A "Lélegzethinta" a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. Herta Müller 1953-ban született a bánáti Niczkyfalván, Romániában. 1987 óta Berlinben él. Műveiért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki. 2009-ben Nobel-díjat kapott. "Lélegzethinta" című regényét Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt tervezte megírni. Pastior a saját lágerélményeit osztotta meg vele, de 2006-ban bekövetkezett halála véget vetett a közös munkának. Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után. Van-e színe a honvágynak?. Adatok Eredeti megnevezés: Atemschaukel Kötésmód: cérnafűzött kötött, védőborítóval Méret [mm]: 116 x 196 x 22
De gondoskodnak róla, hogy Adina tudja, ott jártak, gondosan a WC-be vizelnek, de nem húzzák le. Mindkét regény nagyot üt. Mindkettőnél úgy érzi az ember, magába szippantja ez a számára oly idegen világ. Szerencsére annyira távolinak, idegennek tűnnek már ezek a történetek, és annyi mindent nem ért már belőlük az ember, annyi minden szorul már magyarázatra, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Csak legyen aki magyarázza. Jolsvai Júlia
A végső boldogság és a legnagyobb szerencse az utolsó csepp boldogság. Ez akkor köszönt be, amikor meghalunk. Ha a hús eltűnik a testről, terhessé válik cipelni a csontokat, húznak lefelé, a föld alá. A cement csalás, mint az utca pora, a köd vagy a füst - száll a levegőben, szétterjed a földön, rátapad a bőrre. Mindenütt lehet látni, és sehol nem lehet megfogni. Ha valaki le akarja gyűrni a halálfélelmet, de nem szabadul tőle, mámorba fordítja át. Van egy belső törvény, amely szerint soha nem szabad sírva fakadni, ha a kelleténél több okunk van rá. Ha az ember kiengedi kezéből a sorsát, akkor elveszett. A tárgyakba néha beköltözik valami gyöngédség, valami torz gyöngédség, amit nem is vár tőlük az ember. A halál ellenében nem kell egy teljes saját élet, elég egy olyan, amely még nem ért egészen véget. Receptet mesélni nagyobb művészet, mint viccet mondani. A poénnak ülnie kell, pedig nem is mulatságos. (... ) A lágerben a vicc így kezdődik: VÉGY. Hogy nincs mit venni, ez a poén. Van, hogy lassan érik meg egy terv, de amikor hirtelen jön az elhatározás, és még mielőtt összeszednénk a bátorságunkat a végrehajtáshoz, az ötlet hirtelensége máris tettekre sarkall bennünket, az igencsak fel tud villanyozni.
Mindig fontos a gyerek visszajelzése, az alapján, arra reagálva haladunk tovább, alakítjuk a terápia folyását. KINEK SEGÍT A SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA? specifikus tanulási nehézségekkel rendelkező gyerekeknek, pl: dyslexia, dysgráfia, stb ADHD-s, ADD-s gyermekeknek gyermekkori agykárosodás esetén autista gyermekeknek pszichomotoros mozgásban visszamaradt gyermekek Genetikus eredetű betegségben szenvedő gyermekek (pl. Down-, Asperger-, Rett-, Williams-, Turner-, Kineferter-szindrómák) Fő területek, amikkel dolgozunk: az egyensúlyrendszer (vesztibuláris), a tapintás (taktilitás), és a mélyérzékelés (propriocepció). Az egyensúlyrendszer érését a különböző egyensúlyi ingerekkel késztetjük, hinták, különböző egyensúlyozást elősegítő eszközök - gerenda, billenődeszkák, stb. - segítségével. Mivel a bőr a legnagyobb érzékszervünk, így a taktilis ingereknek fontos szerepe van az idegrendszer érlelésében. Ezt a különböző tapintású anyagok segítségével végezzük, mint szivacs, ecset, borotvahab, krémek, madártoll, anyagok, szőrmék, stb.
A holisztikus szemléletű szenzoros integrációs terápiás eljárás elmélete az erőteljes multiszenzoros ingerforrást biztosító kutyával asszisztált terápia és lovasterápia elméleti megközelítéséhez is alapul szolgál. Anne Jean Ayres nevéhez fűződő szenzoros integrációs terápiás eljárás a szenzoros integráció hipotetikus fogalmára épül: arra a folyamatra, amelynek során az érzékleti ingerek felhasználási céljuknak megfelelően értelmes jelentéssé szerveződnek. A vesztibuláris ingerlés, melynek terápiás célú felhasználási lehetősége Schilder és Angyal felismerései nyomán már a harmincas évektől rendelkezésre állt, a teória központi momentumává lett. A szenzoros integrációs terápiák során neurofiziológiai szemszögből nézve olyan helyzetet teremtenek, amely az agyműködés környezeti ingereket szervező képessége számára kedvező, és nagyobb valószínűséggel születnek adaptív mozgásválaszok. Ezek jól szervezett, az addigiakhoz képest komplexebb mintázatokat jelentő mozgásterveken alapulnak. Az egyén tudatában mindez a magabiztosság, a környezet kompetens kezelésének élményében reprezentálódik.
A mozgás során szerzett tapasztalatok hatására kialakulnak az adaptív válaszok. Ez a fajta mozgásterápia a szenzoros integrációs folyamatok és az egyensúlyrendszer közötti kapcsolatra épít. " Magyarországon a SZIT meghonosítása elsősorban Varga Izabella és Szvatkó Anna (1993) érdeme. A 80-as évek második felétől Kulcsár Zsuzsanna és Varga Izabella foglalkozott a szenzoros intergrációs elmélettel, a gyakorlatban pedig a budapesti IX. kerületi Nevelési Tanácsadóban alkalmazták először ezt a terápiás formát. A módszer a tanulási problémák, megkésett pszichomotoros fejlődés, diszlexia-diszgráfia gyanúja, túlmozgás, figyelemzavar, képességeik alatt teljesítő, lassú gyermekeknél javasolható. 2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (DSZIT) A terápiás eljárást Varga Izabella és Szvatkó Anna dolgozta ki, alapja pedig az Ayres- féle SZIT terápia. A mozgásfejlesztés 2-8 éves gyermekek számára, egyéni és kiscsoportos formában történik. "A terápia során a gyermek a játék és a mozgás segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszer az érését, saját magáról alkotott kép pozitív irányba történő fejlődését.
A debreceni Szenzoros Terápiák Fejlesztőházának alapvető, és kiemelt célja a kelet-magyarországi régió SPD-s (sensory processing disorder=)vagyis szenzoros integrációs zavar tüneteivel élő gyermekeinek szakszerű ellátása, az annak megfelelő szenzoros terápiákkal. Fejlesztőházunkban alapvetően a szenzomotoros működés támogatását segítő Ayres (DSZIT) játékos mozgásterápia, Huple mozgáskoordinációs-, és egyensúlyfejlesztő balanszterápia, szenzoros gyermekek evést segítő foglalkozása és ABA (Alkalmazott Viselkedés Analízis) program folyik. Jelenleg alapítványunkkal Snoezelen-, multiszenzoros terápiás (multi-sensory environment= MSE) szoba kialakításán fáradozunk, mely szintén az érzékszervi integrációt, az idegrendszer érését segítő terápia, nem csak SPD-, szenzoros, hanem autista, sérült, és értelmükben akadályozott, hallássérült, valamint viselkedési zavarokkal küzdő gyermekeknek segít.
Mi a baj? Idegrendszerünk feladata az lenne, hogy a környezetünkből érkező ingereket (mozgás, tapintás, hallás, látás, ízlelés, szaglás) észlelje, a szerzett információkat összerendezze, értelmezze (vagyis az agyunk számára értelmezhetővé tegye), majd ennek megfelelően reagáljon. A szenzoros integrációban fontos szerepet kapnak a korábban megszerzett tapasztalataink is, melyeket össze kell kapcsolnunk az új információkkal, és ezek is segítenek a helyes döntés meghozatalában. Ez lesz az alapja tulajdonképp a későbbi tanulásnak is. Ahogy látható, egy igen összetett feladatról van szó. Amennyiben ebben a folyamatban zavar történik (pl. az ingerek nem tudnak úgy szerveződni, hogy a test felismerje azokat), akkor beszélhetünk szenzoros integrációs zavarról. Ha például a gyermeket nagyon zavarja a póló címkéje, vagy kibírhatatlannak érzékeli a zokni gumírozását a lábszárán, akkor tapintási inger zavaráról beszélhetünk. Ha elviselhetetlennek érzi a hajnyíró gép hangját, és emiatt képtelenség a haját levágni, akkor a hanggal kapcsolatos inger zavarával állunk szemben.
Köszöntjük a Magyar DSZIT Egyesület honlapján, amely lehetőséget kínál arra, hogy jobban megismerje ezt a terápiás szemléletet és tájékozódjon a DSZIT-terápiával kapcsolatos aktuális történésekről, információkról! Feliratkozás a Magyar DSZIT Egyesület hírlevelére
A harmadik fő terület a mélyérzékelés, amire a húzás, nyomás, ugrás, az erősebb, mélyreható ingerek hatnak, mint a trambulin, golyófürdő, masszírozógép, babkád, stb. A gyerekek a terápia alatt észrevétlenül, élvezetes játék formájában "öningerlést" hajtanak végre. A vesztibuláris "öningerlés" szerepet játszik az idegrendszer és a motoros funkciók fejlődésében, illetve a személyiség alakulásában. A motoros és a mentális fejlődés összefügg. Mivel a vesztibuláris rendszer komplex rendszerbe tartozik, működése, érettsége a kognitív funkciók felé is kiterjed.