hajléktalan; 2015-03-21 06:10:00 Mind szakmailag, mind emberileg elbuktak a Honvédkórház azon dolgozói, akik hagyták, hogy múlt hét vasárnap egy hajléktalan férfi meghaljon az utcán. Az eset sajnos nem egyedi, a hajléktalan emberek minőségi egészségügyi ellátása Magyarországon nem biztosított megfelelően, pedig az egészséghez való jog alapvető emberi jog, ami mindenkit egyformán megillet. Néhány méterre a Honvédkórház bejáratától hunyt el vasárnap egy idős hajléktalan férfi, az esetről lapunk is beszámolt. Az eddig ismert információk szerint a 60 éves, ittas állapotban lévő férfit még szombat este szállították a kórház sürgősségi osztályára, onnan azonban vasárnap hajnalban "önkényesen" távozott, kritikus állapota miatt azonban nem jutott messzire. A vérző fejű beteg órákon keresztül próbált segítséget kérni, mire az utcán valaki észrevette - ám hiába szólt a kórház portáján, senki nem volt hajlandó segíteni, a mentőket is egy járókelő hívta ki. Az ügyben a Honvédelmi Minisztérium és a rendőrség is vizsgálatot indított.
ihm Gézhelyzet kórház a káosz szélén - YouTube
A Kórház a város szélén című népszerű cseh tévésorozat 20 év múltán visszatér a képernyőre. A széria egykori főhőse, Sova doktor azonban csak mellékszereplő lesz az új epizódokban. A Kórház a város szélén új részeinek szerzői még nem akarnak túl sok részletet elárulni a folytatás tartalmáról. "Nem lépünk még egyszer ugyanabba a folyóba, de nem is szakadunk el az eredeti mű hangulatától. Persze nem maradnak el a mára utaló események, a privatizáció, a politikai változások; szóval napjaink gondjai kerülnek majd terítékre" - mesélte az egyik szerző. A mű szellemi atyja, a forgatókönyvíró Jaroslav Dietl már meghalt, ezért a szerzői jogokat felesége, Magdalena Dietlova bocsátotta a stáb rendelkezésére. A forgatási jogot a cseh közszolgálati televízió szerezte meg, annak idején ők készítették az eredeti sorozatot is.
A bankrendszer összeomlását csak úgy lehetett megakadályozni, hogy december 3-án a kormány korlátozta a számlákról felvehető összeg nagyságát. Intézményes államcsínyt emlegetnek A döntés nyomán Eduardo Duhalde ideiglenes elnök lemondta és bizonytalan időre elhalasztotta tévébeszédét, melyben a kabinet gazdasági reformelképzeléseit ismertette volna; a kormány pedig elrendelte, hogy hétfőn és kedden minden bank és pénzváltóhely tartson zárva. Az államfő csupán néhány újságíró előtt beszélt, és azt mondta, hogy az ország az anarchia szélén áll. Keményebben nyilatkozott viszont egyik - neve elhallgatását kérő - minisztere a DyN hírügynökségnek: a politikus gyermekdednek nevezte a bíróság határozatát, és intézményes államcsínnyel vádolta a testületet. Közölte: a döntés nyomán a bankoknak olyan pénzeket kell kifizetniük, melyekkel nem rendelkeznek, ugyanakkor úgy vélte, hogy az emberek megtakarításai nem vesztek el, csak jelenleg nem hozzáférhetők. Nincs megoldás A BBC tudósítója a helyzetet úgy értékeli, hogy nyílt konfliktus alakult ki a hatalmi ágak között, melynek nincs kézenfekvő megoldása.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell Magyarország történetét az 1950-es évektől az 1956-os forradalomig, a Kádár-korszak gazdaságát és társadalmát és a magyar eladósodás történetét, valamint a hidegháború legfontosabb eseményeit 1990-ig. Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered a Kádár-korszak ellenzéki erőit és a rendszerváltás közvetlen előzményeit. Ha október 23-án kimész egy megemlékezésre, eszedbe jut-e az, hogy az 1980-as években ugyanezért még megverhettek volna a rendőrök? Az 1980-as évekre egyértelművé vált, hogy a Szovjetunió képtelen fenntartani a szocialista tábor ellenőrzését. Az új szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov tudomásul vette a szocialista országok Moszkva irányvonalától eltérő társadalmi és gazdasági próbálkozásait. Magyarország külpolitikai megítélése már korábban sokat javult, az USA-tól 1978-ban még a királyi koronát is visszakaptuk. A rendszerváltozás eredményei, és, ami azóta történt | zanza.tv. Azonban a látványos propaganda ellenére, mint pl. Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése, kiderült, hogy Magyarországon az MSZMP pártvezetése képtelen volt a kialakult gazdasági és társadalmi krízis kezelésére.
1989. október 8-án megalakult a Magyar Szocialista Párt (MSZP): Örökölte az MSZMP vagyonát és hatalmi pozícióit Modern, szociáldemokrata párt 1989. október 23-án kikiáltották a harmadik köztársaságot. A pártállam bukása utáni első országgyűlési választásokat a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nyerte meg, Antall József vezetésével az MDF-FKgP-KDNP koalíciója alakított kormányt: Köztársasági elnök: Göncz Árpád (SZDSZ) Parlament elnöke: Szabad György (MDF) Alkotmánybíróság elnöke: Sólyom László Konstruktív bizalmatlansági indítvány: megerősítették a miniszterelnöki tisztség súlyát. Csak akkor kezdeményezhetik leváltását, ha ezzel párhuzamosan megnevezik az új miniszterelnököt is.
A rendszerváltó országgyűlésben 1990. május 23-án az MDF, az FKgP és a KDNP koalíciója alakított kormányt Antall József vezetésével. Mivel még így sem érték el a 2/3-os arányt, így pártközi megállapodás született az MDF és az SZDSZ között. Csökkentették a kétharmados többséghez kötött törvények számát. Bevezették az ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt és elfogadták, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlés válassza meg. Köztársasági elnöknek Göncz Árpádot jelölték, akit 1990. augusztus 3-án meg is választottak, és 2000-ig, két cikluson keresztül töltötte be a tisztséget. Az új országgyűlés megszüntette a szovjet típusú "tanácsrendszert", elfogadta az önkormányzati törvényt. Az önkormányzati választásokra 1990 őszén került sor. Az Antall-kormány október 25-én az olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása miatt benzináremelést jelentett be. A taxisok, miután a döntést nem vonták vissza, autóikkal az ország több pontján megbénították a forgalmat. Az SZDSZ és az akkori FIDESZ is a blokádot támogatta.