Mi az a civil óra? Az, ami az ember természetes biológiai órájához igazodik. Az ókori Róma emberközpontú kultúrája jó példa erre. A nap nappali részét 12 órára, s az éjszakai részét is 12 órára osztották (bár az éjszakai órákat a gyakorlatban nem használták, "akkor úgyis sötét van" alapon). A rómaiaknál a nappal 12 órára való beosztása úgy történt, hogy a napkelte és a napnyugta közötti időszakot 12 egyenlő részre osztották, s a számozást is természetesen napkeltétől kezdték. Tehát a napkelte utáni első tizenketted szakasz volt a prima hora (első óra), az utolsó meg a duodecima hora (tizenkettedik óra). Hány óra van most sydneyben. Így dél mindig hat órakor volt, a dél mindig pontosan a hatodik óra végén és a hetedik óra kezdetén volt. A rómaiak különös szokása volt, hogy jobban szerettek visszafelé, mint előre számolni. Tehát mintha pl. a mai napról nem azt mondanánk, hogy november 23. napja van, hanem azt mondanánk, hogy ez november hátulról 8. napja. Az ok nem ismert, de a római ember számára valahogy lényegesebb infó volt, hogy mennyi van még hátra a hónap végéig, mint az, hogy mennyi telt el belőle.
Vécéguriga segítségével "karórákat" készítünk a gyerekeknek, amit feltesznek a kezükre. Ezután a gyerekek körbejárnak a teremben, mindenki mindenkitől megkérdezi, hogy mennyi az idő. A gyerekek ekkor megmutatják egymásnak a kezükön lévő órát, de nem mondják meg, hanem egy lapra felírják, hogy kinél mennyit mutatott az óra. Hány óra van most amerikában. (A lapra előzetesen egy táblázatba minden gyerek neve, vagy óvodai jele felkerül, mellé kell írniuk a náluk látott időt. ) Ha mindenki elkészült, a lapon ellenőrizzük a megoldást. Nekem mindkét ötlet nagyon tetszik, jövőre ki is fogom próbálni. Próbáljátok ki ti is! Jó játékot!
Valószínűleg azért 24-re, mert ez a szám sok számmal osztható. A baj a késő középkorban történt, nagyjából a XIII. században, akkor rontottuk el a egészet. Ekkora alakult ki az a technológiai háttér, mely immár nagy pontossággal volt képes mérni az időt egy napon belül is. A "baj" szó persze nem pontos. Hiszen nem az a baj, hogy egyre pontosabb lett az időmérés, erre szükség volt egy sor tudományban. A baj az, hogy az emberek életüket is alárendelték az egyre pontosabb időmérő eszközöknek. Az egyes országok fejlettsége függvényében a XVIII. -XIX. sz. során szinte az egész világon bekövetkezett az óra diktatúrája az ember felett. Ma, a XXI. elején pedig immár a világ legelmaradottabb részein is kihalóban van a hagyományos, emberközpontű időmérés. Mi lett volna a megoldás? Pofonegyszerű. Hány óra van most angliában. Az időmérést ketté kellett volna választani: tudományos és civil órára. A tudományos óra mérje nyugodtan a nanoszekundumokat is, ez senkit nem zavar. De a normál hétköznapi emberi életben a civil óra legyen a támpont!
Új!! : Fodor János (operaénekes) és Budapest · Többet látni » Carmen (opera) Ludovic Halévy | fordító. Új!! : Fodor János (operaénekes) és Carmen (opera) · Többet látni » Charles Gounod Charles Gounod (Párizs, 1818. június 17. – Saint-Cloud, Párizs, 1893. október 18. ) francia zeneszerző. Új!! : Fodor János (operaénekes) és Charles Gounod · Többet látni » Don Carlos (opera) A ''Don Carlo'' librettójának olasz kiadása A Don Carlos Giuseppe Verdi ötfelvonásos operája. 105 éve született Fodor János – Opera-Világ. Új!! : Fodor János (operaénekes) és Don Carlos (opera) · Többet látni » Erkel Ferenc Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15. ) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke. Új!! : Fodor János (operaénekes) és Erkel Ferenc · Többet látni » Erkel Színház Az Erkel Színház Budapest, VIII. kerület, II. János Pál pápa tér (korábbi Köztársaság tér) 30. Új!! : Fodor János (operaénekes) és Erkel Színház · Többet látni » Farkasréti temető A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb, 1894-ben megnyitott sírkertje.
1973. augusztus 1-jén halt meg. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: (opera%C3%A9nekes)
Opera magánénekesnők Fodor Gabriella Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének és opera szakán végezte. Tanárai voltak Andor Éva, Kovalik Balázs és Németh Judit. Emellett Anna Reynolds, Laki Krisztina, Hamari Júlia, Ralph Döring és Martina Veh mesterkurzusait látogatta. A Magyar Állami Operaházban 2004-ben debütált Britten A csavar fordul egyet című operájának magyarországi ősbemutatóján, ahol Miss Jessel szerepét énekelte. Azóta az Operaház vendégművészeként fellépett többek között Pamina, Sylvia, Romilda, Michaëla, Desdemona, Mimì, Margherita-Elena, Mamaine Koestler szerepében. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi fesztiválokon. A Budapesti Őszi Fesztiválon Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című darabjának címszerepét, a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon Tatjana szerepét, a Budapesti Tavaszi Fesztivál Mozart-maraton produkciójában a Grófné szerepét énekelte. 2008 óta a Budapesti Wagner-napok rendszeres fellépője, Waltraute és Wellgunde szerepét énekli a Ring produkcióban.