A Munka Törvénykönyve alapján, a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet. Ezt a törvénytervezet úgy fogalmazza meg, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. A hivatkozott törvényhely a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozik. A 2011. törvény eljárási szabályok elnevezésű fejezetébe a módosító törvény tervezete beiktat egy új 464/D.
A szociális hozzájárulási adót a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számlájára, a 10032000-06055912 számlaszámra kell megfizetni. Az adófizetésre kötelezett személy Adófizetésre kötelezett az a személy, aki az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat, ide kell érteni a külföldi kifizetőt is. Ha az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik, és a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adófizetésre kötelezett személy a természetes személy. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adófizetésre kötelezett személy a kifizető, ideértve a külföldi kifizetőt is. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, az adófizetésre kötelezett személy a természetes személy. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő kedvező változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik. Megmagyarázzuk a gyed extrát A gyed extra összes részletét megismerheti a Társadalombiztosítás és járulékfizetés 2014-ben című konferenciánkon, amelyet december 13-án Budapesten tartunk. A rendezvény részleteiről itt tájékozódhat. Ez az előírás azt jelenti, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a munkavégzési helyen vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a munkáltató működése szerinti szabad vállalkozási zóna.
Lakásvásárlásnál az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi illetéket kell fizetni? A visszterhes vagyonszerzési illetéket lakásvásárlásnál minden esetben a vevőre szabja ki az adóhivatal. Az illetékfizetési kötelezettség a szerződéskötés napján keletkezik, amelyről az adóhivatal a földhivatal útján szerez tudomást. A földhivatal ugyanis autómatikusan értesíti a NAV-ot erről. A Vevő pedig a szerződéskötést követő néhány héten belül megkapja az illeték befizetésére vonatkozó értesítést (fizetési meghagyás). A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján (…) keletkezik. Ennyi illetéket kell fizetnie lakásvásárlásnál – jogipraktikak.hu. (Itv. 3. §. (3) bek. ) Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevő legtöbb esetben még ki sem fizette a vételárat (ezért tulajdonjoga sincs még), de az illetéket már ki kell fizetnie. Az illeték mértéke 4%, amely az ingatlan forgalmi értéke alapján számítandó. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.
Tisztelt Hitelnet! 30M Ft értékű budapesti ingatlanunkat eladnánk. Szeretnénk venni egy 18 M Ft értékű garzont Budapesten kisfiam nevére. Valamint saját nevünkre egy újépítésű kertes házat 45 M Ft áron. Mindkét ingatlan jelzáloggal lesz terhelve. Kérdésem, hogy az illetékfizetés hogyan alakul. Melyik ingatlannál veszi figyelembe a hatóság az eladott 30 M Ft-ot? Amelyiket legelőször veszem? Illetékmentesség – mikor vagyok jogosult rá?. Vagy mindkettőt? Illetékmentes lesz a garzon, ha ajándékozzuk a kisfiamnak (jelzáloggal terhelve, gyámhatósági engedélye nélkül mehet, ha jól tudom). Új építésű kertes ház esetén jól tudom, hogy 28 M Ft feletti rész illetékköteles csak? Ez esetben a 28-40 millió forinti összeg 4%-át kell figyelembe venni? Na de akkor hogyan számítódik be az eladott 30 millió? Hogyan kalkulálódik az illeték ez esetben? Köszönöm a tájékoztatást, Katalin Kedves Katalin! Az illetékszámítás során az eladott ingatlan árát az egyik lakásvásárlásnál lehet csak beszámítani. Azt, hogy melyiknél, Önök határozhatják meg. Nem feltétlenül annál az ingatlannál kell figyelembe venni, amelyikre előbb kötnek adásvételi szerződést.
Kérdésed van? Tedd fel nekünk megadott elérhetőségeinken!