Érdemes megjegyezni, hogy a NATO nukleáris fegyverekkel akarta megsemmisíteni Magyarország legtöbb civil és katonai repterét, miközben a laktanyák, páncélos-támaszpontok, légvédelmi komplexumok nem szerepeltek a nukleáris célpontok közt. A Future of Life interaktív térképével egyébként össze van hangolva a Nukemap nevű interaktív térkép is, melyet a Nuclear Secrety projekt készített; ezen azt lehet megnézni, hogy milyen pusztítást okozna egy nukleáris detonáció adott területen. A NATO arzenáljában a legnagyobb számban 100-300 kilotonna TNT robbanásának megfelelő nukleáris detonációt előidéző robbanófejek voltak megtalálhatók a hidegháború során, egy ilyen atombomba robbanása a ferihegyi reptér körül a jelenlegi lakosságszámmal számolva 40-80 ezer halálos áldozattal és 150-330 ezer sérülttel járna. Ferihegyi reptér térkép útvonaltervező. A Nukemap egyébként csak a robbanás áldozataival számol, és nem az azt követő sugárzással, nukleáris csapadékkal, melynek évtizedekre elnyúló hatásai lehetnek. Egy hidegháborús W80-as nukleáris robbanófej elműködése eltörölte volna a Föld színéről Rákoshegyet, Miklóstelepet, Almáskertet és Vecsés nagy részét, a robbanásban a mostani lakosságszámmal számolva 50 ezer ember vesztette volna életét.
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít. Kuruc.info - Titkos tervek a harmadik világháborúról: Amerika 15 atombombával akarta letarolni Magyarországot. Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat.
Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon, írja a Portfolió. Interaktív térképet készített a Future of Life intézet, melyben összegezték a hidegháború után nyilvánossá vált nukleáris célpontokat a kommunista érdekszférába tartozó országokban. Ferihegyi reptér térkép 24. Összesen 1100 olyan célpontot tettek közzé, melyet az Egyesült Államok és más NATO-országok atomfegyverekkel bombáztak volna, ha sor kerül az érintett országokkal való összecsapásra. A legtöbb célpontot nem meglepő módon a Szovjetunión belül – ezen belül is a mai Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszágban, a balti államokban -, jelölték ki, de Kínában, Észak-Koreában és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai országokban is számos atomfegyvert bevetett volna Washington és szövetségesei. Magyarországon összesen 15 célpontot jelölt ki amerika atomtámadásra – elsősorban civil és katonai reptereket szórtak volna meg nukleáris töltetekkel.
A Future of Life intézet magyarázatában azt hozzáteszi a térképhez, hogy vélhetően a nukleáris támadások esetleges célpontjai nem sokat változtak a hidegháború óta, ez hazánk esetében valószínűleg nem igaz. Magyarország egyrészt NATO-tagsága okán, másrészt pedig a célpontok közt szereplő repterek nagy részének részleges vagy teljes bezárása miatt valószínűleg ma már közel sem olyan kiemelt stratégiai célpont, mint volt a hidegháború alatt. A legtöbb volt repteret egyébként a mai napig nem bontották el; az üres épületek számos magyar airsoft-pályának adnak otthont, míg a kifutópályákat kisgépek és amatőr autóversenyzők használják.
Figyelem, címváltozás! Kicsivel arrébb költöztünk, ide: 2220 Vecsés, Fő u. 112. Ferihegyi reptér térkép megtekintéséhez. Üzenetküldés, kérdés Amennyiben kérdése merült fel, keressen bennünket bizalommal elérhetőségeinken! Elérhetőségeink, megközelítés Parkolónk címe: 2220 Vecsés, Fő utca 112. GPS: +47°24"36'N, 19°16"28'E Térkép, megközelítés A Google térkép megtekintéséhez és útvonaltervezéshez kattintson a képre (új ablakban nyílik meg): Parkolónk címe: 2220 Vecsés, Fő utca 112. Telefonos elérhetőségeink: Utazni készül? Foglaljon már most helyet parkolónkba, ne várjon! ONLINE FOGLALÁS
Dr. Csáki Mária Székelyudvarhelyről és Dr. Sonkoly Iván Békéscsabáról nyerte el az év praxisát. Eredményhirdetéssel és a nyeremények átadásával ért véget "Az év praxisa a Kárpát medencében" pályázat, melyet az Országos Alapellátási Intézet hirdetett meg 2011 áprilisában. A pályázat célja az orvostársadalom iránti megbecsülés kifejezése volt. "Az év praxisa a Kárpát medencében" díjra háziorvosokat és nővéreket jelölhettek a hálás páciensek Magyarország és a határon túli magyarlakta településekről. A beérkezett pályaműveket először jeles közéleti személyiségekből álló zsűri értékelte, melynek során figyelembe vették a jelöltek szakmai tudását, hivatásszeretetét, empátiáját, szolgáltatásának minőségét és a beérkezett ajánlások számát is. Összesen 218 érvényes pályázatból 10 magyar és 10 határon túli praxist választott ki a zsűri. A nyertesek végső sorrendjét az internetről beérkezett majd 100 000 szavat döntötte el. Alig több mint fél esztendő alatt több száz szívet melengető történetet küldtek be hálás betegek az Országos Alapellátási Intézet "Az év praxisa a Kárpát-medencében" című pályázati felhívására.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke, a zsűri egyik tagja úgy fogalmazott, a pályázat főhajtás azok előtt, akik a szaktudásukon túl emberséggel, lelkiismeretesen állnak a betegek mellett. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója azt mondta, professzionális szakellátást professzionális háziorvoslás nélkül nem lehet végezni, ezért mindent el kell követni, hogy a háziorvosok a pályán maradjanak, a fiatalok pedig iránymutatást kapjanak ezen szakirányhoz. Hozzátette: a nemzeti egészségügyi programok kapcsán a jövőben még szorosabb lesz a háziorvosok és a szakellátók együttműködése. B. Király Györgyi, a program vezetője elmondta, a pályázat eddig az Év praxisa néven futott, idéntől azonban egységesen A nemzet háziorvosa elnevezéssel indítják a programot. Minden évben tíz hazai és tíz határon túli praxist díjaznak. Az ajánlásokat a program honlapján, a oldalon lehet megtenni.
Az év praxisa a Kárpát medencében – pályázat 2017-04-04 / Még másfél hónapig ajánlhatja háziorvosát! Tavaly decemberben sajtótájékoztató keretében hetedszer indult el az OTH/ÁNTSZ égisze alatt " Az év praxisa a Kárpát medencében" pályázat, amelyben keresik a tavalyi év év legjobb, a betegeivel legtöbbet törődő háziorvosát, nővérét, egyszóval praxisát határon innen és határon túl. Eddig több mint félszáz jelölés érkezett- Szolnokról, Kétegyházáról, Mátraderecskéről, Kecskemétről, Pusztaföldvárról, Makóról, Gyuláról, Tatáról, Budapestről, Balatonszabadiból, Körösladányból, Diósjenőről, Gyöngyösről, Nádudvarról, Keszthelyről és Székelyudvarhelyről, Mádéfalváról, valamint Csíkszeredáról és a Kárpátaljáról- a pályázat ajánló oldalára. Az elmúlt években hat esztendő alatt több mint 1200 hazai és határon túli remek háziorvos, és legalább ennyi nővér élvezhette páciensei és tágabb környezete elismerését, vehetett részt a nemes versengésben közülük százhúszan kapták meg "Az év praxisa a Kárpát medencében "kitüntető elismerést Budapesten, az Emberi Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkárságának épületében.