A modern irodalmi gépezetet, az irodalmi ipart saját szolgálatába állította, így nemcsak hogy elkerülte a koldusbotot, hanem ő volt az első magyar író, aki meg tudott élni kizárólag írásainak jövedelméből. Petőfi folyamatos, sokszor szándékosan provokatív jelenlétével érte el, hogy a személye és a versei iránti kereslet újratermelődjön, akár tőle származó, akár róla szóló írások vagy hírek tükrében. Júlia irodalmi indulása szintén ennek a koncepciónak köszönhető. Szendrey júlia verseilles. 1847-ben Petőfiné naplója címen a jóbarát Jókai az Életképekben több részletet közölt Júlia leánykori és koltói naplójából, ezzel a szerkesztői ajánlással: "jogot érzünk azon reményre, miszerint rövid év alatt költő barátunk hölgyének nevében oly csillagát fogjuk látni a szépirodalomnak, mely még az övére is fényt vetend. " 1847. (Erdőd) Tegnap ismét kaptam Sándoromtól levelet, melyben többek közt azt mondja, hogy ő már most csak nekem kíván tetszeni, a többivel, az egész világgal nem gondol. Nálam ez másképp van, én nem így érezek.
S addig szálltok ágról ágra, Míg a tövisek Szárnyatokból minden tollat Ki nem tépdesnek. S összezúzva, összetépve Földre hullotok, S a feledés nehéz lába Átmegy rajtatok. – Ne szálljatok a világba, Ott csak bú talál; Nálam élet, ott keserű Szomorú halál! (Pest, marc. 21. 1856. ) ÉLNI VAGY MEGHALNI! Nem élet ez, nem, kínzóbb a halálnál, Én élni vagy meghalni akarok, Ott a hegycsúcson szívni be a léget, Itt e szűk völgyben én megfúladok! Könyv: Szendrey Júlia összes verse (Szendrey Júlia - Gyimesi Emese (Szerk.)). Nem tespedés, nem tengés, mire vágyom, Tudni hogy élek, és érezni ezt; Zárt levegőben elalél a szellem, S az ember nem más, mint állati test. Vihart és szélvészt forró homlokomnak, Langy szellő nékem enyhülést nem ad, Szememről csak ott oszlik a homály, hol Cikázni látom a villámokat. Föl a sziklára, hol sasok tanyáznak, Merész röptük oly lélekemelő; Lenn csúszó férgek, sziszegő kígyók közt Élni vagy halni egyként leverő. – Oh, jaj nekem, hogy ezeket gondolni, És a mi több, kimondani merem: Csak egy pillantás, s a kigyók marását És fulánkját szivemben érezem!
Ezért kiemelten fontosnak tartottam, hogy megítéléseiről külön tanulmány kerüljön a kötetbe, valamint a forradalom és szabadságharcban való részvételéről is szót ejtsek. Az őt ért vádakra már a kötetben betűhíven, az eredeti verskéziratok másolatait olvasva cáfolatot találunk, s az őt az utókor szemében negatív színben feltüntetni akaró visszaemlékezések értékét is leredukálták a későbbi évek. Például az 1889-ben, Kolozsvárott megjelent Petőfiána című évkönyvben elítélőleg írt róla Dekáni Ernőné, akinek szavait a Fővárosi Lapok is átvette. Erre Szendrey leánya, Horvát Ilona is reagált, s arra kérte az olvasóközönséget, ne higgyen a rágalmazásoknak. Később kiderült, hogy a rosszindulatú pletykák terjesztői között Vachott Sándorné is jelentős szerepet töltött be, de Kempen altábornagy titkos ügynökei Szendreyt ugyanúgy be akarták feketíteni, mint ahogyan ugyanez az iroda próbálta Görgei Artúr hírnevét is tönkretenni. Szendrey júlia verse of the day. 1930-ban már egy Dekániné kijelentéseit cáfoló cikk jelent meg, mely szerint 13 éves leány korában hallotta a mendemondákat, amiket negyven év múlva emlékiratként adott át közlésre.
Hangsúlyozta: ezért a teljesítményért a találkozón közösen fejezték ki elismerésüket Egyiptom elnökének. Jelezte: délután folytatni fogják a megbeszéléseket elsősorban a gazdasági együttműködés témakörében, amely iránt Magyarország elkötelezett. Kiemelte: a magyar Eximbankban külön keretet nyitottak annak érdekében, hogy ne csak árut szállítson Magyarország Egyiptomba, hanem gyárakat is tudjon telepíteni oda. Ezek ott adnak munkahelyet a fiatal nemzedéknek, hogy a "saját képességeink szerint mi is hozzájáruljunk" egy olyan európai segítségnyújtáshoz, amely stabilizálni tudja hosszú távon is az egyiptomi gazdaságot – tette hozzá. Orbán Viktor megtiszteltetésnek nevezte, hogy Magyarországon láthatják vendégül az egyiptomi elnököt, akit "barátsággal, szeretettel és elismeréssel" fogadtak. Hangsúlyozta: Magyarország számára ez egy régi baráti, testvéri kapcsolat.
Magyarország elsőrendű érdekének nevezte Egyiptom biztonsági, katonai és gazdasági stabilitását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országházban, miután tárgyalt a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Abdel-Fattáh esz-Szíszivel, az észak-afrikai ország elnökével. A kormányfő sajtónyilatkozatában azt mondta: Egyiptom nemcsak egy közeli ország, hanem "politikai értelemben a szomszédunk", annak a térségnek a meghatározó állama ugyanis, amely "hatást gyakorol a mi életünkre": Orbán Viktor szerint Egyiptom terrorizmus elleni harcának sikere egyben az európai nyugalom és béke előfeltétele is. "Úgy tekintünk Egyiptomra, mint amely a stabilitás iránti elkötelezettségével Magyarországot is és Európát is védi, ezért a szellemi természetű barátságon túl nekünk érdekünk is az önök sikere" - mondta a miniszterelnök Abdel-Fattáh esz-Szíszinek. Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel folytatott találkozóját követően az Országházban 2017. július 3-án Forrás: MTI/Kovács Attila Orbán Viktor azt is mondta, a Földközi-tenger túlsó oldala az európai történelem része, ami ott történik, annak előbb-utóbb itt is érződik a hatása.
Kiemelte, a cél, hogy a fiatalok, az új generációk lehetőséget kapjanak arra, hogy munkájuk legyen, és családot alapíthassanak; ellenkező esetben ugyanis úgy döntenek, elhagyják az országot. Orbán Viktor szerint a munkával mint értékkel ma Magyarországon nemcsak újjászervezik a gazdaságot, a kulturális életet, hanem ezzel egy jövőképet is szeretnének adni a magyaroknak. A kétharmados parlamenti többség pedig garantálja, hogy politikai viták ne állítsák meg a kormányzat munkáját - tette hozzá. Szólt arról is, hogy nem híve annak a neoliberális felfogásnak, amely csak pénzügyi és költségvetési politikában gondolkodik, ő ugyanis úgy látja, egy országnak iparpolitikára is szüksége van. Mint mondta, a választások óta eltelt hét hónap, és a magyarok már nem olyan pesszimisták, mint akkor. Orbán Viktor szerint azokat, akik Magyarországon fektetnek be, nemcsak jó gazdasági lehetőségek, hanem egy barátságos nemzet is várja. Az ületi fórum utáni sajtótájékoztatón Orbán ismét szólt az emberi méltóságról, és megismételte, hogy ő nem a civilizációk harcában, hanem az emberi méltóságban hisz.
Ezeket a tárgyalásokat mind a megbízottjainkon, mind a minisztereken, mind pedig a személyes találkozóinkon keresztül folytatni fogjuk. Szeretném a magyar nyilvánosság előtt is megköszönni az elnök úrnak, hogy megtisztelt bennünket a látogatásával, és felajánlotta a magyar gazdaság szereplőinek a részvételt az egyiptomi gazdaság fejlesztésében.