A Maros Művészegyüttes táncosainak előadásában Ha te tudnád, amit én... A Ha te tudnád, amit én... című előadásunkban Maros megye valamint az erdélyi vidékek legszebb táncait válogattuk össze. Ízelítőt kapnak a küküllőmenti, kalotaszegi, keszűi valamint a palatkai táncokbol. Küküllő-mente a legdélebbi, peremhelyzetű magyar táncdialektus, mely máig megőrizte régies jegyeit nemcsak a férfitáncokban, hanem a páros táncokban is. Kásler Magda széki és ördöngösfüzesi népdalokat énekel, kísér a Maros Művészegyüttes zenekara. Zenekarvezető: Moldován Horváth István Tánckarvezető: Törzsök Zsuzsánna és Nagy Levente Lehel
Buczó Balázs egyik reggel megmutatta a Balkán Fanatik friss muzsikáját, a Ha te tudnád című nótát… Itten megtekinthető… A hallgassuk meg még 10-szer kategória… Ellenben én mégsem ezt tartom csúcsnak, hanem az eredetijét… Herczku Ágival és a Nikola Parovékkal… Még a szövegét is idevésem, megéri végigolvasni… Istenem, hányszor érez ilyet az ember életében… Önreflexiók… Olyan ez, mikor lábat amputálnak és a pácines arról számol be, viszket a nem létező lábfeje… Nesze neked vakard a megrágott, szuvas, odvas szíved… Az a jó ebben, hogy nemcsak nekem fáj… Ha te tudnád, amit én. Ha te tudnád, amit én. Ha te tudnád, amit én. Ha te tudnád, amit én, ki babája vagyok én. Ha te tudnád, amit én, te is sírnál, nem csak én. Mert te is sírnál, nem csak én, keservesebben, mint én. Egyik utcán kikerüllek, a másikon megölellek. Mert kit a szerelem körülfog, nem kell annak semmi dolog. Kit a szerelem körülfog, nem kell annak semmi dolog. Magas hegyről foly a víz, magas hegyről foly a víz. Magas hegyről foly a víz, magas hegyről foly a víz, rózsám bennem már ne bízz.
Valljuk, hogy a múlt megismerése a jövő kulcsa lehet. Versenyünk célja, a gyakorlati népzene tanításának folyamataira építve a népzene és a néphagyomány elméleti eredményeinek megismertetése, megértetése, használata és megkedveltetése élmények, saját tevékenységek és gyűjtőmunka segítségével. Célunk, hogy a verseny feladatain keresztül a résztvevők tudatosan keressék a családjukon, településükön belüli, több generáción átívelő, megtartó hagyományt. A verseny két online fordulóból és egy személyes jelenléttel megszervezett döntőből áll. Az egyes fordulók témáit a kategóriákhoz és korcsoportokhoz igazítva, a jelentkezők életkori sajátosságait figyelembe véve állítjuk össze. Olyan témákat fogunk a középpontba helyezni, amelyek a néphagyomány kiérlelt eredményeit és értékeit a XXI. századi mindennapjainkkal is összefüggésbe tudják hozni. Az első forduló feladat típusai között vizuális alkotás (pl. rajz, festmény, kollázs, képregény, stb. ), írásbeli teszt vagy állókép, diasorozat, animáció, de akár riportot, dramatikus előadást, vagy zenés illusztrációkat is tartalmazó hangfelvétel vagy videó is lehet.
Mintha el kellene dönteni, hogy akkor most végül is melyik a helyes út, ki hoz nagyobb áldozatot és ki lesz hasznosabb tagja a társadalomnak. Holott a kérdés nyilván nem ilyen egyszerű, nincsenek rá egyértelmű válaszok, mert nincsenek univerzális megoldások sem. Egyszerűen arról van szó, hogy minden család, minden anya mérlegeli a saját lehetőségeit, az önmaga és gyermekei igényeit, és meghozza azt a döntést, ami számukra a legmegfelelőbb. Akár azért, mert ez vagy az teszi boldoggá, akár azért, mert egyszerűen anyagilag számukra ez az egyetlen járható út. Önmagában ettől senki nem lesz rosszabb vagy jobb anyuka. Én sem tartom többre magamat azért, mert a gyereknevelés mellett egy másik fronton is helyt állok – egyszerűen csak nálunk így jött ki a lépés. Ugyanakkor egy fikarcnyit sem tartom magamat rosszabb anyának sem azért, mert a gyerek mellett is megtartottam a munkámat. Bevallom én egyáltalán nem értek semmiféle technológiai megoldáshoz és berendezéshez. Egyrészt különösebben nem is izgat a téma, másrészt pedig analfabéta vagyok ezekhez a dolgokhoz, de tényleg.
2022. 01. 15. szombat (Remete Szent Pál, Szent Maurusz és Placidusz) Ez az az ember, akiről azt mondtam neked, hogy ő fog uralkodni népemen 1Sám 9, 1-4. 17-19 Volt egy Benjaminból való erős és vitéz ember, akit Kísnek hívtak; ő Abielnek volt a fia, aki Szerórnak volt a fia, aki Bekorátnak volt a fia, aki Áfiának, egy benjaminita embernek volt a fia. Kísnek volt egy Saul nevű jeles s derék fia, akinél derekabb ember nem akadt Izrael fiai között: válltól kimagaslott az egész nép közül. Ekkor éppen elvesztek Kísnek, Saul apjának szamarai. Azt mondta azért Kís Saulnak, a fiának:,, Vedd magad mellé az egyik legényt, indulj el, menj, és keresd meg a szamarakat! '' Erre ők bejárták Efraim hegységét és Sálisa földjét, de nem találták meg; majd bejárták Sálim földjét is, de ott sem kerültek elő, sőt Jemini földjét is, mégsem bukkantak rájuk. Amikor pedig Sámuel meglátta Sault, azt mondta neki az Úr:,, Íme, ez az az ember, akiről beszéltem neked; ez uralkodjon népemen. '' Ugyanekkor Saul odalépett a kapuban Sámuelhez és azt mondta:,, Mondd meg, kérlek, nekem, hol van a látó háza? ''
Itt a monda szerint isteni üzenetet kapott. Látomásában tüzes lángnyelvek közeledtek, melyek a barlangban letűzött keresztben egyesültek. Ekkor gyűjtötte maga köré a remetéket, és megalapította első monostorát. 1300-ig itt volt a rend központja. A klastrompusztai kolostort a török seregek a mohácsi vész évében pusztították el, újjáépítésére nem került sor. A pálosok rendje, hagyományos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje az egyetlen magyar földről származó, a pápa által jóváhagyott szerzetesrend. A rend névadója a szellemi ősként és példaképként tisztelt Remete Szent Pál, aki Thébában született 228-ban, és itt hunyt el 341-ben. Az első ismert sivatagiatyák egyike (A sivatagi atyák azok az ókeresztény remeték, akik a III. századtól a sivatagba visszavonuló keresztényeket irányították. A Nílus menti sivatagban aszkéta életet éltek, és ezzel megteremtették a keresztény szerzetesség alapjait. E remeték úgy találták, hogy a tisztultabb belátáshoz, az Istennel való párbeszédhez a világi élettől és kísértésektől való visszahúzódás és a magány csöndje a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb hely pedig a sivatag. )
A pálosok két évszázad után 2013-ben jöhettek vissza Erdélybe. 2014 januárjában szentelték fel a hargitafürdői kolostorukat. Arra a kérdésünkre, hogy milyen a hargitai pálos élet, Bátor Botond pálos szerzetes elmondta: "Hargitafürdő alapjában véve a pálos lelkiséghez elég közelálló hely, merthogy csendben is tudunk lenni, ugyanakkor a lelkipásztori szolgálatot is bőségesen el tudjuk végezni, hiszen sokan jönnek ide, illetve mi is elmegyünk, bekapcsolódunk a térség életébe. A hegy nyújtotta "magasság" is sokat jelent, valahogy tényleg úgy érzi az ember, hogy közel van a jó Istenhez. " Szűcs Imre testvér is otthon érzi magát a Hargitán. "Nagyon jó érzés, s nagyon jó a kapcsolatunk a hívekkel, valamint egy nagyon csöndes hely, úgyhogy alkalmas pont a remete életre. Nagyon megszerettem. Felvidékről jöttem, Balassagyarmaton születtem, egy palóc kis faluban laktam, ehhez hasonló falusi környezetben nőttem fel. Ez is egy picike kis falu, úgyhogy számomra ez nem volt újdonság, " válaszolta kérdésünkre.