A magyar → népi hitvilág ban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehén re, ill. a tej re irányul. Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket (gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – pl. kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel ( → úrnapja). Sok helyen e napon állítottak új kcsögfát. A boszorkánynak tulajdonított tehénrontó műveletek közül elsősorban az ágas megfejése és a → harmatszedés kapcsolódik Szent György napjához. – A tejvarázslásra, tehénrontó boszorkányra vonatkozó hiedelmeknek Európa-szerte megvoltak a hagyományos napjai. Szent György napja a miénkhez hasonló jellegű a ruténeknél, délszlávoknál, románoknál; de ilyen nap sok helyütt a → pünkösd is (pl. románok) vagy Walpurgis éj (máj. 1. a németeknél), ill. → Szent Iván-nap (jún. több szláv népnél). – Szent György naphoz kapcsolódnak még a fentieken kívül a Szent György nap előtt fogott kígyóhoz és gyíkhoz, továbbá a Szent György nap → mennydörgés hez fűződő, országosan elterjedt hiedelmek.
KEDVES LÁTOGATÓ! Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az e-mail címen kérhet vagy küldhet. 26. Szent György-napi Sokadalom és Kézműves vásár 2022 2022. ÁPRILIS 23., SZOMBAT, 10:00–21:00 Helyszín: Budapest, Fő tér 1033 A hosszú évek alatt hagyománnyá vált, hogy ezen a hétvégén az Óbudai Waldorf Iskola birtokba veszi a Fő teret, s az ország számos Waldorf Művészeti csoportja, intézménye képviselteti magát, hogy muzsikával, tánccal, kézműves kirakodóvásárral s az óriás sárkány legyőzésével köszöntsük a tavaszt. A 2022-es esztendő kiemelt fontosságú, hiszen több mint negyed évszázadosak lettünk és 2 év kényszerszünet után újra közösen ünnepelhetünk. A rendezvényen a Szent György–nap kulturális hagyományait megidéző, hagyományéltető művészeti programok, játékok, koncertek, és színházi előadások, a Szent György-legenda bemutatása, kiállítások, kerekasztal beszélgetések, pedagógiai műhely, és az ország több részéről érkező számos Waldorf művészeti produkció várja a közönséget.
Sárkányölő Szent György a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint egy pogány várost tartott rettegésben a sárkány, minden évben egy lányt követelt magának. Szent György megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja. Magyarországon az állatokat ezen a napon hajtották ki először a legelőre. Ekkor álltak újra munkába juhászok és a kanászok. Régi pásztorszokás az ún. juhmérés, a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Fontosnak tartották, hogy az állatokat megóvják a betegségektől, járványoktól, és a rontó szellemektől. A legelőre menet gallyakkal veregették meg az állatokat, a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, gazdasszony kötényén keresztül hajtották ki. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A rontás elkerülésére tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.
A jószág tűzön át hajtásának, ill. → füstölés ének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel ( → aprószentek-hordás) hajtották ki az állatokat először a csordára. A marha kapuba fektetett láncon át hajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Vépen (Vas m. ) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért. Körösön (v. Gömör m. ) a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut öltöttek, tömjént tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: az istálló körülszórása, körülfüstölése ( → bekerítés), zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.
- F jelű épület Arthritis Centrum (Biológiai terápia), a Kardiológiai rehabilitáció, a Pulmonológiai szakrendelés, a Lymphoedema kezelés - Országos vérellátó - B Braun Dialízis Központ C. A Gombaporta felől (Hunyadi utca) célszerű megközelíteni az alábbi épületeket: -Diagnosztikai tömb ("D" jelű épület); -Központi Műtők, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, Szeptikus Részleg ("DT" jelű épület); -Onkológiai Gondozó ("T" jelű épület). - H jelű épület (Hotel) 2. GÉPJÁRMŰVEL csak kifejezetten indokolt esetben engedélyezett a Kórház területére történő behajtás (pl. : mozgásában korlátozott, vagy akadályozott személy érkezik ellátásra) az alábbiak szerint: - az egyszeri behajtásra jogosító engedély esetében térítési díj – a gépkocsi behajtásának pontos időpontjától számított harminc (30) perc időtartamig – nem kerül felszámításra (díjmentes időszak), - a harminc (30) percet meghaladó időtartamot (díjköteles időszak) követően a Kórház területén tartózkodó gépjármű után 5.
Sajó Sándor születésének 150. évfordulóján, november 13-án emléküléssel tisztelegtek a hazafias költő emléke előtt. Az ipolysági Szondy György Gimnáziumban rendezett konferenciával zárult a Sajó Sándor–emlékév programsorozata. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke az emlékülés nyitányaként emlékeztetett arra, hogy az ipolysági születésű költő születésnapja egybeesik a magyar nyelv napjával. "Kulturális örökségünk alapja az anyanyelvünk, mely a nemzeti önazonosságunk meghatározója. A magyar nyelv a létezésünk szilárd alapja" – fogalmazott köszöntő beszédében a rendezvényt szervező társaság elnöke. Z. Urbán Aladár és Dunajszky Éva, aki Csáky Pál, EP-képviselő levelét olvasta fel (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) A nemzet iránt elkötelezett költő A rendezvény fővédnöke Csáky Pál, EP-képviselő levélben köszöntötte az emlékező közösséget. "A szülőföldünk közös lelke nyilvánul meg az emlékezőkben, s az innen származó költő életművében is. Művei a nemzet iránti elkötelezettségről szólnak"- írta.
"A Kárpát-medence hű költője, aki utat mutat az anyanyelv szeretetéhez és ápolásához" – zárta előadását. Dr. Szarka Emese oktató Sajó Sándort, a tanárt mutatta be. A budapesti tanársága idejéből fennmaradt évkönyvek által vázolta fel a tanári személyiségét. Reformgondolkodású pedagógus volt, aki a gyermekek gyakorlati oktatására összpontosított. Fontosnak tartotta az önművelést, nemcsak a diákok között, hanem a tanár kollégáitól is elvárta ezt. Mint megjegyezte, a tanári pályáját az emberhez illő bánásmód, a szenvedélyes hazafiasság, illetve a mindenkori tettek jellemezték. Dr. Szarka Emese és Metykó Béla (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) Metykó Béla helytörténész a költő és tanárember jászberényi ténykedésére emlékezett vissza. Itt kezdte a tanári pályát, ugyanakkor itt születtek első versei is. Dr. Kiss László helytörénész, orvostörténész Sajó Sándor partiumi és erdélyi fogadtatásáról számolt be. Amint elhangzott, jóval az első hazafias versek megjelenése előtt már ismerték a költőt az említett térségben.
1917 -ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1930-ban vonult nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia 1932 -ben választotta levelező tagjává. 1933. február 1-jén a Krisztina körúton a Déli Vasút előtti illemhelyen érte a halál. Neje Delhaes Lujza volt. Művei [ szerkesztés] Hazafias és irredenta költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok. A "Magyarnak lenni" c. verseskötetében "A vén bolond" c. 1923. évi versében jelent meg először az a verssor, amely azóta szállóigévé vált: "Gyáva népnek nincs hazája". [3] Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898) Útközben (versek, Bp., 1904) Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben) Gordonka (versek, Bp., 1910) Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920) Magyar versek (Bp., 1922) Muzsikaszó (Bp., 1925) Gyertyaláng (Bp., 1930) Válogatott költeményei (Bp., 1937). Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben [4] című többkötetes műben Hontmegye ismertetetése [2] [ halott link] Emlékezete [ szerkesztés] Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus, (Nemzeti sorskérdések a XX.
Pásztor Péter, Felvidé {iarelatednews articleid="42636, 36540″} Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült, s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények. A hazafias és irredenta költemények szerzőjeként ismertté vált Sajó Sándor előbb tanár, majd a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1932-ben választotta levelező tagjává. Népszerűségét magyarságtudatának, nemzetszeretetének és nemzetnevelő költőiségének köszönhette. Magyarnak születtem című (1904) versében így vall: "Taníts meg, én Uram, milyennek kell lennem, Hogy igazabb, hívebb, jobb magyar legyek" 1920 után valamennyi verseskötetének (Tegnaptól holnapig, 1920; Magyar versek, 1922; Muzsikaszó, 1925; Gyertyaláng, 1930; Sajó Sándor Válogatott versei, 1937) központi témája a magyarságélmény és a trianoni döntést követő kétségbeesés.
- szomorúan alkalomszerű ma is; a gyűjtemény végén levő tizenöt vers az utolsó két év termése. Magyar lelkem bánatából vagy dacos keservéből fakadt valamennyi vers; ezzel az érzéssel bocsátom őket a magyar irredenta szolgálatába. Budapest, 1922 január havában. Sajó Sándor. Vissza Tartalom A halottak majd visszajárnak 34 A veréb 24 Az akácfa 21 Az utolsó magyar 13 Adj Uram jobb időt 52 Apró sírhalmok 6 Bánatország 56 Bosszú 46 Bűnös magyar töredelme 55 Dacos magyarok 25 E rab föld mind az én hazám 57 Én vagyok az idők jósa 29 Fegyverre! 45 Gyászmagyarok 49 Hajó 11 Hit 31 Kérdés 50 Kip-Kop 33 Magyar ének 1919-ben 43 Magyarnak lenni 17 Magyarnak születtem 7 Magyar zászló 19 Mire vársz még? 51 Mi vagyok? 52 Mohács után 48 Most jöttem Erdélyből 31 Rab magyar 38 Rákóczi 9 Rendületlenül 42 Riasztó 58 Szép őszi reggel 53 Szülőföldem szép határa 55 Tárogató 37 Trianon 54 Uj luzitán dal 36 Vagyunk még magyarok 22 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Az ünnepi beszédet követően a tisztelet koszorúit és mécseseit helyezték el a szobor talapzatára. Az emlékév mozzanatai A Palóc Társaság 2017 novemberében hirdette meg a Sajó Sándor-emlékévet. Ennek jegyében idén februárban a Fiumei úti sírkertben megemlékeztek Sajó Sándor halálának 85. évfordulójáról. A Tormay Cécile Történelmi és Irodalmi Társaság emlékműsora az ülés végén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) A tanulók részére több pályázatot is meghirdettek. A Köszönöm Istenem, ezt a szép világot című képzőművészeti pályázat eredményhirdetésére október 24-én került sor. Két nappal később az Óbudai Árpád Gimnáziumban emléktáblát avattak, Sajó Sándor ugyanis másfél évtizeden át tanított az intézményben. Október 29-én Rendületlenül címmel szerveztek irodalmi vetélkedőt, melyen a költő életpályája és irodalmi munkásága került a középpontba. November 9-én Magyarnak lenni – magyar költők hazafias verseinek seregszemléjén a Kárpát-medence számtalan szegletéből közel ötven versmondó mérettetett meg.
Forrás: H ét Nap