A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, téglalap alakú tere. A téren áthaladó korzó a Kárász utca közvetlen folytatása, kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelyeként. A villamos elhalad mellette, középületei (városháza, bíróság, főposta, bankfiókok, Tisza Szálló, szórakozóhelyek) és pusztán elhelyezkedése folytán is igen frekventált terület, 1950-ig – vásártérként funkcionált. Az első világháborúban itt állt a " fakatona", mely a háború áldozatainak állított emléket: akik adakozni akartak az áldozatok családjainak egy-egy pikkelyfejű szöget vásárolhattak és verhettek be a fába, a Fekete házban látható napjainkban. A háború végén francia katonák masíroztak a téren. A Széchenyi tér korzóját idős platán fasor határolja, ez a Kárász utca folytatása, jelenleg széles aszfaltozott sétány észak-dél irányban. Az korzót mindkét oldalán szegélyező térrész parkosított, szökőkutakkal és szoborcsoportokkal, mindegyik térrészen egy-egy szobor áll.
Az eddig is rémes belvárosi közlekedést tovább rontja majd a pénteki nemzeti ünnep alkalmából szervezett egész napos rendezvénysorozat, ugyanis a Széchenyi téren forgalomkorlátozásokat vezetnek be a programok miatt. Még ezt a hetet kell kibírni, ugyanis hétfőtől már kevesebb korlátozás lesz érvényben a Híd utca környékén – erről korábbi cikkünkben olvashat. Kikerüli a Széchenyit a 9-es és 19-es troli A Vértói úttól 10:02, 10:22, 10:42 és 11:02 órakor induló 9-es vonali járatok, valamint a Makkosházától 10:10, 10:30, 10:50 és 11:10 induló 19-es vonali járatok Lugas utca / Tarján, Víztorony tér irányába a Széchenyi teret nem érintik. Ezek a járatok a Lugas u. / Víztorony tér irányába a Bartók tér és a Glattfelder Gy. tér között a Széchenyi tér helyett a Tisza L. krt. felé terelőútvonalon közlekednek. Kép: SZKT A járatok nem érintik a Széchenyi tér ideiglenes megállóhelyet és a Dózsa utca megállóhelyet, helyette a terelőútvonalon lévő Tisza Lajos körút és az Anna-kút villamos megállóhelyeken állnak majd meg.
WR: 2018 januárjában a szegedi városháza házasságkötő termében jelentette be Orbán Viktor, hogy milyen beruházásokat támogat a kormány a városban. A Modern Városok Program keretében pénzügyi segítséget ígért többek között a Széchenyi tér rekonstrukciójához, ám volt egy feltétel: a két világháború közötti állapotok figyelembe vételével kellett a terveket elkészíteni. F. R. : Igen, ez a feltétel aztán sok vitát generált, hiszen többen azt gondolták, hogy ezt úgy kell érteni, mintha egy egykori képeslap alapján visszaállítanánk a tér régi formáját. Ezt azonban úgy kell értelmezni, hogy a tér egykori szellemiségét kell sorvezetőnek használni, és a modern kor kihívásai közé kell beágyazni. Ez azt jelenti, hogy olyan korabeli építészek, mint például Rerrich Béla szerették szintben is megbontani a tereket, ahogy a róla elnevezett téren is látható. Ezért például azokat a zöld parcellákat, melyeket mi képzeltünk a Széchenyi térre, kissé megdöntöttük, egyúttal megemeltük, így szegélyük is lesz a mellettük elhaladó út mentén.
Természeti szépségén túl a liget különlegessége nekünk magyaroknak, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt festette 1907-ben a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményeit. Erre a tényre a bejáratnál magyar nyelvű tábla emlékeztet. Magányos cédrusként a liget egyik legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry. A vastag törzsű, kiálló gyökerű fa 3 különálló ágat növesztett, melyek különböző nézőpontból más-más asszociációra adnak lehetőséget. Csontváry Önéletrajzában így ír a fáról: "a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot. " Lamartine fája az 1960-as években kiszáradt. A 20. század végén Rudy Rahmen faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik.
Akkor lenne indokolt külön szócikkben tartani ezt témát, ha pl. választ kapnánk a ==Kép keletkezése == körülményeire == A festmény viszontagságai == (Gerlóczy mentette meg ezt is? ) stb. kérdésekre. Mióta látható Pécsett stb.? És nem ártana a kép stílusát részletesen elemezni. Arra többen rámutattak, hogy Csontváry szándéka szerint naturalista volt (és nem szimbolista), tehát azt akarta hűen lefesteni, amit látott. Jó munkát ehhez a cikkhez. -- Linkoman vita 2011. március 21., 16:42 (CET) [ válasz] Kedves Szerkesztőtársam, Linkoman! Utánanézek és bővítem a szócikket! Nagyon szeretném, ha a Magányos cédrus (egyértelműsítő lap) -on található hivatkozások szócikkei megmaradhatnának, mert hasonló nevű dolgokról szólnak. A Magányos cédrus (fa) szócikk már "elesett a csatában", jó lenne ezt megmenteni! (:-) Torma István vita 2011. március 21., 17:45 (CET) [ válasz] OK, jó munkát kívánok és sok örömöt a szerkesztésben. Üdv. március 22., 10:25 (CET) [ válasz] (( segély)) (? ) Kedves Szerkesztőtársam, Linkoman!
9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft július 15. Mai évfordulók
Az 1963-ban Székesfehérváron megrendezett (majd Budapestre továbbvitt) életmű-kiállítása hatalmas közönségsiker volt. 1973-ban Pécsett megnyílt az önálló Csontváry Múzeum. Hosszas előkészítést követően 1994-ben nemzetközi kiállítás-sorozaton mutatták be a műveit, de a sokak által várt átütő külföldi siker ekkor elmaradt. Csontváry műveinek többségét közgyűjteményekben őrzik – a Magyar Nemzeti Galéria mellett a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a pozsonyi Nemzeti Galériában, a Losonci Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban. Számos alkotása található magántulajdonban. A tárlat helyszíne a budai várban található és tavaly megújult volt Honvéd Főparancsnokság. A 17 teremben a téralakításhoz mintegy 1200 négyzetméternyi vendégfal épült. A tárlat bejárása kötött: a termek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A falakon megjelenő információs szövegeken kívül filmekkel is találkozhat a látogató. Mispál Attila filmrendező vezetésével olyan játékfilmes spotok készültek, amelyek Csontváry életében és művészetében meghatározó aspektusokat jelenítenek meg közérthető módon, röviden.