Kilenc kelet- és közép-európai NATO-tagország államfői találkoztak Bukarestben a B9-ek, vagyis a bukaresti kilencek csúcsértekezletén. A fő téma természetesen az ukrajnai háború volt, a B9-ek a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazzák. Novák Katalin azzal az üzenettel érkezett a találkozóra, hogy "a biztonság és a béke az első" – számolt be az M1 Híradója. Már nyolc éve annak, hogy Oroszország harc nélkül elfoglalta a Krím félszigetet. A terület a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnához tartozott. Akkor a helyzetre reagálva, a két leginkább fenyegetett állam, Lengyelország és Románia indítványozott együttműködést. Novák Katalin: A biztonság és a béke az első! | Demokrata. Bukaresti kilencekhez tartozó államok, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Magyarország államfői ültek össze, hogy megerősítsék a NATO keleti szárnyát. Most az Ukrajnában zajló háború miatt hívták össze ismét a bukaresti kilencek országait. Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviselte. Délelőtt érkezett meg a bukaresti repülőtérre.
Orosz-ukrán háború Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak a magyar kormányfőt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az urán ügy mellett. Éles beszéde nem rendkívüli, érhető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba - ismertette. Isteni béke és biztonság lászlo mária. "Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban" - hangsúlyozta, hozzátéve: "a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért". Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek nevezte a magyar álláspontot. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az uránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkre tenné a nemzet közösségét. Hozzátette: e kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni a kérdésben. A kormányfő leszögezte: "mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk. "
A száz év magány korszaka véget ért – mondta a miniszterelnök Sátoraljaújhelyen. Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen. A trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, ahol felavatták a centenáriumi turulszobrot, a kormányfő azt mondta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd. Béke és biztonság a bibliában. "A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot. A döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük (... ) nagy idők várnak rátok" – folytatta Orbán Viktor. A magyarok több mint ezer éves államának történelmi visszatekintése után a kormányfő azt állította: "bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll".
A köztársasági elnök hozzáteszi: A csúcson megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége. Novák Katalin úgy fogalmaz: a háború miatt éppen azokban a térségekben kerülhet veszélybe a biztonságos élelmiszer-ellátás, ahol most is nehezek az életkörülmények, így a migráció további növekedésére számíthatunk. Közölte: a magyarországi haderőfejlesztés gyors ütemben halad. Béke és biztonság szobor. 2024-re a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 2 százalékát. Országunk, térségünk és szövetségeseink biztonsága mindennél előbbre való – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A bukaresti kilencek azért egyeztettek, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az Észak-atlanti Szövetség madridi csúcstalálkozójára, amit a hónap végén tartanak.
Tuzson Bence: Dunakeszit és térségét nagyszerű, szorgalmas emberek lakják, egy példaértékű igazi közösség, amely az elért eredményeivel is példát mutat az egész országnak. Az itt élő emberek, térségünk lakossága a békét és a biztonságot választotta, nemet mondott a káoszra, az acsarkodásra, és nemet mondott az elvek nélküli hatalmi törekvésekre – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, városunk és térségünk országgyűlési képviselője, aki az április 3-i választásokon meggyőző fölénnyel kapott újabb négy évre mandátumot erre a pozícióra. Így továbbra is ő képviseli érdekeinket az Országgyűlésben. Mint mondta, az eddig elvégzett munka folytatására készül az előttünk álló időszakban, vagyis, ahogyan eddig is, úgy ezután is azon dolgozik majd, hogy régiónk hazánk legdinamikusabban fejlődő térsége maradjon. Béke és biztonság. – Hogyan értékeli az eredményeket: Ön szerint milyen szempontok alapján döntöttek a választók, amikor leadták a szavazatukat? – Az itt élő emberek a békét és a biztonságot választották, nemet mondtak a káoszra, az acsarkodásra, nemet mondtak az elvek nélküli hatalmi törekvésekre.
Azt szeretjük, ha a hatalom mondja meg, hogy mikor vagyunk jó szülők, anyák és apák, mikor vagyunk család. Takaró Mihály tehát jól látja a helyzetet: magunk szabadítottuk magunkra a megszálló csapatokat, akik addig maradnak, ameddig mi, magyarok jónak látjuk.
A belső ellenség tekintetében azonban Takaró Mihálynak alighanem igaza van. Sőt, ha úgy tetszik, a CÖF vendége visszafogottan fogalmazott: ugyanis nemcsak megtámadta Magyarországot a belső ellenség, de már el is foglalta. Nem most tette mindezt, hanem jó tíz évvel ezelőtt. Gyorsan és könnyen foglalta el az országot a belső ellenség, alig volt ellenállás. Mára szinte minden az ő uralma alatt áll. Megszállta a középületeket, az országgyűlést, a minisztériumokat, a parlamentet, bekebelezte a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezte a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot. Övé a törvény, akire rámutat, bűnös. Övé a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom. Mi, többi magyarok, gyanútlanok voltunk, a szükségesnél kevésbé éberek. Elhittük, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik országában ez nem történhet meg. Még 2010 elején is voltak olyan, a belső ellenséggel amúgy nem rokonszenvező értelmiségiek, akik arról értekeztek, hogy nem is baj, ha a belső ellenség kétharmadot kap, mert legalább lesz végre egy erő, amelyik zavartalanul végrehajthatja a programját.
Kiemelte: a magyar irodalom 1920 után kényszerből több részre szakadt, levált az erdélyi magyarság és kultúrája, megszületett egy új irányzat, a transzilvanizmus. Ennek az irányzatnak a képviselőit mind a mai napig nem nagyon tanítják az iskolákban – mutatott rá. hirdetés Takaró Mihály szerint, ha azt akarják, hogy a jövendő magyar generáció megismerje a két világháború közötti magyar valóságot, akkor azt is tudniuk kell, miként reagált az erdélyi magyarság erre a helyzetre. Az irodalomtörténész – aki az 1996-ban készült négykötetes érettségi szöveggyűjtemény egyik szerkesztője, több mint száz iskolai egyedi tantervet és számos helyi tantervet bírált el – hiányolta, hogy a XX. század első felében alkotó, nemzetközileg elismert írók nem szerepelnek a tanítandó kötelező törzsanyagban. Így például még azok sem, akiket annak idején Nobel-díjra jelöltek – mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Wass Albert. De rajtuk kívül hiányoznak a törzsanyagból olyan kiválóságok is, mint Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyirő József vagy Szabó Dezső – hívta fel a figyelmet.
2012-ben az ő kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Horthy nagy rajongója, több műsort is vezetett a közszolgálati televízió csatornáin. Takaró néhány évvel ezelőtt politikailag leginkább a Jobbikhoz volt köthető. Mint annak idején a 444 megírta, "a párt rendezvényein tartott már előadást Horthyról is", Dúró Dóra pedig közölte: ha a párt nyer a választásokon, "Takaró Mihály irodalomtörténész és más civilek tiltakozásának szellemében valóban nemzetivé teszi az alaptantervet". Mint arról mi is beszámoltunk, az irodalomtörténész vezette azt a munkacsoportot, amelynek feladata volt, hogy a 2018 szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében írja át "hazafiasabbra" a humán műveltségterületeket. A kormányzati döntés nyomán június végén otthagyta az új NAT előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó valamennyi szakértő, összesen hat fő.