Infó Hírek Letöltések Tartalom > Magyarország - Budapest > Szolgáltatók > MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Látványosságok Szolgáltatók Események Töltsd le alkalmazásunkat és vágd zsebre a mobilod, hogy egy programról se maradj le! Wigner Fizikai Kutatóközpont – mVISZ. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát érintő átalakítás eredményeként 2012. január 1-től a korábbi MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetből (MTA KFKI RMKI) és a korábbi MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetből (MTA SZFKI) létrejött az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA WIGNER FK). 1120 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. titkarsag -DELETE THIS- @ -DELETE THIS- Tartalom Élmények 1618 találat
Rólunk Bemutatkozás Tagok Támogatóink Együttműködések A REGARD Csoport gáztöltésű részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik a Wigner Fizikai Kutatóközpont Nagyenergiás Fizikai Osztályán. Szolgáltatások | Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtár. A projekt orientált K+F+I munkák fókuszában az alapkutatáshoz (pl. : CERN) és az alkalmazott fizikai kutatásokhoz (pl. : müográfia) fejlesztünk gáztöltésű részecskefizikai detektorokat. Laboratórium együttesünk Budapesten az Akadémia Csillebérci kampuszán (korábbi KFKI) található.
Eredményeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveletek és…
A detektor fogad látogatócsoportokat, de ily módon csak kevesen nyerhetnek betekintést az itteni munkába és környezetbe. A CERN és a CMS kísérlet egyik fontos küldetése a tudomány népszerűsítése, az intézetben folytatott kutató- és fejlesztő munkák nagyközönség számára érthetően megfogalmazott ismertetése. Ezért 2011-ben Béni Noémi és Szillási Zoltán elindították a virtuális tárlatvezetést, amelynek keretében az érdeklődő csoportok, főként iskolai osztályok a világ bármely szegletéből betekinthetnek az itt folyó munkába. A Wigner Fizikai Kutatóközpont új felfedezése az elektronok világában. Béni Noémi a detektor mellől vagy egyenesen annak belsejéből jelentkezik egy kézikamerával, Szillási Zoltán pedig az irányítóteremből felügyeli az eseményeket, szintén egy kamerával; mindketten mesélnek a fizika és a technika érdekességeiről és válaszolnak a feltett kérdésekre. A különböző országokból bejelentkező csoportokhoz igyekeznek abból az országból származó, azon a nyelven beszélő kutatót választani idegenvezetőként, ezzel is közelebb hozva az érdeklődőkhöz ezt a különös világot.
Ezzel megkönnyítik a gyakorlati felhasználásokat is, például nanooptikai eszközök létrehozását, vagy akár olyan elektronforrások kialakítását, ahol a kibocsátott elektroncsomag időtartama a másodperc milliomodrészének a milliárdodrésze. Ezek az alkalmazások forradalmasíthatják a fizikai és kémiai kutatásokat, és elvezethetnek az elektronmikroszkópok új generációjának létrehozásához is.
A vonalat a következő évtizedekben többször átalakították, majd 1971-ben megszűnt Szegeden a teherszállítás a villamospályán. Az 1-es villamos pályájához kapcsolódva, szárnyvonalaként 2012-re készült el a 2-es vonal 3745 méter új pályával és egy 205 méteres hurokfordulóval. Az új 2-es vonal indulása után, 2013 tavaszától az 1-es villamosok már a korábbinál jóval ritkában jártak, mert az 1-es vonal önálló szakaszán alacsony volt az utasszám.
A szegedi villamos hálózat az 1960-as években élte virágkorát, amikor is hét különböző viszonylatban közlekedtek kötöttpályás járművek a napfény városában. Azóta a legtöbb vonal megszűnt, vagy módosításon esett át, mi azonban egy időutazás keretében felidézzük őket. 2-es vonal: Villamos a Felső Tisza-parton A Felső Tisza-parti szakaszon 1927. május 4-én indult el a személyforgalom – azt megelőzően csak teherforgalom lebonyolítására használták a vágányokat – a 2, 3 km hosszú Ártézi kút (ma Anna-kút)–Somogyi telep (ma Petőfitelep) vonalon. Akkoriban gyakran zsúfolásig tele voltak a villamosok, főleg hétvégente, amikor a szegedi labdarúgócsapat hazai pályán játszott a Felső Tisza-parti stadionban. Bengáli zakatol a Felső Tisza-parton, valamikor a 70-es években. Fotó: Peter Haseldine) 1971-ben a városvezetés úgy döntött, hogy felszámolja azon egyvágányú, kitérős rendszerű vonalakat, amelyeket várhatóan nem építenek át kétvágányúra. A vonal ezután még hat éven át maradt üzemben, 1977-ben ugyanis a második közúti híd (ma Bertalan híd) építési munkálatainak megkezdése miatt a forgalmat február 28-ával megszüntették.
ma 06:17 Megszűnik az 1-es villamos Szegeden /Illusztráció /Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely Több mint száz év után megszűnik a szegedi 1-es vonalon a villamosközlekedés. Az utasokat a jövőben az 1-es jelzésű tram-train (a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő vasútvillamos) szállítja a rókusi vasútállomás és a nagyállomás között – tájékoztatta a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) az MTI-t. Az 1-es villamos utolsó szerelvénye pénteken este 10 óra előtt indul Szeged vasútállomásról. A Szegedet romba döntő 1879-es árvíz után a város pályázatot hirdetett lóvasút létesítésére. Eduard Paget belga mérnök tervei alapján 1884 nyarára készült el a lóvasút személyszállítási és a gőzüzemű teherszállítási hálózat. Az 1-es villamos maival csaknem azonos útvonalán pedig 1884. július 1-jén elindult a lóvasút, bár a szolgáltatást nyújtó Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaságot (az SZKT elődjét) csak a következő tavasszal jegyezték be. ( A legfrissebb hírek itt) A lóvasút a vonalon 27 éven át működött, a pályán 1908. október 1-jén indult el a villamosközlekedés.