A magvak, diófélék, szárított gyümölcsök például gazdagok tápanyagokban: ilyenekből állították össze a kedvelt "diákcsemegét". Vannak olyan gyógynövények is, amelyek serkentő hatással vannak az agyműködésre. Ilyen például a ginsenggyökér, amely csaknem kétezer éve állandó alapanyagként szerepel a délkelet-ázsiai hagyományos orvoslás eszköztárában, és az utóbbi néhány évtizedben a nyugati féltekén is egyre népszerűbb. A memória javítása természetes anyagokkal - ProVitamin Magazin. A fizikai ellenálló-képesség javítása mellett kísérletek igazolták a ginsengkivonat (G115) tartalmú készítmény szellemi tevékenységet, koncentrációt és emlékezőképességet növelő, éberséget fokozó, stressz idején az életminőséget javító hatását. Erről a témáról bővebben olvashat Vitalitás rovatunkban.
Általában az emberek agyi kapacitásuknak csak töredékrészét használják ki - az emberiség régi vágya ezen az arányon javítani, úgy, hogy a szellemi képességen minél kevésbé rontsanak az életkor és egyéb, külső körülmények hatásai. Emlékek raktára Fiziológiailag az emlékezés feltételes reflexfolyamat, amely a nagyagyi féltekék kérgi részéhez kötött. Emlékezéskor a központi idegrendszerben ugyanaz a folyamat zajlik le, mint amit először, érzékeléskor a külvilág ingerei keltettek. A dolgok megjegyzése kétféleképpen történhet: tudatosan és akaratlanul. A tudatos megjegyzés a tanulás, amelynek eredményessége függ a kondiciónktól, a lelkiállapotunktól, a szellemi frissességünktől, összpontosító-képességünktől és nem utolsósorban attól is, hogy a megjegyzendő anyaggal kapcsolatban milyen fokú az érzelmi motiváltságunk, érdeklődésünk. Az élet folyamán szándékunktól függetlenül is részünk van számos élményben, melyek benyomásokat, emlékképeket hagynak bennünk. Ezen emlékképek megjegyzése, tudatosítása attól függ, hogy milyen eseményekkel kapcsolatban akarjuk felidézni, illetve, hogy milyen hangulatban történt az "elraktározás".
A közvélemény hergelését mindeközben célszerű lenne mellőzni. Régi tapasztalat, hogy vannak élethelyzetek, amelyek tökéletes, minden szempontra kiterjedő szabályozása lehetetlen és/vagy felesleges, sőt haszontalan. A KRESZ, a technikai kultúra fejlődése és az emberi szokások változása között szoros összefüggés van. KRESZ több éves késéssel követi a megváltozott szokásokat. A kerékpáros és a zebra (kijelölt gyalogos-átkelőhely) találkozásáról a KRESZ közvetlenül nem, csak közvetetten rendelkezik. Az alábbiakban megmutatjuk a KRESZ azon részeit, amelyek a fenti kérdésre adott "IGEN" válasz melletti érvként szoktak megjelenni a vitában, továbbá elérést biztosítunk hivatkozáson keresztül a "NEM" oldalt képviselők részletes érveléséhez. 1. Az Országos Rendőr-főkapitányság / Rendészeti Főigazgatóság / Közlekedésrendészeti Főosztály álláspontja a kérdésben (2014. augusztus): Ez nekünk elég nyomós érvnek tűnik, tekintve hogy ez alapján a rendőr akár büntetheti is a zebrán átkerekezőket. A szentesi képviselő-testület két éve döntött úgy, hogy a város legmagasabb szintű elismeréseit nem október 23-án, hanem a március 15-i Nemzeti Ünnepünkön adják át.
Elhunyt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író. Az alkotót június 29-én, 57 évesen érte a halál – tudatta pénteken Facebook-oldalán kiadója, a Könyvmolyképző. Böszörményi Gyula 1964-ben született Miskolcon. Gyerekkora óta izomsorvadásos betegségben szenvedett, ennek következtében súlyos mozgássérült lett, és kerekesszékbe kényszerült. A nyolcvanas évektől cikkei, novellái jelentek meg az Élet és Irodalomban, az Ifjúsági Magazinban és más folyóiratokban. A 2002-ben megjelent Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert. Ezt további négy Álomfogó-regény követte, és még több, ugyanebben a világban játszódó regényt írt. Elhunyt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író. A sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az Év Gyermekkönyve díjat és a Körtemuzsika-díjat is. Böszörményi Gyula több más sikeres regénysorozat szerzője volt, köztük az Ambrózy báró eseteinek. Böszörményi Gyula az ifjúsági irodalom mellett a sci-fi és a fantasy műfajában is alkotott, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használt.
A BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója hangsúlyozta: a közös munka a garanciája annak, hogy a hallgatók a bölcsész- és tanárképzés, illetve a gyermekkönyvkultúra közötti kapcsolatokat több oldalról közelítve ismerhetik meg. A sikeres bekerülés feltétele a bölcsészettudomány, hitéleti, művészet, művészetközvetítés, vagy pedagógusképzés területén legalább alapképzésben szerzett oklevél. - Természetesen bárki jelentkezhet, hiszen a téma az irodalomnak az a területe, amelyről már gyermekkorunkból, vagy akár szülőként is vannak ismereteink. A tudományon belül azonban mára új státusba került a gyermek- és ifjúsági irodalom, hiszen különböző műhelyek, kutatások, szakmai rendezvények, konferenciák foglalkoznak ezzel a területtel – tájékoztatott Gesztelyi Hermina, a GYGYK KID adjunktusa. A képzés első félévében a hazai és külföldi irodalom megismerése, a műfajelmélet, a szövegolvasás és a műelemzés áll a középpontban, amelyet gyakorlatorientált második félév követ. Ana Gallo: Rejtélyes történetek - 25 tudományos fejtörő. – Ekkor már olyan külső helyszíneket is bevonunk az oktatásba, mint a Méliusz Könyvtár, a Vojtina Bábszínház, a Csokonai Színház, vagy éppen a képzést ismertető tájékoztatónak helyet adó debreceni Pagony Könyvesbolt – ismertette Gesztelyi Hermina.
Légy kíváncsi, tegyél fel kérdéseket, kutass és ellenőrizd az eredményeket – gondolkodj úgy, mint egy igazi tudós! A fizika, a biológia, a csillagászat és más tudományágak világába elkalauzoló 25 fejtörő szórakoztató időtöltést ígér, ugyanakkor igazi agytorna is. Tom Jones az MVM Dome színpadán! - f21.hu - A fiatalság százada. A rejtélyek megfejtése után megismerheted a tudományos magyarázatukat, és néhány izgalmas kísérletet is elvégezhetsz. Ne feledd, a világ tele van megoldásra váró tudományos kérdésekkel! Megfejtések a kihajtható fülek alatt. 8 éves kortól ajánljuk.
Felvidéki tehetségek, fiatal költők verseltek Kassán Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke 2022. június 30-án Kassára látogatott, ahol helyi és Kassa környéki, a magyar politikában és közéletben tevékeny emberekkel találkozott a MaJel Rovás Központban. A találkozón a magyar közösség sikereiről, problémáiról, a magyar identitás megőrzését célzó programokról, a felvidéki… Ők az idei Versforraló díjazottjai A kassai MaJel Rovás Központban tartották a Versforraló ifjúsági irodalmi pályázat 2022-es évfolyamának díjátadóját, melyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is részt vett. A három díjazott mellett további hárman különdíjat kaptak, s a legjobb alkotások egy kiadványban is megjelentek.
Böszörményi Gyula író több más sikeres regénysorozat szerzője volt, köztük az Ambrózy báró eseteinek. 57 éves volt. Elhunyt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író. Az alkotót június 29-én, 57 évesen érte a halál – tudatta pénteken Facebook-oldalán kiadója, a Könyvmolyképző. Böszörményi Gyula 1964-ben született Miskolcon. Gyerekkora óta izomsorvadásos betegségben szenvedett, ennek következtében súlyos mozgássérült lett, és kerekesszékbe kényszerült. A nyolcvanas évektől cikkei, novellái jelentek meg az Élet és Irodalomban, az Ifjúsági Magazinban és más folyóiratokban. A 2002-ben megjelent Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert. Ezt további négy Álomfogó-regény követte, és még több, ugyanebben a világban játszódó regényt írt. A sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az Év Gyermekkönyve díjat és a Körtemuzsika-díjat is. Böszörményi Gyula több más sikeres regénysorozat szerzője volt, köztük az Ambrózy báró eseteinek.