9-10. oldal Egyetlen földrajzi tényező sem fontosabb a többinél. A hegyek nem lényegesebbek a sivatagoknál, a folyók a dzsungeleknél. Bolygónk különböző tájain más- és másfajta földrajzi adottságok játszanak döntő szerepet abban, hogy mit tehetnek meg és mit nem az ott élők. 10. oldal A földrajz törvényeit, amelyeket oly jól ismert Hannibál, Szun-ce és Nagy Sándor, a mai vezetők sem hagyhatják figyelmen kívül. 13. oldal Ha úgy húzzák meg a térképen a határvonalakat, hogy nem veszik figyelembe az adott terület földrajzi adottságait és a helyi kultúrák éppily fontos sajátosságait, azzal elvetik a későbbi viszályok magvait. 14-15. oldal A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit.
A földrajz fogságában című könyve bevezetőjében Tim Marshall úgy határozza meg a geopolitikát, mint amely azt kutatja, " hogy a nemzetközi kapcsolatokat miként lehet földrajzi tényezők – nemcsak a fizikai táj, például a hegységek mint természetes választóvonalak vagy a folyórendszerek, hanem az éghajlat, a népesség, a kulturális régiók és a természeti erőforrások – alapján megérteni. " Bár a 21. század rohamosan gyorsuló technológiai fejlődésének haszonélvezőiként és elszenvedőiként, vagy csak egyszerűen szemtanúiként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a népeket, országokat elválasztó fizikai és szellemi szakadékok könnyen áthidalhatók, a szerző szerint a világ vezetőinek döntéseit – akárcsak a múltban – ma is meghatározzák a földrajzi adottságokból adódó korlátok. Könyvében Marshall ennek igazolására tesz kísérletet, érveket és példákat felsorakoztatva. A könyv tíz fejezetből épül fel, amelyek egy-egy ország, kontinens vagy régió nevét viselik. A szerző ezek földrajzi és politikai, vagy ha úgy tetszik geopolitikai viszonyain keresztül igyekszik bemutatni napjaink világpolitikai kontextusában betöltött szerepüket vagy a velük kapcsolatban megfogalmazódó kihívásokat.
Bővebb ismertető Új fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére. Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború - kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták országuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták. "Tim Marshall rendkívüli tudással vázolja fel az aktuális geopolitikai tájképet, és módszeresen kiegészíti azt a várható (és már elég jól látható) ökológiai, illetve fegyverkezési következményekkel.
De ez csak néhány azok közül a témák közül, amelyeket Tim Marshall a könyvében érint. Valószínűleg még azok az olvasók is, akik otthonosan mozognak a globális politikai viszonyok területén, többször is rácsodálkoznak majd, hogy egy jelentéktelennek tűnő hegy, fennsík, tengeri kijárat vagy tengerszoros birtoklása, egyes folyók hajózásra vagy tengerpartok nagyobb kikötők kialakítására való alkalmatlansága, egy-egy etnikai törésvonal, esetleg bizonyos erőforrások feletti rendelkezés vagy azok hiánya milyen mértékben képesek meghatározni egy ország vagy akár egy nagyobb régió gazdasági-politikai körülményeit. Így, egy helyre összegyűjtve ezek lenyűgöző képet festenek a földrajz történelemre és politikára gyakorolt hatásairól. Természetesen a fejezetek előrehaladtával szembesülünk azzal is, hogy egyrészt a szerző néha túlmisztifikálja a földrajzi tényezők jelentőségét, ami elkerülhetetlenül is az összefüggések leegyszerűsítéséhez vezet, másrészt, hogy az egyes fejezetekre szánt 25–35 oldalas terjedelem nem teszi lehetővé az egyes témákban való túlzott elmélyülést, így néha az lehet az érzésünk, hogy átsiklik lényeges dolgok felett.
Mindezt szellemes, eredeti stílusban teszi, amit még tovább csavar Makovecz Benjamin bravúros fordítása. Ritkán kényezteti az olvasót egy népszerű-tudományos kiadvány ilyen gazdag, nyelvi leleményekben fürdőző szöveggel. " (Magyar Narancs - Götz Eszter) A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 264 oldal Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Szintén egyre gyakrabban szereplő téma az utóbbi évek híradásaiban az Egyiptom és Etiópia között a Níluson az utóbbi által építendő víztározó miatti konfliktus és az abból adódó háborús veszély, ami ma a kontinens egyik legnagyobb kihívásának számít. De szintén Afrika kapcsán érthetjük meg vagy tudatosíthatjuk leginkább magunkban a gyarmati uralom egy máig tartó negatív örökségét, ami az országhatároknak a fizikai adottságok és az etnikai törésvonalak figyelmen kívül történő meghúzásából adódik. (Erre Afrika szubszaharai régiójának legtöbb országában van példa, amelyek közül az egyik legszemléletesebb az évtizedek óta háborús övezetként vergődő Kongói Demokratikus Köztársaság –, de Ázsiából a Közel-Kelet legtöbb országát, vagy az indiai szubkontinens két atomhatalma, India és Pakisztán közös határvonalát övező régiót, vagy akár a világ hatalmainak figyelmét egyre inkább újra magára vonó Afganisztánt is lehetne említeni. ) Érdekes téma a könyv szerkezete és tematizálása szempontjából némiképp rendhagyónak számító, az Északi-sarkvidékre vonatkozó fejezet: ennek a régiónak a globális felmelegedés kontextusában lett nagy aktualitása, hiszen a jégtáblák olvadása következtében a vízi útvonalak sokasodása és a térség megközelíthetőségének a növekedése fokozta a régióval szomszédos országok közötti versengést a kitermelhető erőforrások és a hajózási útvonalak feletti ellenőrzés megszerzéséért.
Ez volt a közelmúltban találtuk adott betegség Bene Dilitatism, amelyet az jellemez, a leírt klinikai megnyilvánulása. Ez akkor fordul elő miatt részleges vagy teljes károsodása A látóideg különböző belső (gyulladás, bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés, krónikus betegség) vagy külső (mechanikai sérülés és károsodás) okokból. Kitágult pupilla okaz.com. Amikor Bene Dilitatism képességét az idegek reagálni a változásokra a megvilágítás romlik, amíg a teljes elvesztése idővel. Mivel ez a folyamat folyamatosan tanuló átmérője nő, mint a látásélesség területeken gyenge fényben gyorsan csökken (a sötétben, beteg emberek szinte semmit sem lát, és nem tud összpontosítani). Jellemzően, betegek Bene Dilitatism pupilla mérete 7-8 mm. Ezen kívül a következőket jegyzi tüneti jelenségek: Fáj a szeme erős fénytől; könnyezést és a bőrpír a szemhéjak; fényérzékenység; csökkent látásélesség a sötétben; vizuális torzítás erős fényben (foltok és vonalak előtt a szemét, villog).
Szaglás és ízlés vizsgálatára jelenleg nem léteznek rutin elektrofiziológiai módszereink. Keratoconus Kiváltott potenciál módszer esetén jellegzetes vizuális, akusztikus, vagy elektromos ingereket alkalmazunk, és közben agyi elektromos tevékenységet regisztrálunk a hajas fejbőrről. Az ingert többször ismételve, az agyi kiváltott válaszokat pedig statisztikailag értékelve végül el lehet dönteni, hogy az adott inger kiváltott-e megfelelő érzékletet és következményes elektromos aktivitást az agyban vagy sem. A kitágult pupillák okai A kiváltott potenciál technika jóval időigényesebb, és speciális szaktudást, eszközöket igényel, mint a pszichofizikai módszerek, melyek szinte bármelyik orvosi rendelőben elvégezhetőek. Látás Vitathatatlan, hogy a látás a legfontosabb érzékszervünk. Kitágult pupilla okaidi.fr. Egyik érzékszervünk kiesése sem rontja az élet minőségét oly nagy mértékben, mint a látás teljes elvesztése. A szem eredetű fejfájások okai a következők lehetnek: Heveny glaukoma Fénytörési hiba Szemizom-egyensúlyzavarok, intermittáló vagy bénulásos kancsalság A szemészeti eredetű fájdalmak jelentősége böjt és látás túlbecsült, és a fejfájást gyakran hozzák kapcsolatba a látással.