Nyári Károly büszke apaként kísérte az oltár elé lányát, Editet. Nyári Edit három éve van együtt Dráfi Kálmán nal, de most először meséltek a megismerkedésükről és az esküvőjük részleteiről a Best magazinnak. A fiatalok három évvel ezelőtt találkoztak, mégpedig Kálmán testvérének esküvőjén, és már akkor átbeszélgették az éjszakát. Nyári Károly és id. Dráfi Kálmán régóta jó barátok, még őket is meglepte a gyerekeik szerelme. De a zenész örömmel adta áldását a leánykérése, amikor Kálmán megkérte tőle Edit kezét, mégpedig titokban. Nyári edit férje bessenyei istván. Az érzés, hogy megtaláltad azt, akire vártál, egyszer adatik meg az életedben. Mi ezt éreztük – mesélte Edit, aki hozzátette, hogy bár első pillanatban eldőlt minden, a randikkal csak lassan haladtak. A lánykérés az első évfordulójukon történt meg, de mivel a két zenészcsaládnak előre lekötött programjai voltak, úgy döntöttek: két évvel az eljegyzés után házasodnak össze. A Nyári Edit és férje közötti összhang a szervezés alatt is kiderült, az esküvőn például a nyitótáncot is improvizálták.
Még az is kiderült, hogy Nyári Edit és Dráfi Kálmán egy hetes római nászútja tökéletesen sikerült. A BEST exkluzív beszámolóban írta meg a részleteket Nyári Edit esküvőjéről
Villámlás miatt 2383 alkalommal, jégverés miatt 1879 alkalommal, beázás miatt 1094 alkalommal érkezett bejelentés, 3818 esetben pedig vihar okozott kárt a biztosító adatai szerint. Felhőszakadás miatt 936 esetben, idegen tárgy rádőlése miatt 79 esetben érkezett bejelentés - tájékoztattak. Kumho gumi vélemény Férjhez ment a Nyári lányok egyike Hullámos papagáj hangar Férje Bemutató: 2012. december 14. Részlet IGAZGATÓ: Hadd mutassam be Debrődy László főrendező urat! Át is adnám neki a szót. (leül) FŐRENDEZŐ: Köszönöm. (feláll) Kedves kollégák. Én csak annyit szeretnék mondani: igénytelenek vagytok, lusták vagytok, ócskák vagytok. (döbbent csönd) Ez így nem mehet tovább! Az igazgatóság tagjai értetlenkedve néznek össze. FŐRENDEZŐ: Láttam a tegnapi előadást... Uramisten! Gondoljátok meg, kollégák, az atomkorban élünk, ma már a gépek is gondolkodnak! Ábrahám Edit Férje. És mi, a kultúra első harcosai mit játszunk évek óta? Csárdáskirálynőt! GAZDASÁGIS: Ebből élünk, kolléga úr! FŐRENDEZŐ: Ne értsenek félre, kedves kollégák, én tudom, hogy ez is kell.
Apás szülésre készülünk, hiszen együtt szeretnénk átélni életünk legszebb pillanatát, és ha lehet, természetes úton szeretném világra hozni a gyermekünket – mondta Edit, aki olyan összetartó, szerető családban nőtt fel, amelyben mindannyiuk lételeme a zene. Az énekesnő férje, Dráfi Kálmán hegedűművész, a születendő kicsi így már most is muzsikát hallhat. A család izgalommal várja a májusban születendő babát. Nyári Edit babát vár - VKN. Edit tavaly nyáron mondta ki a boldogító igent Dráfi Kálmán hegedűművésznek, májusban pedig a gyermekük is megszületik / Fotó: Kaszás Bence – Szüleimnek az első unoka adatik meg, ami nagyon nagy boldogság, de a legbüszkébb a nagymamám, aki 81 évesen is aktív, így egészségben megélheti, hogy nemsokára karjaiban tartja a dédunokáját. Bőven lesz, aki boldogan vigyáz majd a picire, mert bár az anyaság minden örömét szeretném megélni a párommal, de amint lehetséges, visszatérek a színpadra – mondta a boldog kismama, aki a hét végén is fellép húgával, Alizzal egy klubkoncerten. Nyári Károly jól emlékszik még, milyen nagy öröm volt lányai és fia, Karcsika születése, de állítja, a nagypapaszerep egészen különleges, ott neki csak kényeztetni kell majd az unokát.
OLVASD EL EZT IS!
A sarokba szorított hír Kádár János immár politikai hatalmától megfosztva, betegen, de még megélte, hogy Nagy Imrének és mártírtársainak (Gimes Miklósnak, Losonczy Gézának, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek és az ismeretlen forradalmár koporsójával szimbolizált többi 1956-os vértanúnak) országos jelentőségű végtisztességet adjanak Budapesten. Míg az 1958-as kivégzés harmincadik évfordulójára összesereglett tömeget szétgumibotozta a rendőrség, addig az 1989. június 16-i újratemetésre már 300 ezren jenetek meg a Hősök terén. Pozsgay Imre, a Németh-kormány államminisztere már a rendszerváltó év januárjában népfelkelésnek nevezte az addig ellenforradalomnak titulált 1956-os forradalmat és szabadságharcot, amely álláspontot később a párt Központi Bizottsága is magáévá tette. A folyamatot Nagy Imre és mártírtársai júniusi újratemetése tetőzte be, ahol nemcsak a forradalom miniszterelnökének, de 1956-nak is megtörtént a politikai rehabilitációja. Ám a jogi még hátra volt. A Népszabadság a július 4-i számában kezdte Kádár János válságosra fordult állapotáról szóló híradásokat, amikor az erős dohányos, volt pártfőtitkárt tüdőgyulladással és heveny légzési- és keringési elégtelenséggel szállították kórházba.
Erre utalt egy hónappal korábbi váratlan megjelenése párt vezető testületének ülésén és a kortársak szerint meglehetősen zavaros beszéde. Az 1989. április 12-i ülés forgatókönyve a szavazásokat megelőző percekben vett váratlan és drámai fordulatot, amikor Grósz Károly bejelentette, hogy Kádár János, a párt elnöke – aki betegsége miatt igazoltan volt távol – megjelent és szólni szeretne a KB tagjaihoz. Az ülés résztvevői egy gyötrődő, a lelkiismeretével hadakozó Kádárral szembesültek. "Én most már más vagyok, mint régen voltam" – e kijelentés a politikailag és talán erkölcsileg is megnyugtató válaszokat kereső ember megállapítása volt. A gondolati összefüggésében néha nehezen követhető felszólalás tartalmi elemei mégis egy egységes történeti kérdést jártak körül: saját felelősségét az 1945 utáni "bolsevizálódó" folyamatokban. Az önmarcangolástól sem mentes felelősségvállalás és elutasítás reflexei mögött Rajk László, Nagy Imre drámai sorsa éppúgy felbukkan, mint 1956 történései, majd az azokat követő események, a folyamatokban vállalt személyes felelősség önigazolási vágya.
– Nekem az a bajom, én azért vagyok feledékeny… Sokszor tudom, hogy mit akarok. Én is fogyok. Nem tudom, hogy engem püffedt embernek vagy pocakosnak ismertek meg, nekem éveken át stabil súlyom volt, ez nem orvosi titok, mert nem ott méredzkedtem. Nekem az a bajom, hogy az agyam örökké forog, és az is energiát kíván. Én nem a pocakomból fogytam – bizonygatta valamiért a legfelsőbb pártvezetésnek a leépülés biztos jeleit mutató Kádár, aki idegsérülés miatt akkor már a mutatóujját és a hüvelykujját sem tudta megmozdítani. A párttársak a Mai Napnak úgy nyilatkoztak, Kádár Jánosnak az élete során elszenvedett betegségei kiújultak, súlyosan megrokkant, de jól képzett orvosok kezelik otthonában. A betegsége – úgy tűnik – visszafordíthatatlan, ezért döntöttek úgy, hogy tisztségei alól felmentik. Grósz Károly a felmentés előtt felkereste Kádár Jánost, akivel a felmentést megbeszélték. Kádár János és későbbi utóda, Grósz Károly 1986-ban a Váci út - Róbert Károly körút sarkán, háttérben SZOT irodaház / Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 1989. július 5-én újabb rövid hírt adott ki az MTI.
Tehát ő érezte, vagy tudta, fölismerte, hogy neki ebben meghatározó szerepe volt. Kádár nem is mondta ki Nagy Imre nevét. Amikor a néhai miniszterelnök szóba került, hosszas gondolkodás után így nevezte: az azóta elhunyt ember. Földes György történész szerint igaz ugyan, hogy Kádár János 1972-ben a 60. születésnapján már nemzeti tragédiának minősítette 56-ot, de szó sincs arról, hogy 17 évvel később, 1989-ben a lelkiismerete gyötörte volna a Központi Bizottság előtt. Tény: Kádár egyszer sem mondta, hogy megbánta, amit tett – vagy ellenkezőleg, amit módjában állt volna megtenni, de nem tett meg. Berecz János: Egy nagyon zavaros döbbenetes beszéd volt, én írtam is egy jegyzetet utána magamnak azzal a címmel, hogy "döbbenetes beteglogika". Hogy mennyire volt beteg a logika: arra alighanem egyedül Rétsági György, a Kútvölgyi Kórház hajdani belgyógyász professzora adhatott volna biztos választ. Ő kezelte Kádár Jánost, olyan kizárólagossággal, hogy rajta kívül csak Grósz Károly tudhatott a pártelnök állapotáról.
Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy ő már 1981. december 3-án az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kimondta azt, hogy az ország besétált az adósságcsapdába, amiben benne van egy államcsőd lehetősége. Ezt követően őt egy "rozsdás vágányra tolták, rozsdás vagonban", azaz a "döglődő és halálra ítélt" Hazafias Népfront főtitkára lett, ám ő életre keltette azt - emlékezett Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint 1985-ben Berecz János, az MSZMP KB titkára és ő is kapott jelölést a politikai bizottságba, és valaki felvetette, hogy "Berecz sokat iszik". Pozsgay Imre szerint Kádár János erre úgy reagált: Berecz lehet, hogy sokat iszik, de részegen sem mond olyanokat, mint a Pozsgay józanul. Nem látta előre Gyula A volt államminiszter kitért arra is, hogy Grósz Károllyal "nagyon rossz viszonyban volt", meg is lepődött, amikor 1988 márciusában egyszer csak beállított hozzá a balatonfüredi nyaralójába, és azt mondta: "Elfáradt az öreg, meg kéne' neki köszönni". Horn Gyula viszont 1988 februárjában még azt hangoztatta a párt központi bizottságának ülésén: "vegyék tudomásul az elvtársak, hogy Kádár elvtárs nélkül nincs kibontakozás, nincs magyar jövendő" - emlékezett Pozsgay Imre.
Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy ő már 1981. december 3-án az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kimondta azt, hogy az ország besétált az adósságcsapdába, amiben benne van egy államcsőd lehetősége. Ezt követően őt egy "rozsdás vágányra tolták, rozsdás vagonban", azaz a "döglődő és halálra ítélt" Hazafias Népfront főtitkára lett, ám ő életre keltette azt - emlékezett Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint 1985-ben Berecz János, az MSZMP KB titkára és ő is kapott jelölést a politikai bizottságba, és valaki felvetette, hogy "Berecz sokat iszik". Pozsgay Imre szerint Kádár János erre úgy reagált: Berecz lehet, hogy sokat iszik, de részegen sem mond olyanokat, mint a Pozsgay józanul. A volt államminiszter kitért arra is, hogy Grósz Károllyal "nagyon rossz viszonyban volt", meg is lepődött, amikor 1988 márciusában egyszer csak beállított hozzá a balatonfüredi nyaralójába, és azt mondta: "Elfáradt az öreg, meg kéne' neki köszönni". Horn Gyula viszont 1988 februárjában még azt hangoztatta a párt központi bizottságának ülésén: "vegyék tudomásul az elvtársak, hogy Kádár elvtárs nélkül nincs kibontakozás, nincs magyar jövendő" - emlékezett Pozsgay Imre.
2021. december 6-án 78 évesen elhunyt Kóbor János, az Omega frontembere, akit a szakmai berkekben csak Meckynek becéztek a pályatársai. A zenész november 9-én került a SOTE pulmonológiai klinikájára, amely a légúti, tüdődaganatos, tüdőbetegségek kiemelt centrumaként működik. A zenekar szombaton tett ki a Facebookra egy posztot. Néhány nappal később a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára szállították át, ezt a Borsnak Trunkos András, az Omega menedzsere is megerősítette. - Megerősítem a hírt, valóban átvitték Jánost a városmajori klinikára. Állapotáról nem tudok többet mondani, Zsóka, a felesége továbbra is fenntartja a hírzárlatot. Elhunytát is az Omega zenekar közölte a Facebookon, a Gammapolis című dal négy sorával búcsúztak a rockzene állócsillagától. Kóbor János 1943. május 17-én látta meg a napvilágot Budapesten. Bár zenei legendaként vonult be a magyar könnyűzenei életbe, eleinte nem a szórakoztatóipar vonzotta, profi sportkarrierre vágyott. Ígéretes gátfutó volt fiatalkorában, azonban egy sérülés miatt örökre el kellett engednie ezt az álmát.