Ajánlom akár egynapos kirándulásra akár több nap is beleférhet. Óriási kifutókat építettek a nagyvadak számára a Gulyadomb tetején. Jó kis túra végigjárni az állatkertet. Veszprém megye. A festett, kreatív "viziállatok" a Séd partján találhatóak, a muzeális jellegű vízmű udvarán. Veszprém testvérvárosa többek közt a finnországi sarkkörön fekvő város, Rovaniemi, ahol a mikulás lakik. Nagyon köszönöm a fotókat Arnhoffer Klárának! Veszprémi látnivalók a Hazahúzó műsorban – videó
A világhírű herendi Porcelánművészeti Múzeumban a porcelángyár történetét követhetjük végig, részben termékei, részben régi iratok, fotók, oklevelek, plakettek segítségével, ám a vállalkozó kedvűek a Porcelánium manufaktúrában megpróbálkozhatnak saját kezűleg is a porcelánkészítéssel. Ajkán a Kristály Múzeum várja az érdeklődőket, bemutatva az itt készült termékeket és az üveggyártás történetét.
08. 18 22:16 Látnivalók országosan Balaton Békéscsaba Budaörs Budapest Cegléd Debrecen Dunakeszi Eger Encs Érd Esztergom Gyöngyös Győr Gyula Hajdúszoboszló Hatvan Kaposvár Kecskemét Miskolc Monor Nyíregyháza Orosháza Pécs Salgótarján Sárospatak Sátoraljaújhely Siófok Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szentendre Szolnok Szombathely Tatabánya Tokaj Zalaegerszeg
Nyaralás Szálláskereső Balaton Észak-Magyarország Hajdúszoboszló Hévíz Balatonfüred Siófok Gyula Programok Látnivalók Jegyvásárlás Blog → Összes látnivaló → Közép-Dunántúl látnivaló → Veszprém és környéke látnivaló Összesen 243 db találat Veszprémi látnivalók találat Veszprém x Laczkó Dezső Múzeum Veszprém Múzeum Viadukt (Szent István völgyhíd) Veszprém Műemlék Veszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt. Tűztorony Veszprém A város egyik jelképe, a Tűztorony épülete. Látnivalók, Veszprém megye | Tudósítók.hu videók. Veszprémi Állatkert Veszprém Vadaspark és állatkert A neves Afrika-kutató, vadász és vadászati szakíró, Kittenberger Kálmán nevét viselő Növény- és Vadaspark a Fejes-völgy festői környezetében talált otthonra. Dubniczay Palota Veszprém Az 1751-ben barokk stílusban épült emeletes ház az építtetőjéről, Dubniczay kanonokról kapta nevét. I. Szent István király és Gizella királyné szobra Veszprém Köztéri szobor A Vár utca végén emelkedő kilátóbástyánál áll az első magyar királyi pár szobra. Innen kitekintve csodálatos kilátás nyílik a városra.
1946. február 28. Szerző: Tarján M. Tamás 1946. február 28-án hajtották végre a Népbíróság halálos ítéletét Imrédy Béla egykori miniszterelnökön (1938-39), a Markó utcai fogházban. Imrédy közgazdasági pályáról indult, Gömbös Gyula pénzügyminisztereként került be a nagypolitikába, az első (Darányi-kormány idején végrehajtott) zsidótörvény egyik kidolgozója volt, majd az ő miniszterelnöksége idején, 1938 decemberében nyújtották be a másodikat. Imrédy kezdetben a hivatásrendi eszmék iránt vonzódott, miniszterelnöksége alatt azonban a szélsőjobboldal irányába tolódott, hitleri mintára létrehozva a Magyar Élet Mozgalmat. Az egyre radikálisabb Imrédyt végül úgy sikerült eltávolítani a hatalomból, hogy kiderítették, egyik dédanyja zsidó volt, ezért 1939 márciusában önként lemondott. Magyarország német megszállása után (1944. március 19. ), mint szélsőjobboldali ellenzéki vezető aspirált a vezetésre, de a németek nem bíztak meg benne. Zsidó volt az antiszemita miniszterelnök | 24.hu. Később tárca nélküli gazdasági miniszter lett Sztójay Döme 1944-es kormányában.
Igen nagy felelősség terhelte amiatt, hogy az ország mind bel-, mind külpolitikailag szélsőségesen fasizálódott. Ennek a gyászos útnak egyes állomásait mutatja be a szerző. Munkája a tudományos pontosság és az olvasmányosság szerencsés találkozása. Imrédy Béla Miniszterelnöksége. Tartalom Előszó 7 Imrédy Béla miniszterelnöksége Az Imrédy-kormány megalakulása 13 Az uralkodó osztályok belső ellentétei a gömbösi totális fasiszta kísérlet bukása után 13 Imrédy Béla bekapcsolódása a politikai életbe 23 A Darányi-kormány bukása és az Imrédy-kabinet megalakulása 30 Az Irmédy-kormány programja és fogadtatása 37 Imrédy kormányzati tevékenységének főbb vonásai 1938. szeptemberig 47 Az Imrédy-kabinet első intézkedései. Az Eucharisztikus Kongresszus Budapesten 47 Imrédy a tengelyhatalmak fővárosaiban. A totális fasizmus irányába mutató törvényjavaslatok 53 Az Imrédy-kormány válsága és bukása 58 Az 1938. novemberi belpolitikai válság előzményei 58 Szakadás a NEP-ben. Az Imrédy-kormány lemondása 70 Imrédy kísérletei kormánya helyzetének megszilárdítására 1938-39 fordulóján 80 A Magyar Élet Mozgalom.
Az első bécsi döntés (1938. november 2. ) után azonban már egyértelművé vált, hogy ő sem tudott ellenállni a német hatásnak, politikáját egyre inkább a kritikátlan németbarátság és a diktatórikus törekvések határozták meg. A rendeleti kormányzás bevezetésével először 1938 októberében próbálkozott, de a minisztertanács ellenállt a nyomásnak. A politikai válság elmélyülését jelezte, hogy 1938. november 22-én hatvanketten kiléptek a kormánypártból, s a parlament leszavazta a kormányfőt. Horthy Miklós kormányzó azonban, visszariadva a német nehezteléstől és a szélsőjobboldali felzúdulástól, ismét őt bízta meg kormányalakítással. Imrédy Béla | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. Imrédy engedélyezte a Volksbund megalakítását, és megindította a faji alapra helyezett második zsidótörvény előkészítését. 1939. januárban a politikai hívei összefogására meghirdette a Magyar Élet Mozgalmat. Január 13-án kormánya csatlakozott az 1936-os antikomintern paktumhoz. A vele szembenálló parlamenti erők az ún. alkotmányvédő frontba tömörülve összefogtak megbuktatására, s miután kiderítették, hogy egyik dédnagyanyja zsidó volt, 1939. február 22-én lemondásra kényszerült.
Az ő miniszterelnöksége alatt ismerte el a kisantant Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és született meg az első revíziós siker, az első bécsi döntés. De az ő nevéhez fűződik az első zsidótörvény elfogadása, és a második zsidótörvény parlament elé terjesztése. Egy németországi látogatás hatására – feltehetően a Harmadik Birodalom erejének és Hitler hatalmának bűvöletében – hirtelen erősen jobbra tolódott. 1938 szeptemberében hirdette meg új programját, ami olasz mintájú diktatórikus államot vizionált. Ezt az elképzelését azonban a korszakban példátlan módon ellenzéki és kormánypárti képviselők együtt szavazták le. Erre benyújtotta lemondását, amit Horthy nem fogadott el, amit Imrédy a bizalom jelének vett, és tovább haladt az új úton. Megalapította a tömegpártnak szánt Magyar Élet Mozgalmat, 1939 elején Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz, megszakította kapcsolatait a Szovjetunióval, és engedélyezte a Volksbund működését. De tovább nem jutott: 1939. február 15-én lemondott, miután kiderült egyik nagyszülője zsidó származású volt.
Ezt követte a bledi konferencia a Kisantanttal, amelyen a Kisantant államai elfogadták Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, de csak azzal a feltétellel, hogy ez nem az ország szomszédainak rovására fog történni. Cserében a kisantant államai javítottak egy keveset a magyar kisebbség viszonyain. 1938. szeptember 29 -én, a müncheni konferencián Hitler keresztülvitte Csehszlovákia németlakta területeinek Németországhoz csatolását. Az ország meggyengítése érdekében Hitler követelte a lengyel és magyar területi igények kielégítését is. Csehszlovákia át is adta Lengyelországnak Teschen várost és környékét, Magyarország számára a komáromi tárgyalásokon azonban csak legfeljebb a magyar többségű települések autonómiáját ígérte meg. Magyarország erre német-olasz döntőbíráskodást kért. A német–olasz döntőbíróság november 2 -án hirdette ki az első bécsi döntést, melynek értelmében a Felvidék déli része visszakerült Magyarországhoz. 1938. november 28 -án Kánya Kálmán külügyminiszter lemondott és Csáky István lett az utóda, amely a tengelyhatalmak irányába való elköteleződést is jelentette.