az üzleti titok sérelme a Versenytörvény alapján nem valósul meg. Versenyfelügyeleti eljárás Az üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása, annak mással történõ jogosulatlan közlése vagy nyilvánosságra hozatala esetén a Versenytörvény alapján versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának van helye. Az eljárás keretében a már ismertetett polgári jogi igényekkel megegyezõen lehet keresettel kérni a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértés abbahagyását, eltiltását, megfelelõ elégtétel adását, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ állapot helyre-állítását, stb. A Versenytörvényben tisztességtelen piaci magatartásként szabályozott üzleti titok-sérelem esetén a magatartás tudomására jutásától számított hat hónapon belül – de legfeljebb a magatartás tanúsításától számított három éven belül – indítható per.
Kérheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését. Kérheti az üzleti titkot tartalmazó anyagok megsemmisítését vagy részére történő átadását. Felmerülhet igényként, hogy az ügyben hozott határozatot nyilvánosságra hozzák, például a sajtóban megjelentessék. Kártérítést is követelhet. A bíróság a törvényben meghatározott feltételek esetén pénzbeli ellentételezést is elrendelhet a jogosult javára. Ez akkor is alkalmazható a jogsértővel szemben, ha a jogsértő nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan személytől jutott hozzá, aki azt jogosulatlanul szerezte. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.