Földünkön olaj-kitermelés folyik, valamint fogyasztás, olajfogyasztás, olaj-égetés, a folyamatokat pedig nagyhatalmú országok nagyhatalmú emberei irányítják - akik az olajból élnek. Az olaj fogytán van, másrészt a nagy olajfogyasztás kibocsátással is jár, ami a Földet ketyegő bombává tette. Ha a felmelegedést sikerül 2 fokon belül tartani, megúszhatjuk, másképp astala vista bébi. Ehhez azonban 2015-re stabilizálni, és végső megtorpanásra kell bírni a globális kibocsátást, hogy utána elkezdjük csökkenteni. Nem tetszik ez a terv? Kár, mert nincs másik, és nem is lesz. Amióta beköszöntött a posztmodern állapot, a posztmodern kor, azóta nem tudjuk megmondani, milyen korban élünk, mi a korunk neve, hát most már tudjuk: a hülyeség kora ez. Most k*rjuk szét a Földünket azzal, hogy nem állítjuk meg a kibocsátást - most, ezekben a percekben is, ahogyan beszélünk. A film az időutazás eszközével él, így teszi ránk azt a döbbenetes hatást, ami a film premierének napjától valószínűleg (remélhetőleg) megrázza a világot.
Sci-fibe oltott dokumentum-filmdrámával, A hülyeség korá val ünnepli az OzoneNetwork az idén negyven éves Föld napját, a zöld mozgalmak ősét. A mozi tévépremierje 21 óra 5 perckor indul az OzoneNetwork tévéműsorán, de 16 órától éjfélig weboldalunkon is meg lehet nézni az egész filmet, az alábbi cikkben. A hülyeség kora 2055-ben játszódik. Főszereplője - a már Oscar-díjra is jelölt Pete Postlethwaite - idős történész, aki archív filmfelvételeket nézve a bolygóról azon töpreng, az emberiség miért is nem mentette meg a Földet akkor, amikor még lehetősége lett volna rá. Íme a film, melyet két, egyenként mintegy 45 perces részben nézhetsz meg itt: A hülyeség kora (1. rész) A hülyeség kora (2. rész) Égető problémák fiktív keretben A film szempontjából archív felvételek valójában 2004 és 2008 között készült dokumentumfilmek valódi emberek valós történeteiről: a klímaváltozás már ma is látható következményeiről. Bár néhány jövőt bemutató számítógépes grafikával készült film az (a tenger alá merült London, az Északi-sark langyos, jég nélküli vize, vagy az élelem után kutató emberek hordái), A hülyeség kora visszatekintő kisfilmjei egyáltalán nem fikciók: valódi emberek néznek rajtuk szembe a fosszilis üzemanyagok használatának már ma is látható hatásaival.
A gyilkos a vallomásában azt mondta, hogy egyedül tervelte ki a merényletet, nem voltak segítői. Ferenc józsef halála. A hatóságok kérdőre vonták ezt a kijelentést, mivel Svájcban sok politikai menekült tartózkodott, és nem tartották kizártnak, hogy Lucheni esetleg tagja lehetett egy szervezetnek, ami a császár életére törhet. Luchenit még az év októberében elítélték. Halálbüntetést akart, de mivel Genfben a halálbüntetést akkorra már eltörölték, életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Végül 1910-ben öngyilkosságot követett el a cellájában.
246 éve, 1776. március 9-én született Habsburg József Antal János főherceg, a népszerű József nádor. Bár nem volt uralkodó, mégis ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel valóban az ország és a nemzet érdekének szentelte életét. II. Még a koporsóból is fenyegette Ferenc József hatalmát Kossuth Lajos » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia gyermekkorát Firenzében töltötte, Bécsbe 1790-ben került, amikor apja császár lett. Tizenhat évesen járt először Pest-Budán, amikor a Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták. Másik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg amikor elterjedt, hogy magyarul tanul. Első magyartanára Verseghy Ferenc költő volt, aki részt vett a magyar jakobinus mozgalomban. Józsefet egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg, a poszton ő volt a 103. és az utolsó előtti, egyben a második Habsburg.
Halálának 150. évfordulója alkalmából eredeti nyughelyükre kerültek vissza báró Eötvös József és családjának földi maradványai. Az ünnepélyes gyászmisét Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke celebrálta az Ercsi Plébániatemplomban. A koporsókat a korabeli hagyományoknak megfelelően lovaskocsival szállították át az Eötvös Kápolnába, ahol méltató beszédet mondott Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A kápolnában dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és L. Ferenc józsef hall. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója búcsúztatta az államférfit. Az évforduló alkalmából rendezett emlékkonferencián elhangzott: napjainkban is zajlik Eötvös József szerteágazó, mint egy négyezer darabos levélhagyatékának összegyűjtése. A Magyar Nemzeti Múzeum egy különleges tablókiállítással emlékezik, ami megtekinthető a kápolnában. Megmentett sírhely Az 1828-ban báró Eötvös József anyai nagyanyja, Szapáry Julianna grófnő által építtetett kápolna – ahová végakaratának megfelelően 1871-ben Eötvös Józsefet is eltemették – és a mögötte található, Ybl Miklós tervei alapján 1879-ben épült obeliszk szinte teljesen elpusztult.
A művésznő szerint a musical egyik erőssége, hogy a forgatókönyv nagyban támaszkodik történelmi forrásokra. Janza Kata az Indexnek elmondta, Sisi színpadi megformálása (és persze az egész darab) rengeteget változott az évek alatt, a legújabb, Kecskeméten bemutatott adaptáció pedig már jóval modernebb megközelítéssel fordult a téma felé. Sőt szerinte Erzsébetnek egy XX. századi "megfelelője" is volt. Én mindig Lady Dianával példálózom. Az ő története is a szemünk előtt zajlott, végig is néztük. Ferenc józsef halal.fr. A gyerekeit ismerjük: Vilmos és Harry hasonló tragédiát éltek meg, mint egykor Sisi lányai. Diana hercegnét is imádta a nép. Ő amolyan modern megfelelője volt Erzsébetnek. Sisi-kultusz történészszemmel Többféle Sisi-kultuszról beszélhetünk. Magyarország elég specifikus helyzetben van, hiszen a hagyományos kultusz nálunk elsősorban a kiegyezéssel és Erzsébet magyarok iránt érzett szimpátiájával függ össze, és ez a XIX. század végén, illetve a XX. század elején intézményes formát is kapott. A császárné Ausztriában máshogy viszonyult a feladataihoz, így az osztrákok is máshogy viszonyultak őhozzá.