Franciaország + Oroszország = Szövetség 1898. Franciaország Anglia 1904. Franciaország + Anglia = Szövetség (német fenyegetés hatására) Entente Cordiale (szívélyes megegyezés: elhatárolják a gyarmai érdekszférákat; Marokkó: francia gyarmat, Egyiptom: angol gyarmat) Antant 1907. Az antant gyűrűje bezárul a központi hatalmak körül Franciaország Anglia Oroszország Szövetségi rendszerek/ Nagyhatalmi összefogások Antant Központi hatalmak Németország Osztrák- Magyar Monarchia 2. Ellentétek okai a világháború kitörése előtt: 1. Franciaország Németország (ok: Elzász Lotharingia: német hadizsákmány, franciák revansot akarnak venni) 2. Oroszország Osztrák- Magyar Monarchia (ok: Balkán: Oroszország- kereskedelmi érdekek, török területek; OMM- félelem motiválta, többségében szláv népek élnek itt, féltek a Szláv Birodalom, a szláv egység kialakulásától, egyúttal a szlávok elszakadásátólszétesne az OMM) 3. Anglia Németország (ok: gyarmatok) 3. A szikra, amely kiváltotta az első világháborút 1908.
További tételek a Total War Online - Magyarország oldalán: Történelem tételek [témakör összefoglaló] - Az első világháború és Magyarország Kövessen minket Facebookon:
A 20. századi világtörténelem Jegyzet címe: Kommunista diktatúra Oroszországban Terjedelem: 4 oldal Formátum: pdf Készítés dátuma: 1970. 01. 01. részlet a jegyzetből: Oroszországban a 19. században és a 20. század elején gazdasági és kulturális fejlődés zajlott le, ezt azonban a még mindig fennálló abszolutizmus miatt nem kísérte a társadalom átalakulása is (mint, ahogy ez általában más országokban történt). Ez óriási feszültségeket eredményezett, mivel a nép óriási tömegei nagyon szegények voltak, azt viszont jól látták, hogy az uralkodó, a cár és udvara óriási fényűzésben él. Jegyzet címe: Náci diktatúra Németországban, fasiszta diktatúra Olaszországban Készítés dátuma: 2010. 11. 25. részlet a jegyzetből: Az 1918-ban kitört forradalom elsöpörte a császárságot, II. Vilmos elmenekült az országból, és Berlinben kikiáltották a köztársaságot. 1919-ben Weimar városában összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, és az itt kialakított rendszert is erről a városról nevezték el weimari köztársaságnak.
Két tömbbe csoportosultak: Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetsége alkotta a központi hatalmakat; Anglia, Franciaország és Oroszország szövetsége alkotta az antant hatalmakat. © 2010 | Created by
Szüleimmel bő 2 évvel ezelőtt eltartási-szerződést kötöttünk, amely szerint minden ingó és ingatlan vagyonuknak én vagyok (leszek) a tulajdonosa. Édesanyámnak van (volt) egy nagyobb termőföldje, amit közös megegyezéssel szeretnénk eladni. Kérdésem: megtehetjük-e vagy csak a halála után lehet eladnom? És ha eladható- milyen terhek illetik a vételárat? Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan csak abban az esetben eladható, ha előtte az eltartási szerződést közös megegyezéssel megszüntetik (felbontják). Az így felszabaduló földet az eltartott adhatja el. Az eltartott halála bekövetkezte után – ha nem bontják fel az eltartási szerződést – az eltartó jogosult a föld tovább értékesítésére. Idős, özvegy távoli rokonommal 2012- ben eltartási szerződést kötöttem, az abban foglaltakhoz mindketten pontosan tartjuk magunkat, nincs, nem is volt semmilyen probléma közöttünk. A néninek nincs gyermeke, sem élő, vér szerinti hozzátartozója. Vannak viszont új ismerősei akik telebeszélik a fejét ellenem, amikor én nem vagyok ott.
Ez mind egyszerűnek és logikusnak tűnhet eddig, ám a probléma akkor kezdődik, amikor a felhasználó nem pontosan olyan körben használja fel a művet, s nem pont olyan módon, amiről korábban megállapodtak, hiszen a szerződéstől eltérő felhasználásra már újból engedélyt kell kérni a szerzőtől. A felhasználás körébe igen sok minden beletartozik, például a terjesztés, többszörözés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, átdolgozás, kiállítás. Fontos, hogy a szerződésben a felhasználó által kapott jogot ő harmadik személyre nem ruházhatja át, csak a szerző engedélye után. A felhasználásra vonatkozó feltételek rögzítése során konkrétan rögzítendő a felhasználás módja, illetve azok az esetek, amelyek során további engedélyt szükséges kérni a szerzőtől. Például a felhasználó engedélyt kaphat arra, hogy olyan mértékben módosítsa a fotóművészeti alkotást, hogy az alkalmas legyen a nyomdai feldolgozásra (méret módosítása, szín optimalizálása) ám a képi megjelenést befolyásoló egyéb tényezőt (törlést, hozzáadást, képi effektust, torzítást) már nem alkalmazhat.