A fiatalok belépés után a Társaság californiai noviciátusában kapnak kiképzést. Egyházjogi státusza: egyházmegyei jogú női szerzetes intézmény. A közösség jogi személy. A közösség nemzetközi központja: Rev. : Sister Jane Stafford SDSH, Superior General Cím: 9814 Sylvia Ave; 91324 Northridge, California; USA Tel. : 001+818-772-9961; Fax: 001+818-772-2742 Honlap: A közösség magyar központja: Jézus Szíve Nővérek Társasága: Szent Szív Központ Stafford Shannon Patricia nővér SDSH Cím: 1181 Budapest, Wlassics Gyula u. 84/b. Kongregációnk. Tel. : (1)290-9674; Fax: (1)296-0838 E-mail: jezusszivenov Honlap:
Jézus szíve templom és kolostor Crkva i samostan Presvetoga Srca Isusova Vallás római katolikus Egyházmegye Diakovár-Eszéki főegyházmegye Egyházközség Diakovári főplébánia Építési adatok Építése 1908. Rekonstrukciók évei 1979. Stílus barokk, szecesszió Tervezője Axman & Domes, Eszék Építtetője Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek Tartománya Felszentelés 1908. szeptember 14. Felszentelő Anđelko Voršak Alapadatok Hosszúság 37 m Magasság 17 m Szélesség 11 m Építőanyag tégla Elérhetőség Település Diakovár Elhelyezkedése Jézus szíve templom és kolostor Pozíció Horvátország térképén é. sz. Nyolcvanéves a Jézus Szíve Nővérek Társasága | Szerzetesek. 45° 18′ 38″, k. h. 18° 24′ 54″ Koordináták: é. 18° 24′ 54″ A Jézus szíve templom és kolostor a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek temploma és kolostora Horvátországban, az Eszék-Baranya megyei Diakovár településen található. Fekvése [ szerkesztés] Az épületegyüttes Diakovár belvárosában, a Tomiszláv király utca (ul. kralja Tomislava) 22. szám alatt található. Története [ szerkesztés] A Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek 1868 -ban kaptak meghívást Josip Juraj Strossmayer diakovári püspöktől, hogy jöjjenek Diakovárra és vegyék át az itteni iskolákban az oktatást.
Vagy nem is szerzetesrend? Nem tudtam letenni a könyvet, míg választ nem kaptam erre a kérdésemre. Valóban nem szerzetesrend. Társaságnak nevezi Páter Bíró. Jézus Szíve Társaságának. Jézus Szíve Népleányainak. A jezsuita páter, aki később a Jezsuita Rend magyarországi helytartója lett, a szív jóságát hirdette, és az általa véghez viendő jó cselekedetek zálogát a női lélekben látta. Jézus Szíve Nővérek Társasága könyvei - lira.hu online könyváruház. Bíró Ferenc jezsuita 1915-ben alapította meg a Szív újságot, amely gyorsan népszerűvé vált az egész országban. Általa adva volt a lelkiségi írások, a katolikus sajtó terjesztése, az apostolkodás. De ki végezze ezt? Iskolát létesített lányok számára, akik hitoktatók lettek, és az újság írásában és terjesztésében is segítettek. Hogy anyagilag függetlenek lehessenek, könyvkereskedést nyitottak, ez lett a KORDA elődje. A Korda név jelentése Bíró Ferenc szerint: Corda Omnium Res Dicamus Amore = Mindenek Szívének szenteljük oda dolgainkat szeretettel. De mikor és hogyan alakult meg a Jézus Szíve Népleányok Társasága?
Egyik nővérünk rendszeresen publikál egy katolikus honlapon, és imakártyákat nyomtattunk több nyelven is. Jelen voltunk a Szerzetesek tere rendezvényen, ahol kézműves-foglalkozást tartottunk a gyerekeknek, és a missziós rózsafüzér egy tizedét vezettük. Fotó: Jézus Szíve Nővérek Társasága Magyar Kurír
Teadélutánokat is tartottak, meghívásra válaszolva házhoz mentek a nővérek, beszélgettek a világi hívekkel. Bábokat is vittek magukkal, játékos formában tanították a hitet, de ha valamilyen gyanús alak jelent meg, azonnal más témára váltottak. A közösség Budapesten, a Mária utcában kapott egy lakást is. – A társaság legfőbb karizmája az örömhír terjesztése. Hogyan mutatkozik meg ez a mai világban? – Szeretnénk olyan mély lelki élményt és tiszta egyházi tanítást adni az embereknek, hogy felébredjen vagy megerősödjön bennük az a vágy, hogy közelebb kerüljenek Jézus Krisztushoz, hogy mindenben közösségre lépjenek vele, különösen a szentségek által. Hittant tanítunk a plébániákon, katolikus iskolákban, gyerekeket, fiatalokat, felnőtteket készítünk fel a szentségekre, lelkigyakorlatokat tartunk az egész országban. Kaliforniában van két lelkigyakorlatos központunk: egy a San Bernardinó-i egyházmegye területén, a Nagy Medve-tónál a hegyekben, a másik pedig Santa Ana városában, az orange-i egyházmegyében.
Ránk bízta azt az imádságot, amely Jézus életének eseményeit mutatja be. Ez az Isten útja, és az ember útja is egyben. A rózsafüzér imádság, szemlélődő imádság: Máriával Jézusra fókuszálunk. Ha nem ezt tesszük, akkor erőtlenek leszünk, utat tévesztünk. Abból kell építkezünk, amit az Egyház tanít nekünk. Ha nem imádkozunk együtt Máriával, akkor sokszor beengedünk olyan gondolatokat, cselekedeteket is, amelyek nem krisztusiak. Köszönjük meg, hogy az Úr ilyen ajándékot adott nekünk. Köszönjük meg Máriát, aki nem szűnik meg értünk imádkozni, mint gondos anya. Legyen mindennapi életünk erőforrása. Mindennap imádkozzuk el a rózsafüzért. Legyen ez életünk, napjaink meghatározó része. Ha "beépítjük" Őt mindennapjainkba, akkor az életünk is jó irányba halad. Mint a veszprémi főpásztor kiemelte: saját életében is tapasztalta, hogy az egész élete, napirendje nincs rendben, ha valami miatt elmarad a napi rózsafüzér imádság. Végezetül arra kérte és buzdította a híveket, hogy ez az ünnep legyen egy közös elhatározás: Márián keresztül minden nap Jézus Krisztusra figyelünk, és így az Atyaistent egész életünk során tudjuk dicsőíteni.
– Tehát nem arról volt szó, hogy már ekkor közösséget alapított? – Ekkor még "csak" annyi történt, hogy teljesen átadta Istennek az életét. Jött a háború. Ida közben elvégezte a Pázmány Péter Egyetemen a magyar–latin–filozófia szakot. A környezete hamar észrevette, hogy valami megváltozott Idában, sugárzott belőle a derű, az öröm. Kérdezték tőle: "Mi történt veled? " "Átadtam az életem Istennek, hagyom, hogy ő irányítson" – válaszolta. Többen is csatlakoztak hozzá, elsőként a cserkésztársa, a szintén kassai származású Jaschkó Hermina, aki elhívta őt az említett lelkigyakorlatra. Kezdetben hatan voltak, de valószínűleg többen is, csak mások lazábban kapcsolódtak a közösséghez. Az Ida nővér által létrehozott társaság célja az volt, hogy hatékonyan átadják az örömhírt és az Egyház tanítását mindazoknak, akiket a politikai helyzet miatt talán többé nem is látnak majd. Amikor a háború után a gyorsan kibontakozó kommunista rendszer már egyre nyíltabban üldözte az Egyházat, a nővérek legépelték, titokban sokszorosították a hittanleckéket, és elküldték gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Dénes Valéria Rózsaszín virágok című csendélete száztíz millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria őszi árverésén, de magas áron ütötték le Uitz Béla, Berény Róbert és Duray Tibor alkotásait is. Dénes Valéria 1910-es években alkotott csendélete 75 millió forintos kikiáltási árról indulva érte el a 110 millió forintos leütést. A festőnő egyik másik alkotását, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét ugyanennyiért árverezték el a Virág Judit Galéria 2019-es tavaszi aukcióján. Annak a képnek a kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festmény ismert csak a szakértők előtt. Uitz Béla A moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegyház című alkotása lett az aukció második legmagasabb áron leütött műalkotása: az 1920-as években készült festmény 65 millió forint kikiáltási árról indulva végül 90 millió forintért kelt. Két műalkotás is 70 millió forintért cserélt gazdát: Berény Róbert Pipás csendéletének kikiáltási ára 40 millió, Duray Tibor Éva című, 1935-ös olajképe kikiáltási ára pedig 44 millió forintról indulva érte el ugyanazt az összeget.
Vigyázzatok Mariora. " Brugge-i helytörténészek is segítettek Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa az Indexnek elmondta: a brugge-i helytörténeti múzeumot is megkeresték, hogy segítsenek azonosítani, hol készült pontosan a kép. Kiderült, hogy lehetetlen megmondani, mert ugyan több épület felismerhető rajta, Dénes Valéria sajátos tömörítése és rálátásos technikája miatt a valóságosnál kisebbnek tűnnek a távolságok. Az 1914-es budapesti kiállítás kritikusa is kiemelte ezt: "jdnem az aviatikus nézőpontjából felvett városkép a festmény motívuma. Sajátságos, mennyire szeretik ezt a rálátásos festést: Nagybányán, Párizsban, Budán s másutt is egész sor képet festettek — toronyból. Természetes, hogy ily nézőpontból még a naturalisztikusan festett kép is idegenszerű nekünk többi embereknek [... ]. Galimbertiéknél az idegenszerű jellemvonást tetézi az a körülmény, hogy a naturalista akcentust tudatosan kerülik. Csendéleteik is mind rálátásosak, sőt egy-egy akt hátterébe festett városkép is rá látásos.
Magyar avantgarde festőművész Budapest, 1877. november 2. – Pécs, 1915. július 18. Dénes Valéria [1902-ig Deutsch, asszonynevén Galimberti Sándorné] (Budapest, 1877. július 18. ) magyar festőművész. Férjével, Galimberti Sándorral a kubizmus első magyar képviselője volt. Amsterdamban, Budapesten, Nagybányán és Párizsban két évig Matisse-nál tanult. Egész működését felölelő gyűjteményes kiállítást rendezett férjével együtt a Nemzeti Szalonban (1914-ben), kiállított képei a posztimpresszionizmus hatását mutatták. Később a kubizmus felé fejlődött művészete, melynek egyik legjelentősebb képviselője volt Magyarországon, férjével: Galimberti Sándorral. Dénes Valéria Különleges életutat járt be az 1877-ben Budapesten született Dénes Valéria. Egy családi tragédia terelte a művészi pálya irányába. Édesapja, aki erdőmérnök volt, hátgerincsorvadást kapott és tolószékbe kényszerült. Ettől kezdve a feleség, Valéria édesanyjának élete mártíromság lett. Valéria úgy menekült a komor családi hangulat elől, hogy festeni kezdett.