5 / 18 Fotó: Tóth Judit Az egész évben látogatható malonyai arborétumba 3, 5 euró egy felnőtt belépő, 2, 5 euró a diák és nyugdíjas, 6 éves kor alatt pedig ingyenes Malonya – a pilot projekt A gróf számára Malonya afféle pilot projekt volt- mondja Zsigmond Vince a vácrátóti arborétum vezetője, kalauzunk a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének tanulmányútján, ahol a Bölcs Fák elnevezésű magyar-szlovák projekt keretében több helyszínen keresünk fel gyönyörű, idős famatuzsálemeket. Itt a malonyai arborétumban is akad bőven szépséges idős fa, például egy 120 éves hatalmas óriás mamutfenyő, amelynek szokatlanul vastag a kérge. Mint megtudjuk azért, hogy ezzel is védekezzen az élőhelyén gyakran fellángoló erdőtüzek ellen. Turista Magazin - Közép-Európa legnagyobb botanikus kertjében jártunk. Séta közben egy 100 éves vadkörtefa alatt pihenünk meg, de hihetetlenül nagy tujákat is látunk, amelyek között van olyan fajta is, a malonyai tuja, amit itt nemesítettek. 7 / 18 Fotó: Tóth Judit A grófot leginkább az örökzöld növények érdekelték, úgy gondolta, hogy a magyar kertkultúrából hiányoznak az örökzöldek.
Több külföldi utazást is tett, például mediterrán térségekben, Angliában vagy a Genfi-tó környékén. Ezek az utazások botanikai tanulmányutaknak is beillettek, amelyeken a gróf sok tapasztalatot és ihletett szerzett későbbi kertalapításaihoz. 6 / 18 Fotó: Tóth Judit Az Ambrózy-Migazzi-kastély főépülete az arborétumban 1892-ben feleségül vette Migazzi Antónia grófnőt, akinek a nevét is felvette. Felesége hozományként hozta a házasságba a felvidéki, malonyai birtokot, ahol gróf először próbálkozott idegenhonos növények telepítésével. Ezen a területen eredetileg gyertyános-tölgyesek voltak, az idők során azonban a birtokon egyre inkább az örökzöldek vették át a szerepet. Botanikus kert debrecen. 4 / 18 Fotó: Tóth Judit A ma is látható neoklasszicista kastély 1895-ben épült, az épület fő tömbjétől különálló torony és az üvegház neogót stílusjegyeket is felvonultat. A kastélyban ma a Szlovák Tudományos Akadémiai kutatóintézete működik, de az alsó rész – ahol egy Ambrózy-Migazzi István emlékszobát is kialakítottak – látogatható.
kerületben rendel, és azt mondta az Origónak, hogy a betegek száma a többszöröse az ilyenkor szokásosnak. Szerinte az enyhe időjárás miatt fertőznek ilyen gyorsan a vírusok, ugyanis ezek mind cseppfertőzés útján terjednek. Most a levegő páratartalma magasabb, így a kórokozók is tovább életben maradnak, és sokáig fertőznek. 6 fontos vitamin terhesség idején, amire érdemes odafigyelni - Blikk. Jelinek Benjámin háziorvos Fotó: Talán Csaba A háziorvos azt mondta, hogy akik megfázásos tünetekkel jelentkeznek, nagyon betegek – nem csak folyik kicsit az orruk, és fáj a torkuk, hanem egy-két napig lázasak is. Amikor lemegy a lázuk, utána még körülbelül öt napig nagyon rosszul vannak, szinte nem is tudnak felkelni az ágyból. Miután meggyógyultak, hetekig száraz köhögés kínozza őket. Már nem betegek, nem érzik rosszul magukat, nem folyik az orruk, és nem fáj a torkuk sem, viszont a kínzó ingerköhögés addig nem múlik el, amíg nem regenerálódnak a légutakban a sejtek. A hányásos-hasmenéses betegek is sokkal rosszabbul vannak, mint általában egy-egy ilyen vírusfertőzés esetén.
Az OEK mindenképpen javasolja az oltást időseknek vagy krónikus tüdő-, szív- és vesebetegségben, immunkárosodásban és cukorbajban szenvedőknek. Ha a terhesség utolsó harmada vagy a szülés ideje a téli időszakra esik, a kismama oltása kivédheti az újszülött fertőződését. Nem oltható be viszont az, akinek súlyos allergiás reakciója van tojás fogyasztása után, vagy az előzőleg kapott influenza elleni oltás heves reakciót váltott ki. Nagyon sok a beteg többféle vírus terjed. Az influenza szezonja december hónapban indul, csúcsát január, február, március hónapban éri el, ezért már november hónapban érdemes kérni az oltást, de később adva is kivédi a fertőzést. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A várandós nők mintegy fele kapott a legutóbbi, H1N1-influenzajárvány idején védőoltást, ez nagyjából kétszerese a korábbi évek arányának - közölték csütörtökön amerikai kormányzati kutatók. Az Egyesült Államok járványügyi hatósága, a CDC munkatársai az ország tíz államában 16 ezer terhes nővel készült felmérés adatait elemezték. Összességében a várandós nők 50 százaléka kapta meg a legutóbbi (2009-2010-es) szezonális influenza elleni vakcinát, és 46 százalékuk a H1N1-vírus elleni védőoltást. Az összes megkérdezett nő kétharmadának felajánlotta orvosa a szezonális vakcinát, háromnegyedének pedig a H1N1-elleni vakcinát. Azok körében, akiknek felajánlotta orvosa, 60 százaléknál nagyobb volt a vakcinálási arány, míg azok között, akiknek nem, alig hat százalékos. Visszatekintve korábbi évekre: a 2007-2008-as influenzaszezonban a terhes nők 24 százaléka, a 2008-2009-es szezonban pedig csupán 11 százaléka kapott influenza elleni védőoltást az Egyesült Államokban. A CDC becslése szerint az Egyesült Államokban a legutóbbi szezonban rendelkezésre álló 115 millió influenza elleni vakcinát gyakorlatilag teljesen felhasználták, míg a 162 millió adag H1N1-vírus elleni vakcinából 80 millió adagot adtak be.