A Véleményhez kapcsolódóan, ilyen tartalmú megállapodás megkötésekor megfontolandó annak az egybefüggő minimális időtartamnak a kikötése, amit meghaladóan például a keresőképtelenség (vagy más távollét) tartama nem számít be a tanulmányi szerződés alapján a munkaadónál munkaviszonyban töltendő időbe. Egy kétnapos gyomorrontás miatti keresőképtelenséggel járó betegség vélhetően nem sérti a munkáltató azon érdekét, hogy a munkavállaló a tanulmányi szerződéssel támogatottan megszerzett ismereteit valóban nála és javára hasznosítsa. Mire nem szerződhet a munkáltató és munkavállalója? Nem köthető tanulmányi szerződés – munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha – a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. ]. Az ítélkezési gyakorlatban elsősorban a második esetkörhöz kapcsolódó kereseti követelésekkel találkozunk. Egy elvi határozat esszenciája szerint, ha a szabályszerűen korábban megkötött tanulmányi szerződés hatálya alatt munkakör módosításra tekintettel a munkáltató ehhez a munkakörhöz ír elő felsőfokú iskolai végzettséget, a korábbi tanulmányi szerződés megszűnik [EBH2013.
Vannak olyan esetek, mikor a munkáltató írja elő, hogy a dolgozónak el kell végeznie valamilyen tanfolyamot. Ezekben az esetekben érvényesen nem köthető tanulmányi szerződés, szerződés nélkül is köteles a munkáltató a tanulmányok folytatásával kapcsolatos költségeket állni. Mi történik, ha valamelyik fél nem teljesíti, amit a szerződésben vállalt? Bizony előfordulhat, hogy nem megy minden simán, és valamelyik fél nem tartja be, amit számára a szerződés előír. Ezeket az eseteket nevezzük szerződésszegésnek. A szerződésszegések esetén azonban fontos követelmény, hogy nem lehet minden "apró-cseprő" hiba esetén elállni a szerződéstől. A törvény a lényeges szerződésszegések esetére írja elő a következő következményeket. Ha a munkáltató szegi meg a szerződést: Ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól. Ilyen lehet, ha a munkáltató a szerződésben vállalt támogatást nem nyújtja, például nem fizeti ki a tandíjat, amit a szerződésben vállalt.
Környező országok munkaidő szervezése Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké? A munkaidő szabályozása a környező országokban >> A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >> Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >> Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >> A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >> A tanulmányi szerződés tartalma Tanulmányi szerződésben a munkáltató a tanulmányok támogatására, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül – de legfeljebb öt éven keresztül – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg [Mt. § (1) bekezdés]. A tanulmányi szerződés tartalmát maga a szerződés és az Mt. határozza meg. A tanulmányi szerződésre vonatkozó Mt. szakaszok diszpozitív szabályok, így azoktól a felek megállapodásukban a munkavállaló javára, kollektív szerződés pedig akár a hátrányára is eltérhet [Mt.
A munkavállaló nem érvelhet a korábban kialakult bírói gyakorlattal sem, hiszen e döntéseket a bíróságok még a régi Mt. egyértelmű rendelkezéseire tekintettel hozták meg. Ugyanakkor, az új Mt. -ben is megfogalmazásra kerültek olyan alapelvek, mint az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye, a jóhiszeműség és tisztesség elve, vagy a kölcsönös együttműködés elve, amelyekre a munkavállaló akár sikerrel hivatkozhat, mégis absztrakt jellegük miatt biztos jogvédelem nehezen várható ezektől. A munkavállaló egyetlen valóban kikényszeríthetőséget biztosító lehetősége a munkaidő-kedvezmények kérdésének alapos rendezése a tanulmányi szerződésben, kérdés, hogy erre a munkáltató is hajlik-e. Az új Mt. azzal, hogy az eddigieknél nagyobb döntési szabadságot biztosít a munkáltatónak, egyúttal bizonytalanná teszi a tanulmányi szerződések jövőbeni sorsát is. A szigorú, törvényi garanciák hiánya úgyis sokakat eltántoríthat attól, hogy tanulmányi szerződést kössenek munkáltatójukkal. Ezek alapján – visszatérve Leninre és a jelmondatokra – kétséges, hogy megvalósulhat-e a "tanulni, tanulni, tanulni" és a "dolgozni, dolgozni, dolgozni" elvek összeegyeztetése.