Régi probléma, hogy a kiváló képzettségű, nagy tudású magyar síoktatók nem dolgozhatnak legálisan az alpesi országokban – legalábbis külföldiként nem. Magyar síoktatók szövetsége teljes film. 2009 februárjában az Európai Parlament úgy döntött, hogy egyebek mellett a személyek, illetve szolgáltatások szabad áramlását kimondó direktívák teljesülése érdekében bizonyos szolgáltató szakmákban bevezeti az úgynevezett Európai szakmai kártyát (European professional card for service providers). Ezzel a kártyával az elképzelések szerint például a jogászok vagy az egészségügyi dolgozók az unió teljes területén minden további feltétel teljesítése nélkül vállalhatnának munkát, azaz diplomájukat nem kellene honosíttatni, sem különbözeti vizsgát tenniük. Brüsszelben a kártya bevezetésének előkészítése folyik, ám még legalább egy-két évet igénybe vesz. A síoktatók is abba a munkavállalói csoportba tartoznak, amelynek tagjai szintén kaphatnak majd ilyen kártyát, ám ezt néhány, többek között a sízésben jelentős ország szigorú feltételekhez kötné.
Magyarország, pontosabban a Síoktatók Magyarországi Szövetsége állt az élére annak a szakmai kezdeményezésnek, amely igyekszik megakadályozni, hogy a síoktatók Európai szakmai kártyája megszerzésének feltétele az úgynevezett Euro Test legyen. A Síoktatók Magyarországi Szövetsége vezetői az Európai Unió munkaügyekkel foglalkozó főosztályvezetője meghívására Brüsszelben a síoktatók nemzetközi munkavállalásával kapcsolatos tárgyaláson vettek részt. A szervezetet dr. NOOL - Salgótarjáni olimpikont választottak a sízők kapitányává. Egri Katalin elnök és Ozsváth Miklós szakmai elnökhelyettes képviselte. Az alábbi beszámolót – amely a sioktatá oldalon jelent meg – ajánljuk minden síbarát figyelmébe. Az Európai Unió Szakmai Képesítések Osztályán megtartott egyeztetésen a FEMPS országok képviselői mellett részt vettek a holland, a szlovák, a szlovén, a cseh, a görög, a bolgár, a lengyel és a magyar szakmai szervezetek képviselői, valamint több nemzeti szervezet felhatalmazásával az ISIA jogásza. A megbeszélésen Jurgen Tiedje, EU-osztályvezető kijelentette, hogy márciusig le akarja zárni a síoktató szakma képviselőivel az egyeztetéseket, amelyek alapja az Euro Test.
Formációs Sí Európa-bajnokságon (Fotó: Végh András) A mezőnyhöz képest nagyon fiatalnak számító magyar férficsapat október óta készült a megmérettetésre, amelyre teljes mértékben saját költségen utaztak el, épp ezért kérdéses a jövő évi indulás, de elszántságban és motivációban nincs hiány. A harmadik magyar együttest az Iskolai Síoktatók Egyesülete (ISE) indította és a Grécs Attila, Pálfi Péter, Pálfi Tamás, Pásztory Gábor, Tettamanti Gábor, Zsömle Mátyás összetételű csapat a 12. Oktatás – Hóbarátok SE | Síiskola | Síoktatás | Sítáborok | Gyerek síelés |. helyen végzett. A következő kihívás a négyévente megrendezésre kerülő Interski Kongresszuson lesz 2019-ben, amely nem számít versenynek, de a legnagyobb presztízzsel bíró esemény a formációs síelésben.
106 fő szavazásra jogosult tag vett részt az SMSZ december 5-i közgyűlésén, ahol a jelöltek bemutatkozását követően megválasztásra került az SMSZ új Elnöksége és Felügyelő Bizottsága. Kép: Az Síoktatók Magyarországi Szövetségének újonnan megválasztott Elnöksége és Felügyelő Bizottság tagjai. A szövetség új honlapla a képre kattintva elérhető! Az elnöki teendőket a tagság egyhangú szavazása alapján továbbra is dr. Elhunyt Szabó Zoltán, a Budapest Gyermek Síiskola alapítója – Indits.hu. Egri Katalin látja el. A szakmai alelnöki posztra a két jelölt közül a tagság Kovács Tamás Máriuszt választotta. Az elnökség további ö tagsági helyéért nyolc jelölt indult. Az Elnökségbe dr. Babos Sándor és Benczúr Gyula volt elnökségi tagok újraválasztása mellett három új jelölt kapott a tagságtól bizalmat a következő négy évre: Bojkó Balázs, Rudolf Ágota és Udvarnoki Gergely. A szavazatok alapján Kiss Dániel Csaba és Vass-Krakler Kata az Elnökség póttagjai lesznek. A Felügyelő Bizottság eddigi elnökét Bakacsi Zoltánt és két tagját Farda Zsuzsát és Bártfai Lászlót a Közgyűlés megválasztotta újabb négyéves időszakra.
A magyar síoktatás és síoktatóképzés mára olyan szintet ért el, amely kivívta a nemzetközi szakmai szervezetek elismerését. Ennek köszönhető, hogy az IVSI Elnöksége felkérte szervezetünket a 2009. évi IVSI Kongresszus megszervezésére és lebonyolítására, amely 11 ország részvételével 2009. januárjában a Mátraszentistváni Síparkban rendeztünk meg nagy sikerrel. Az azóta eltelt időszakban nem volt olyan nemzetközi esemény, amelyen ne került volna említésre etalonként a magyar találkozó. Nemzetközi kapcsolatok ápolása terén tovább komoly siker volt, amikor 2013-ban az SMSZ elnökét, dr. Egri Katalin a síoktatók világszervezete, az Interski International 1. Magyar síoktatók szövetsége szereplők. sz. alelnökévé választották két évre. 2017. tavaszán pedig két másik nemzetközi síoktató szövetség tagsága szavazott bizalmat neki és beválasztotta az ISIA és az IVSI elnökségébe négy évre. Bővebb infó:
A sportoktató alapképzés terén az SMSZ együttműködik a Testnevelési Egyetem (TF) Továbbképző Központjával. A TF, mint képzőintézmény által meghirdetett tanfolyamon sajátítható el a sí-, és snowboardoktató szakma. A TF a sportoktatói tanfolyamok sportelméleti képzését biztosítja, a Síoktatók Magyarországi Szövetsége pedig síoktatás szakmai gyakorlati, módszertani és elméleti képzését végzi. A sikeres vizsgákat követően a sportoktatói képzettségről az állami bizonyítványt a TF állítja ki, melynek elnevezése "sportoktató sí sportágban", illetve "sportoktató snowboard sportágban. Információk az alapképzésről A képzés minden évben ősszel indul, augusztus végi jelentkezési határidővel. Az oktatóképzésben az egyik legfontosabb szempont, hogy a legkorszerűbb tudásanyag átadása azonos szemlélettel történjen. Az oktatóképzés egységes elméleti és gyakorlati tananyagát az un. Magyar síoktatók szövetsége film. "SMSZ Kiképző oktatók" csoportja a Szakmai Bizottság útmutatásai szerinti műhelymunkával dolgozza ki, fejleszti és továbbítja mind a síoktatók, mind a szabadidőben sportoló közönség felé.
Emmerich rendezése pedig lehet, hogy nem kifejezetten kreatív, de a fináléban hibátlanul, erőlködés nélkül varázsol a vászonra egy elsőrangú látványfilmes attrakciót. A függetlenség napja második része tehát eleinte a kedves, szórakoztató bárgyúság helyett csak az igénytelen idiótaságot hordozza magában, azonban mint egy 20 évnyi rozsdásodás után újjáéledő gépezet, egyre jobban magára talál. A stáblista kezdetén már újra az a mosoly ragyogott az arcomon, ami az első rész során végig. Kevés ez ahhoz, hogy azt mondjam, élveztem a produkciót, de legalább a végeredmény annyira nem fájt - aki viszont a nosztalgiát keresi, az szokás szeirint jobban jár az eredeti újranézésével. 5, 5/10 A függetlenség napja - Feltámadás teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
A függetlenség napja - Feltámadás (Independence Day: Resurgence) 2016-os amerikai 3D-s film Rendező Roland Emmerich Producer Dean Devlin Roland Emmerich Harald Kloser Vezető producer Ute Emmerich Carsten H. W. Lorenz Műfaj sci-fi film akciófilm katasztrófafilm háborús film LMBT témájú film Forgatókönyvíró Dean Devlin Roland Emmerich Nicolas Wright James A. Woods James Vanderbilt Főszerepben Bill Pullman Jeff Goldblum Liam Hemsworth William Fichtner Zene Harald Kloser Thomas Wanker Operatőr Markus Förderer Vágó Adam Wolfe Jelmeztervező Lisy Christl Gyártás Gyártó 20th Century Fox Ország USA Nyelv angol Forgatási helyszín Új-Mexikó Tower Bridge Dubaj Burdzs Kalifa Albuquerque West Wendover Tingley Coliseum Bonneville sós síkság Játékidő 120 perc Költségvetés 200 000 000 $ Forgalmazás Forgalmazó 20th Century Fox InterCom Bemutató 2016. június 24. 2016. június 23. Korhatár, Bevétel 389 681 935 amerikai dollár Kronológia Előző A függetlenség napja További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A függetlenség napja - Feltámadás témájú médiaállományokat.
S bár kézenfekvő volt, hogy az űrtechnológia és az emberiség tudományának házasításán vigyék tovább a cselekményszálat, a történeten és a karaktereken egyaránt túlhaladott a kor, így nekem, mint az első rész rajongójának, Goldblum játékán kívül gyakorlatilag semmi sem tudta hosszabb távon lekötni a figyelmemet. A függetlenség napja: Feltámadás sal kapcsolatos problémáim – helyesebben fogalmazva: előítéleteim – akkor kezdődtek, amikor tavaly augusztusban hivatalosan is bejelentették, hogy az idegenek nem David Arnold dallamaira térnek vissza. A szerző Twitter-oldalán azt az információt osztotta meg rajongóival, hogy Emmerichék meg sem keresték őt emiatt, s minthogy közkedvelt szerzeményének jogai felett nem ő, hanem a Fox rendelkezik, a helyébe lépő Harald Kloser-Thomas Wander páros (kiknek felfogadása meglehetősen korán, a véglegesített szkript megszületését követően történt) úgy dolgozhat vele, ahogyan jónak látja. Persze nem ért nagy meglepetésként az, hogy a direktor újfent az általa valamilyen okból kiemelkedően favorizált duó mellett tette le a voksát, innentől kezdve azonban semmi okát nem láttam annak, hogy várjam a score-t, illetve hogy különösebb elvárásokat támasszak felé.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
20 év telt el ama bizonyos július 4-e óta. Ezalatt nem csak mi készültünk fel a visszavágóra, az idegenek is. Mi a technikájukat tanulmányozva csináltunk néhány fasza fegyvert, telepítettünk néhány űrállomást, és békében élve kineveltünk pár málészájú űrkadétot. Az idegenek sem lettek okosabbak, mert még mindig hihetetlenül banális trükkel fűzzük be őket, de úgy tettek, mint a film alkotói: mindenre rátettek még egy lapáttal, és most nagyobb űrhajóval, sokkal többen jönnek. 20 év hosszú idő, arra például elég volt, hogy az első film sztárja, Will Smith a világ talán legnagyobb filmsztárjává váljon, majd szépen alábukjon. Fura ez az akciófilm műfaj – az elmúlt két évtizedben sokat alakult, de semmit sem változott. Persze, ma már divat kézi kamerával szaladgálni, vagy a múlt árnyait a hősök nyakába ültetni, de a lényeg ugyanaz. Szétrúgni az ellenfél seggét, utána pedig odaköpni egy laza félmondatot. Ezzel az ars poeticával az első rész működött is; jó figurák szaladgáltak könnyed, laza hangvételű pusztítás közepette két órán át.
És végül is pontosan ez számít: hogy élvezzük a mozit, minden kisebb-nagyobb hibája ellenére. Néha talán a kezünkbe temetjük az arcunkat, annyira fáj az, amit a vásznon látunk; néha elnevetjük magunkat, annyira abszurd történeti elemek következnek egymás után; néha veszettül ingatjuk a fejünket, hogy ne-ne, csak ezt ne; de mindent összevetve mégsem távozunk csalódottan a moziteremből. Nosztalgiavonatra felszállóknak, kikapcsolódni vágyóknak, az első rész rajongóinak erősen ajánlott darab, mindenki más meg először nézze újra az előzményt, és ha lelkendezve kapcsolja ki a tévét, akkor utána moziba is menjen. Megéri.
Sci-fi rajongó énem kockáról kockára elemezné ki a film világát. Kevés ilyen varázslatosat láttam eddig moziban. Emmerich a film első óráját a világépítésre szánja, és a szépszámú szereplő bemutatására: az 1996-os film néhány karaktere visszatér (hello, Jeff Goldblum és Bill Pullman! ), de mivel fiaik és lányaik és segédeik és barátaik is bőven akadnak, csak a főbb figurák egy tucatnyira rúgnak ebben a folytatásban. Emiatt a történetszálak is kuszák, a két órába belezsúfolt sok jellem pedig kidolgozatlan. Lehet izgulni a záródó kapuk felé száguldó idegen vadászgépekért (ismét), de a pilótáikért nehéz. A földi tech embertelenül jól néz ki. Az idegen technikával felturbózott vadászgépek és bombázók, föld-űr lövegek, holdbeli vonóhajók, energia-helikopterek kidolgozott sci-fi koncepcióról árulkodnak. Ennél már csak az idegenek új játékai lenyűgözőbbek: az 1996-os városrombolók és vadászkötelékek eltörpülnek a 2016-os flotta mellett. Az egyik óriás anyahajó belsejében percekig tartó légköri zuhanás és aztán szabályos dzsungelharc folyik.